Ne hagyd magad átverni!

Ne hagyd magad átverni!

- Kategória: Kiemelt cikk, Közélet
11

Nem kis bajban vagyok: eddig szinte csak pozitív tapasztalataim voltak a rendőrökkel, itthon és külföldön egyaránt. Éppen ezért nem is szoktam “ekézni” a rendfenntartókat, van elég bajuk – és rossz, irigy sajtójuk – nélkülem is. De minden sorozat megszakad egyszer…

.

Néha egészen szórakoztató, hogy az ember látszólag felesleges dolgokról olvas. Például kuszán megfogalmazott KRESZ módosításokról, és a hozzájuk tartozó értelmezésekről, azon belül is a motorosokat érintő változásokról, melyek más forrásból – televízió, rádió stb. – aligha jutnának el a magunkfajtához. Örömmel olvastam a paragrafusok között – kb. három évvel ezelőtt -, hogy a két keréken közlekedők komoly engedményeket kaptak a többi járműfajtához viszonyítva, ugyanis ekkor vezették be, hogy szabadon előre gurulhatunk az álló kocsisorok között, illetve azt, hogy a tiltó tábla ellenére is parkolhatunk a járdán:

“A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. (8): A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad.”

Miért került szóba ez a rendelet? Nos, készült egy – a helyszínre érkező rendőr állítása szerint – 30 000 forintot érő felvétel a motoromról, ahogy egy kb. hat méter széles járdán parkol. Odaléptem hozzá, és rákérdeztem: ugyan miért szabálytalan ez?

– Gépjárművel tilos a járdán parkolni, ha tábla ezt külön nem engedélyezi – vágta rá.

– De pár éve született egy változtatás, miszerint motorral lehet! Azzal mi a helyzet? – kérdeztem vissza.

– Ööö… Az már megszűnt! – vágta rá dühösen.

– Akkor még egy kérdés: miért nem lehet ezt emberként megoldani? Rátenni egy cetlit, hogy tiltott helyen várakozik, vagy akár csak elkiáltani magát, hogy tüntessék el innen ezt a romot, hisz’ látja, hogy itt dolgozom tíz méterre a motortól, és…

– Én nem kivételezhetek magával! – vágja közbe.

– Nem, nem ezt kértem. Csak azt, hogy egy percre felejtse el az elvárt 16 milliárdot, és ne a különadó beszedésének legegyszerűbb forrását lássa bennem, hanem egy közlekedőt, akinek a legnagyobb vétsége, hogy nem a Magyar Közlöny aktuális számát olvassa reggeli közben…

– Akkor fellebbezze meg!

– És akkor el fogják engedni a büntetést, amikor így is óriási mínuszban vannak az elvárt beszedéshez viszonyítva?

– Háááát, meg kell próbálni, ötezer lesz az illetékbélyeg… És nincs elvárt bevétel, a 16 milliárd csak szóbeszéd.

– Aham, persze – tettem hozzá, és azzal visszatértem a boltba a napi munkához.

parkolas-jarda-birsag
Jól látható, hogy szegény gyalogosok alig fértek el a vas mellett a járdán...

Még jó, hogy volt öt percem, ezért hamar fellapoztam a jogtárat, ahol megtaláltam a továbbra is hatályos 40-es paragrafus 8-as és 9-es bekezdését, lásd a fenti idézetet. Gyors telefon a TommoT vezetéstechnikai képzésein dolgozó tréneremnek, aki meg sem várva, hogy befejezzem a kérdést, fejből (!) idézte a rendelet számát és annak szövegét – vagyis megerősítette az igazamat.

Ezért most várunk. Hatvan napja van a szombathelyi központnak, hogy a beérkezett fénykép alapján (amit a helyszínről automatikusan továbbít a rendőröknél rendszeresített készülék) megküldjék a határozatot és a 30 000 forintos csekket. Szinte már várom… Vagy az is lehet, hogy nem érkezik semmilyen papír. Persze csak akkor, ha ott szintén dolgozik egy jólelkű, de legalább is felkészült rendőr, aki a fényképet egyszerűen kitörölve a fejéhez kap, és így szól:

“Atyám, már megint egy figyelmetlen kolléga, aki miatt az egész rendőrséget minősítik – és szidják – az emberek…”