Már hónapok óta olvasgatom amit írtál a 400-as madisonról. Hasonlóan jártam én is, de kicsit másképpen. Kér dolog forog a fejemben ezzel kapcsolatban.

Az egyik, hogy jogilag és emberileg teljesen igazad van, az eladó átvert téged. Valószínűleg nagyon jól tudta, hogy arra a motorra 2-300 ezret rá kell költeni, hogy megbízható legyen. Az eladó hozzáállása felháborító, remélem azóta jól megütötte a bíróságon a bokáját és a teljes perköltséget, valamint a motor árát és az összes motorral kapcsolatos költségedet kamatosul bevasalták rajta.

A másik dolog viszont, hogy egy ilyen motor, ha jó állapotban van, tehát olajcsere és egyéb kötelező apróságok után megbízható, az bizony 6-800ezer forint, vagy 1.100.000 forint. Tehát, ha utána néztél volna és felkészülten mész vásárolni, akkor tudnod kellett volna, hogy az a motor felújításra szorul. Ez persze nem menti fel a csaló és hazug eladót. Remélem tanultál belőle és a gané eladó is.

Szóval én is vettem egy ilyen motort, pontosan ugyanannyi pénzért, mint Te. Tudtam, hogy ugyanennyit rá kell költenem, hogy megbízható legyen. Összesen 600ezerbe van a motor. Teljes motorgenerál és elektromos felújítás után az értéke 7-800ezer. De egy misiért sem adnám el, mert ilyen újszerű, frissen felújított 400-as madisont már nem igazán lehet kapni. A legtöbben azért adják el, mert nem akarnak vagy tudnak százezreket rákölteni. Pedig aki ilyen felső kategóriás luxusrobogóval mászkál, annak a fenntartási költségekkel is számolni kell. Konkrétan fogalmazva, egy ilyen fotelrobogó éves fenntartási költsége megegyezik egy kisautó éves költségeivel.

Köszönettel:
Farkas Csaba

Előrebocsátom, nem vagyok jogszakértő…

Nekem valamiért úgy rémlik, hogy az eladónak kötelessége a vevőt tájékoztatni azon hibákról, amelyekről tudomása van, kiváltképpen, ha az adott problémáról nem árulkodnak evidens jelek – egy vizes olaj nem ilyen, az eladónak viszont jó esélye volt erről tudni, mert az ilyesmi nem egyik percről a másikra alakul ki.
Valamint, bár hazánkban nincs precedensjog, felsejlik egy korábbi, hasonló ügy, amelyben kimondták, hogy az eladónak akkor is jót kell állnia az eladott dologért, ha az adásvételi szerződésben megpróbálta elsütni a “rejtett hibáról nem tudok” kitételt.

Az sem életszerű, hogy ne tudta volna, hogy nincs töltés, hiszen ilyenkor pikk-pakk lemerül az akku, tehát ezesetben akár már szándékos félrevezetésről is beszélhetünk (feltételes módban, persze, de azért valószínűnek tartom).

Csapó Úrnak mi a véleménye ezekről az eshetőségekről?

A szomorú az egészben, hogy egy elviekben motors ember pofátlanul átvert egy másikat. Valahogy nekem ezt nem veszi be a gyomrom.