Az előző részekben megvizsgáltuk magunkat és a motorunkat, hogy biztonsággal nekivághatunk-e az útnak. Ha minden rendben van, indulhatunk, ám nem mindegy, mi vár ránk odakint. Most azt nézzük át, hogy milyen kihívásokat állít elénk a természet!
Ha kánikulában indulunk útnak, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő folyadék-utánpótlásról! Hosszabb túrán legkésőbb óránként álljunk meg és igyunk, még ha nem is érezzük szomjasnak magunkat! A meleg és a menetszél észrevétlenül párologtatja el testünkből a folyadékot, ami dehidratációt, ezen keresztül pedig csökkent figyelmet és megnövekedett reakcióidőt okoz. Súlyos esetben hallucináció vagy ájulás léphet fel. Emellett, ha tehetjük, a nap legmelegebb óráit töltsük árnyékban, laza öltözetben!
Ha pihenőnél kávézunk, számoljunk a koffein vízhajtó hatásával. Egy csésze kávé nagyjából négyszeres mennyiségű vizet hajt ki a szervezetünkből. Praktikus ilyenkor ebédre csak egy fagyit vagy jégkrémet fogyasztani, ami kellemesen hűsít és elegendő kalóriát ad anélkül, hogy eltompítaná az embert az emésztésre fordított energia. Folyadékpótlásra a legjobb a víz, vagy valamilyen izotóniás sportital, ami a folyadék mellett az elvesztett ásványi anyagokat is segít pótolni. A szénsavas, cukros üdítőktől tartózkodj ilyenkor!
Melegben motorozva számíts rá, hogy a többi közlekedő is figyelmetlenebbé válhat, ezért tarts nagyobb követési távolságot és fokozottan figyelj a kereszteződéseknél, illetve egyéb, veszélyes helyzeteknél!
A hideg aszfalt nem jóbarát…
Nem véletlen, hogy a felelős autósok novemberben téli gumit szereltetnek fel, ugyanis ezzel jelentősen csökkenhet a fékút hossza a hideg, nedves aszfalton, s nincs ez másként a motorokon sem, bár ilyen abroncs jobbára csak robogókra kapható. A téli motorozás ezért nem is általános, sokan kivonatják kétkerekűjüket ilyenkor a forgalomból. Vannak viszont jó páran, akik bár nem motoroznak sokat a téli időszakban, mégsem adják le a rendszámot, mert ha beköszönt pár napra a plusz 10-12 fokos tavaszelő, szívesen mennek egy kört, hogy megnyugtassák bizsergő csuklójukat. Arra kell azonban számítani, hogy a nyáron tökéletesen tapadó abroncs hidegben betonkemény lesz, és legtöbbször fel sem melegszik, így kanyarban nem ad kellő tapadást és a fékút is nagy mértékben megnövekszik. Úgy tartják, 17 foktól már biztonsággal útra kelhetsz, s ez átlaghőmérsékletként értendő, azaz hiába van nappal éppen csak 17 fok, ha hajnalban fagy volt, akkor az aszfalt túl hideg lesz a korlátlan élvezetekhez.
A hideg aszfalt mellett komoly veszélyforrás ekkortájt a síkosságmentesítésből úton maradt apró szemű kavics, homok és só. A só a reggeli párával keveredve igen csúszós, nyálkás bevonatot képez, ezért még akkor is legyünk nagyon óvatosak, ha már a tavasz kezdi bontogatni a szárnyait, mert sok helyen, foltokban még párás az út, ami könnyen megcsúszáshoz vezet. Az első kiadós, tavaszi eső után mondhatjuk, hogy – többé-kevésbé – tiszta utakon motorozhatunk. Az első motorozáskor a kátyúkra is fokozottan ügyeljünk, mert télen a fagy megkezdi a burkolatot, és olyan helyeken is úthibákra bukkanhatunk, ahol előző szezonban még jó volt az út. Az is veszélyforrás, hogy az autóval apró huplinak tűnő úthibák, melyekhez esetleg hozzászoktál a környékeden, motorral sokkal nagyobb galibát okozhatnak, ezért ne megszokásból vezess az első kilométereken!
Télen az autósok is elszoknak tőlünk, ahogy mi is a motorozástól, így sokkal nagyobb figyelem és türelem szükséges ilyenkor. Ne higgyük, hogy minden ugyanúgy fog menni a téli, rövid körökön vagy az áprilisi szezonkezdéskor, mint ahogy augusztus végén történt. Ha az előző szezonban azon gondolkoztál, meg kéne piszkálni a motort, hogy jobban menjen, az első tavaszi kigyorsításkor biztosan meglepődsz az elemi erőn, ami előtör a blokkból. Ne akarj mindent azonnal! Az első alkalmakkor mindenből kevesebbet vállalj, hosszú lesz még a szezon…
Csapadéktól, párától nedves úttest
Jól felkészült motorosnak nem lehet ellensége az égi áldás, de aki félvállról veszi a dolgot, azt megtréfálhatja a nedves aszfalt. Ha éppen elkezd cseperegni, fokozott óvatossággal közlekedj, mert a nedvesség és a por elegye miatt rendkívül csúszós lehet a száraz időben jól tapadó út is. Amikor már kiadósan esik egy ideje, az aszfalt tapadása is javul, de ekkor újabb veszélyforrás jelenik meg, mégpedig a nyomvályúkban felgyülemlő víz formájában. Ilyenkor jobb a sáv közepén haladni, ami egyébként – az autók kerekei által felvert por miatt – száraz időben messze kerülendő. Hegyes-dombos vidéken a vízátfolyásokra és ezek hordalékára ügyelj, kanyarokban különösen figyelj rá, hogy a belátható útszakaszhoz igazítsd a sebességed!
Ha a gumi megfelelő profilmélységgel rendelkezik, nem kell nagy esőben sem úgy közlekedned, mintha tojásokon lépdelnél. A legtöbb motor megfelelő minőségű köpennyel nedves körülmények között is bátran dönthető, inkább az jelent gondot, ha túl sok a víz az úton, mert akkor az ún. vízenfutás (aquaplaning) is létrejöhet. Különösen akkor figyelj, ha felfestések és vonat- vagy villamossínek keresztezik utadat, mert ezek esőben rendkívül csúszósak – fékezés vagy hirtelen irányváltás hatására könnyen eleshetsz rajtuk. Szintén érdemes tudni, hogy esős időben jobb, ha elkerüljük a többsávos utak külső sávját, mivel rendre itt haladnak a teherautók, kamionok, ezért jóval több lehet a szennyeződés (pl. olaj, gázolaj stb.), mint a belsőben. Nem mellesleg a belső sávban a nyomvályúk is ritkábbak a nehéz járművek kötelező jobbra tartása és szinte állandó előzési tilalma miatt.
Tartsd magad! – ellenséged, az oldalszél
Nem kellemes szeles időben motorozni, viszont nem mindig tudjuk elkerülni, így hát muszáj megtanulnunk az ilyen időjárás ellen hasznos praktikákat is. Az erős oldalszél még egy autót is meg tud mozdítani, pláne a sokkal könnyebb motorokat, ezért fokozott óvatossággal és csökkentett sebességgel közlekedj ilyenkor! Számíts a szélárnyékos helyeken az oldalnyomás megszűnésére, majd később az újra előtörésére, és ennek megfelelően csökkentsd vagy fokozd az ellenkormányozást! Számíts arra is, hogy a többi jármű viselkedését is befolyásolja az erős szél, ezért főként előzéseknél tarts nagyobb oldaltávolságot!
Bár hatékonynak tűnhet, de szélben nem segít, ha jobban markolod a kormányt, sőt éppen ellenkezőleg. A karjaidon keresztül magad is egyfajta „vitorlaként” mozogsz, s mozgatod a kormányt, ami eltéríti a motort az eredeti ívről. Inkább szorítsd a motort a comboddal és vádliddal, tartsad magad felsőtesttel és lazán fogd a markolatot, ami egyébként az időjárási körülményektől függetlenül hasznosabb, hatékonyabb technika.
Számíts rá, hogy kanyarodás közben növelni vagy éppen csökkenteni kell a motorra gyakorolt erőt! Jobbról fújó, erőteljes szélben a jobbos kanyar sokkal nehezebben bevehető, a balosra viszont könnyen „ráesel”. Ezt vedd figyelembe már a kanyar bejárati pontjának kiválasztásánál, s mindvégig az íven haladva!
A következő részben a városi közlekedés alapjait vesszük át – addig is széles utat mindenkinek!