„A tavalyi díj kétszeresét követeli rajtam a biztosító – mit tehetek?”

Mit tehetsz, ha csaknem százezer forintot és némi fedezetlenségi díjat szeretne bevasalni rajtad a biztosító? Fizetsz, hiszen hibáztál vagy kihasználod az alkuszok által javasolt, de nem éppen veszélytelen trükköt…

Tanulságos történet landolt a postaládánkban: egy évvel ezelőtt egy friss jogsis fiatal büszkén vásárolt magának egy Hondát. Az első évben nagyjából 59 000 forintos éves kötelező biztosítás mellett használhatta a gépét, azonban idén döbbenten tapasztalta, hogy a biztosító új, sokkal magasabb díjat szabott meg: közel 100 000 forintot. Figyelmetlen volt, ezért megfeledkezett a díjértesítőről és a szerződést nem tudta időben felmondani – lekéste az évforduló előtti 30 napos határidőt –, így tehetetlennek érezte magát. Dühében nem fizette be a díjat, mert egy komolyabb hiba miatt egyébként sem tudta használni a gépet, így már nemcsak az új biztosítási összeggel, hanem fedezetlenségi díjjal is számolnia kell… Mit tehet, hogy ne kelljen kifizetnie a százezres összeget és a szintén borsos fedezetlenségi díjat?

Mi az a fedezetlenségi díj?

Magyarországon közel másfél évtizede létezik ez a fogalom, és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) így határozza meg: a fedezetlenségi díj az a pótdíj, amelyet akkor kell megfizetni a Kártalanítási Számlára, ha egy gépjármű után biztosítás nélküli időszak keletkezik – például elfelejtik befizetni a csekket vagy késik az új szerződés megkötése. Ez tulajdonképpen egyfajta büntetés, amit utólag kell rendezni.

A díjak járműkategóriánként és teljesítmény szerint változnak, de egyaránt roppant magasak: motoroknál napi 150-450, autóknál pedig 700-1500 forint, vagyis simán összejöhet fél év alatt egy többszázezres tartozás.

Egy olvasó története: kockázatos megoldás, de nekem – eddig – bevált

A fenti fiatalember esete nem egyedi. Korábban Barnabás – aki hasonló helyzetbe került – megosztotta velünk, hogyan sikerült több mint 70 000 forint fedezetlenségi díjat „megspórolnia.” Amikor megfeledkezett a befizetésről és díjhátralék alakult ki, biztosítási ügynöke egy sajátos megoldást ajánlott: átírta a jármű üzembentartói jogát egy közeli családtagjára. Ennek az eljárásnak két előnye van:

– Ha közvetlen hozzátartozóról van szó, nem kell átírási illetéket fizetni.
– Az új üzembentartó friss szerződést köthet a biztosítónál, mintha új járművet biztosítana, így a korábbi elmaradások és fedezetlenségi díjak nem terhelik tovább a járművet, illetve őt.

Barnabás esetében is így történt, új biztosítás született, az autó azóta is forgalomban van, és a 73 000 forintos fedezetlenségi díjat sem kellett kifizetnie. Kézenfekvőnek tűnik tehát ez a megoldás, mi mégsem javasoljuk.

Fontos tudnivaló: a tartozás megmarad

Bár ez a módszer a gyakorlatban működőképes volt Barnabásnál, sőt több olvasónál is, miként szakjogászunk, Dr Szabó Sándor találóan megjegyezte, nem minden esetben jogszerű megoldás, hiszen az eredeti tartozás nem „tűnik el”, vagyis annak nyoma marad, hogy a korábbi üzembentartó nem fizetett időben. Arról nem beszélve, hogy ha kizárólag a valós tartozás „eltüntetése” miatt íratta át a motort, az gyakorlatilag csalás, mégpedig attól függetlenül, hogy több biztosítós honlap is kifejezetten ajánlja ezt a lehetőséget, hogy ne kelljen százezreket fizetned fedezetlenségi díj miatt.

---

Tanulság? Ha biztosítási díjemelés vagy díjhátralék miatt nehéz helyzetbe kerülsz, még mielőtt fedezetlenségi díj keletkezne, érdemes gyorsan cselekedned. Az üzembentartó-váltás egy lehetséges – de általában nem legális és kockázatmentes – megoldás lehet, de érdemes tisztában lenned a veszélyeivel is.