A puding próbája – Bódis Ricsi tesztelte a Sur-Ron elektromos terepmotorját

Noha Ricsi ült már durva motorokon, mégis annyit mondott a Sur-Ron teszt után: brutális, ahogy elindul…

Nemrég olvashattatok róla, hogy három motorozásért rajongó mérnök elhatározásából nőtte ki magát a Sur-Ron cég, mely olyan strapabíró és erős modelleket fejlesztett az utóbbi hét évben, hogy már az ausztrál hadsereg flottájában is megtalálhatók modelljeik.

Bódis Ricsi tesztelte a Sur-Ront

Nem kérdés, hogy az elektromos terepmotoroknak számos előnyük van a benzinesekkel szemben, és most nem arra gondolunk, hogy a hangtalan suhanás mennyivel elegánsabb egy erdőben, mint a kétütemű rezók ordítása…

Legalább ilyen fontos ugyanis, hogy a Sur-Ronok nagyjából feleannyit nyomnak, mint egy átlagos 125-ös, sőt az ötvenes terepmotoroknál is könnyebbek. Aki pedig próbált már kiszabadítani egy homokba vagy sárba ragadt endurót, az pontosan tudja, hogy szorult helyzetben mekkora előny, hanem egy-, hanem csak félmázsás gépet kell kirángatni.

Aggódtunk az elején, hogy mennyi ideig bírja majd az akkumulátor, hiszen havas idő van, nulla fok, s mindez elektromos motorral? Korábban próbáltam más elektromos motorokat, viszont azok nagyon hamar megadták magukat a hidegben… Meglepő volt, hogy ezúttal három kollégámmal cserélgettük a motorokat, amik egy percet sem pihentek. Két és fél órán keresztül meredek lejtőkön, emelkedőkön nyüstöltük őket, ugrattunk, drifteltünk, hogy már az alsónadrágunkból tudtuk facsarni a verítéket… Meglepően pozitív volt a teszt összképe, röviden összefoglalva: fantasztikus élmény! – mesélte Ricsi a tesztnap végén

További előnye – mely szintén a konstrukcióból fakad –, hogy extrém nagy szabad hasmagasságnak (270-315 mm) köszönhetően olyan helyeken is átjut, ahol elakadnának az átlagos, 18-25 centis hasmagasságú kalandmotorok. Arról nem beszélve, hogy ha oda is üti az ember a motor alját egy-egy kőhöz vagy farönkhöz, nem kell attól félnie, hogy a sérült kipufogó vagy olajteknő miatt nem tud továbbmenni.