A szerelők tapasztalatai alapján néhány motoros egyszerűen megfeledkezik róla, hogy többek között a fék- és a hűtőfolyadék sem örökéletű, így – a gyártó által előírt időtartam vagy futásteljesítmény után – muszáj cserélni. Segítünk, hogy megelőzd a feledékenységből adódó bajokat és műszaki hibákat.
Kezdjük a fékkel, ugyanis ennek hibája vagy nem megfelelő működése balesetveszélyes helyzethez vezethet. A mai korszerű motorkerékpárok és robogók megállításáról hidraulikus fékrendszer gondoskodik, ennek lelke egy különleges, higroszkópikus szer, amit – pontatlanul – fékolajnak is hívnak. Amikor lassítani szeretnél, a fékfolyadék – a kerekeknél található dugattyúk közreműködésével – a tárcsához nyomja a betétet, illetve a dobhoz szorítja a fékpofát. A gond abból származik, hogy ez a speciális vegyület az idő előrehaladtával magába szívja a nedvességet a levegőből – ezért is nevezik higroszkópikusnak, azaz vízmegkötőnek – , ennek következtében folyamatosan emelkedik a nedvességtartalma. Miért okoz ez problémát? Normális esetben a fékfolyadék forráspontja 220-230 fok között van, vagyis helytáll még akkor is, ha mondjuk a Grossglockner csodás hágóin ereszkedsz lefelé felforrósodott fékkel.
Ha már úgyis foglalkozol a fékrendszerrel, tisztítsd ki a folyadéktartályt, s ellenőrizd azt is, hogy nincs-e szivárgás valamelyik elemnél, csőcsatlakozásnál! (Képek: Cribmoto autó- és motorszerviz)
A kiszolgált fékfolyadékban kritikus szintre emelkedik a víztartalom, ezért már 100 fokon forrásnak indulhat, aminek következtében légbuborékok alakulnak ki a rendszerben. Tekintve, hogy a levegő összenyomható, tövig behúzott fékkarral vagy padlóig taposott fékpedállal is alig fog lassulni a gép, sőt egyszerűen beeshet a fékpedál. Mivel az a pár deci fékfolyadék filléres tétel, ne hanyagold el a cseréjét!
Balesetveszélyes és az alkatrészeket is károsítja az elöregedett fékfolyadék
Nemcsak biztonsági kockázatot rejt a nagy víztartalmú fékfolyadék, hanem kárt tehet a fékcsövekben, karmantyúkban és a rendszer egyéb fém részegységeiben is, magyarán a karbantartás elodázásával nagy költségű javítást kockáztatsz! S hogy mikor esedékes a csere? Nos, a gyártók jellemzően kétéves csereperiódust írnak elő, de ennél hamarabb is indokolt lehet a beavatkozás: ha a forráspontot 200 fok alá esik, muszáj új folyadékot betölteni!

A fékfolyadékokat az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériumának angol nevéből (Department of Transportation) származtatott rövidítés, vagyis az ún. DOT-szabvány alapján nevezik el, DOT 3, DOT 4, DOT 5 és DOT 5.1 nevekkel találkozhattok az alkatrészboltok polcain. Kapható ásványi és szintetikus, valamint glikol- és szilikonalapú változat, figyelj rá, hogy kizárólag a gyártó által előírt típust használd, és ne keverd össze a különbözőeket! Persze akkor jársz a legjobban, ha szakszervizben végezteted el a cserét, így garantáltan az odaillő szer kerül a tartályokba.
Súlyos motorhibához vezethet az elégtelen hűtés
Miként a féknél, a hűtőrendszernél is nélkülözhetetlen, hogy a benne keringő folyadék megfelelő állapotú legyen. Ellenkező esetben idővel olyannyira leromlik a hűtési teljesítmény, hogy túlhevül az erőforrás, és szélsőséges esetben megszorulhatnak vagy szétrepedhetnek a csapágyak, dugattyúk, szelepek, s tönkremehetnek a különféle gumialkatrészek, tömítések. Sőt, arról se feledkezz meg, hogy amennyiben a hűtőrendszer hibája következtében (elhasad valamelyik gumicső, kilyukad a radiátor stb.) elszivárog a folyadék, akár néhány percnyi működés után megfőhet az aggregát, emiatt pedig jelentős kár keletkezhet!

Éppen ezért ha a műszeregységen a vízhőfokmérő mutatója megközelíti a piros, vagyis kritikus hőfokot jelző tartományt, netán szemmel is látható, hogy folyik valahonnan a hűtőközeg, azon nyomban állítsd le a motort, és addig ne is indítsd újra, míg ki nem kiderül, mi áll a hibajelzés hátterében!
Speciális folyadék kering a hűtőrendszerben
Fontos, hogy ne sima vizet, hanem etilénglikol-bázisú, desztillált vízzel kevert elegyet tölts a hűtőrendszerbe! Aki mégis egyszerű csapvizet használ, számoljon vele, hogy viszonylag hamar elvízkövesedik a hűtőkör, ennek következtében pedig csökken a benne keringő folyadék áramlási sebessége és romlik a hűtés hatásfoka.

Ezenfelül a vizes közegben a rozsda is utat tör magának, mi több a tiszta víz az első zimankós reggelen megfagy, s szétrepesztheti a rendszer elemeit – talán írnunk sem kell, hogy ez utóbbi milyen súlyos következményekkel jár. Az alkatrészáruházakban, benzinkutakon, hiper- és szupermarketekben egyaránt megvásárolható hűtőfolyadékból létezik acél- és alumíniumhengerfejes motorokhoz illő változat, tehát olyat válassz, ami passzol a járgányodhoz!
Mikor cserélj hűtőfolyadékot?
Míg a fékfolyadéknál általában egységesen kétéves csereperiódust határoznak meg a járműgyártók, a hűtőközegnél 2-4 évente esedékes a leengedés és új anyaggal feltöltés. Cserekor a gondos szakemberek átmossák a rendszert valamilyen tisztítóadalékkal is, hogy eltűnjenek a lerakódások és szennyeződések, melyek bizony a legjobb minőségű vegyület és a leggondosabb karbantartás ellenére kialakulhatnak a csövekben, a radiátorban, a termosztátházban és a vízpumpában is.
Megéri a folyadékcseréket összekötni egy tavaszi átvizsgálással, hogy felszínre kerüljenek olyan hibák is, amik még nem befolyásolják a motor működését, de később komoly problémát is okozhatnak. Ha így teszel, garantáltan gondtalanul indul majd a 2024-es idény.
Fogadjunk, nem tudtad, hogy ezeket is rendszeresen cserélned kell!
Az évente és/vagy 6000 kilométerenként esedékes olajcserével nagyjából minden motoros tisztában van, ám van néhány olyan kenőanyag és alkatrész, amit sokkal ritkábban cseréltet a gyártó, ezért néha feledésbe merül. Anélkül, hogy untató litániát írnánk, röviden összefoglaljuk, mit és mikor ajánlott cserélni a motoron, illetve a felszereléseid között.

Még a fékfolyadéknál is mostohább sorsú az eső villa és a központi rugóstag kenőanyaga, hiszen a cseréje bonyolult és költséges, ezért ritka az olyan motor, ahol a konkrét tünetek (olajszivárgás, sérült telószimmering stb.) megjelenése előtt sort kerítenek a karbantartásra. Ha a motorod gépkönyve másként nem rendelkezik, legkésőbb négyévente és/vagy 30 000 kilométerenként muszáj megejteni a felfüggesztés olajcseréjét is a hozzá tartozó tömítésekkel együtt.

A fentiek mellett a felszerelésed darabjai is cserére szorulhatnak, például a – nap UV-sugárzására érzékeny, attól rideggé váló – bukósisakoktól öt év után kell búcsút vennünk, illetve ha megsérül a héja, akár egy leejtéstől, akkor azon nyomban. Hasonló a helyzet az elsősegélycsomaggal, aminek jellemzően 3-5 év után jár le a szavatossága. Itthon gyakorlatilag nem foglalkoznak vele, holott a szabályos szerint a lejért csomag pont olyan, mintha nem lenne nálad, azaz balesetnél nem tudnál eleget tenni az elsősegélynyújtási kötelességednek.

Arról nem beszélve, hogy határainkon túl, főleg nyugat felé indulva az igazoltatások egyik sarkalatos pontja a csomag ellenőrzése, és ha hiányos vagy csak egy tétele is lejárt, már készül is a csekk, miként arról itt olvashattatok Gábor beszámolójában, akit két nap alatt négyszer intettek ki zsaruk az osztrák látványutakon.



