A jogász válaszol: „A motorost is kötelező elengedni, nem csak a buszt…”

Ha megszűnik a buszsáv és jön egy motor, neki is elsőbbséget kell adnod? Az olvasói levél és a szakjogász válasza rávilágít: érdemes frissítened a KRESZ-tudásod, hogy ne kerülj ilyen helyzetbe.

Sziasztok! A fővárosban motoroztam a rakparton, ahol a belső sáv a buszsáv, ami villamospálya is egyben. Ez egy idő után megszűnik. A külsőben az autósoknak elsőbbségadás-táblája van, hogy engedjék be a buszt. Én indexeltem, hogy besoroljak az autók elé a buszsávból, de a mellettem-mögöttem haladó sofőr direkt gázt adott, hogy ne férjek be és majdnem ütköztünk. Mikor megálltam a lámpánál, az autós konkrétan leüvöltötte a fejem, hogy mit képzelek „nem vagyok busz, csak egy motoros”, ezért nem kell elsőbbséget adnia nekem. Bevallom, én is elbizonytalanodtam. De ez nem olyan, mint a BUSZ-lámpajelzés a kereszteződésben? Ha az felvillan, én is mehetek, nem csak a busz! Ugyanolyan szabályok érvényesek rám és a buszra, ha a buszsávban közlekedek, nem? – áll az olvasói levélben, most pedig következik dr. Szabó Sándor ügyvéd, közlekedési szakjogász válasza.

Kedves Levélíró!

Hadd kezdjem egy kis kitérővel, elmélkedéssel!

A KRESZ (maradéktalan) ismerete – elvileg – minden gépjárművezető esetén kötelező. Egyes esetekben ez fokozottan jelentkezik, hiszen a hivatásos vezetői engedéllyel rendelkezők (pl. tehergépkocsi-vezetők, autóbuszvezetők, taxisok) esetén szinte elengedhetetlen, mivel nekik a munkájuk múlik rajta ha valamilyen súlyosabb szabálysértést követnek el. A szabályok teljes ismerete többé-kevésbé meg is valósul akkor, amikor a KRESZ vizsgát letesszük, azonban az évek során – ahogy egyre inkább rutinból vezetünk – egyes részei elhalványulnak. Ehhez hozzájön még az is, hogy egyes járművek – pl. a motorkerékpárok vagy az autóbuszok – esetén további speciális szabályok is vannak, amelyek csak az adott járműkategóriára vonatkoznak. Ilyen esetben természetes, hogy az adott járművet vezetők tisztában vannak a speciális szabályokkal, viszont ez nemcsak rájuk vonatkozik, hanem a többi járművezetőnek is ismernie kell ezeket a szabályokat azért, hogy közlekedési magatartásukkal ne akadályozzák, veszélyeztessék a speciális szabályok hatálya alatt közlekedőket, illetve azért is, hogy közlekedési magatartásukkal ne kövessenek el szabálysértést.

Buszsáv és motor: kinek van elsőbbsége?

Úgy gondolom, hogy a levélben szereplő szituáció a fent leírtakból adódik, amikor már elhalványult a szabályok ismerete (vagy esetleg eredetileg sem volt teljesen meg). Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a KRESZ az évek során többször is változott és ilyen változás során került be motorkerékpárok autóbuszsáv használati joga is 2010-től, míg maga a KRESZ megalkotása 1975 évben történt, tehát aki még 2010 előtt tanulta, annak az ismeretanyagában ez a szabály nem is szerepelt. Természetesen nem jelenti azt, hogy ez bármiféle mentőkörülmény lenne, hiszen az általános alapelv szerint „a jogszabályok nem ismerete nem mentesít azok hatálya alól”. A közlekedők kötelessége – elvileg –, hogy mindenkor tisztában legyenek a hatályos szabályozásokkal, főleg azokkal, amelyek rájuk vonatkoznak vagy amelyekkel kapcsolatba kerülnek.

Sajnos lehet találkozni olyannal, hogy pl. a motorkerékpárok autóbusz forgalmi sáv használati jogosultságát vagy a sorok közötti előregurulási jogosultságát a régóta vezető autósok nem ismerik, esetleg egyszerűen nehezményezik, rossz néven veszik az „ő miért nem áll a dugóban” felkiáltással – vagy mondhatjuk azt is, hogy a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” örökbecsű mondással élve. Szerencsére egyre kevesebb az ilyen magatartás.

De akkor lássuk, hogy mi is a jogi megoldás a fenti helyzetre!

Az autóbusz forgalmi sáv – köznapi nevén buszsáv – fogalmát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ az útburkolati jelek részben határozza meg:

KRESZ 18. § (1) Az útburkolati jelek:
[…]
d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő „BUSZ” felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;

Az autóbusz forgalmi sávra vonatkozó szabályokat – amint az a fenti szakasz is megjelöli – a párhuzamos közlekedésre vonatkozó rész alábbi bekezdése szabályozza:

KRESZ 36. § (8) Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
[…]
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár
[…]
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

Tehát – számunkra nem meglepő módon – az autóbusz forgalmi sávot a motorkerékpárok jogosultak használni.

A kérdésben szereplő jelzőtábla pontos értelmezéséhez tegyünk még hozzá pár adalékot. Amint azt a levélíró is – helyesen – leírja, minden az autóbusz forgalmi sávban közlekedőre alkalmazni kell minden olyan szabályozást, jelzést, ami az autóbusz forgalmi sávra vonatkozik. Természetesen nem is lenne életszerű, ha pl. egy motorkerékpár nem indulhatna el és feltartaná a sávban közlekedő autóbuszt azért, mert a jelzőlámpán „BUSZ” felirat van, ő pedig nem busz. (Megjegyzem, hogy ez egyben a fenti KRESZ 36. § (8) bekezdés b) pontjának megszegése is lenne, hiszen ez az autóbuszforgalom zavarását valósítaná meg.) A „BUSZ” felirat nem a jármű típusára, hanem a sáv meghatározására vonatkozik, ahogy azt a fenti KRESZ 18. § (1) bekezdés b) pontja lefekteti. (Bele kell gondolni abba is, hogy pl. egy külföldi számára lehetséges, hogy a „BUSZ” szó nem jelent semmit, nem érti, azonban látja, hogy a sávban ugyanaz a felfestés látható, amely a jelzőlámpán, tehát ez alapján össze tudja kötni a kettőt és alkalmazni tudja a szabályt.)

Az erre vonatkozó szabályozás a jelzőlámpákra – hivatalos megnevezéssel: járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékekre – vonatkozó részben található az alábbiak szerint:

KRESZ 9. § (1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
[…]
(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa „BUSZ” feliratú fehér fényjelzést ad – a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül –, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedőknek tovább szabad haladni.

A helyzethez kapcsolódik még a kiegészítő táblán látható kör alakú, kék alapon fehér autóbuszt ábrázoló jelzőtábla is. Erre vonatkozóan a KRESZ-ben a tájékoztatást adó jelzőtáblák részben találunk megoldást. A KRESZ 17. § (1) bekezdés g) pontja határozza meg az autóbusz forgalmi sáv jelzésére vonatkozó jelzőtáblát, illetve a g/3. pontban annak változata látható.

KRESZ 17. § (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
[…]
g) „Autóbusz forgalmi sáv” (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történő elhelyezkedését és a rajta közlekedők haladási irányát jelzi.
[…]
g/3. „Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv” (117/c. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.

Az eredeti jelzőtábla 1984 évben került a KRESZ-be, míg az utóbbi 2001-ben. Látható, hogy közben megváltozott a sáv jelzésére szolgáló tábla/piktogram is, eredetileg világoskék alapon fekete autóbusz volt, majd ez sötétkék alapon fehér autóbuszra módosult. Természetesen mindkettő alkalmazható és értelmezhető, illetve azt is tudjuk, hogy a jelzőtáblának olyan változata is használatos, ahol a sávban felfestett „BUSZ” felirat látható a táblán is. Ezekből következik, hogy amennyiben valamely jelzőtáblán vagy kiegészítő táblán a kör alakú, kék alapon fehér autóbuszt ábrázoló jelzés látható, akkor az azt jelöli, hogy az adott sáv/útszakasz autóbusz forgalmi sáv és így az az abban közlekedő minden járműre – tehát a kétkerekű motorkerékpárokra is –, illetve a vele kapcsolatba kerülő minden közlekedőre – így a sávval valamilyen kapcsolatba (pl. elsőbbségadási kötelezettség) kerülő személygépkocsikra is – vonatkozik. Visszatérve a levélben foglalt forgalmi helyzetre, az elsőbbségadás részletszabályozását a KRESZ elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák és elsőbbség az útkereszteződésben része tartalmazza az alábbiak szerint:

KRESZ 12. § (1) Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák:
a) „Elsőbbségadás kötelező” (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton – illetőleg, ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) – érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
KRESZ 28. § (2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben
[…]
b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt “Elsőbbségadás kötelező” vagy “Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van, a keresztező – illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére;

Összeadva a fentieket egyértelművé válik a levélben leírt forgalmi helyzet megoldása. A Street View-ban látható az adott helyszín, illetve az azt megelőző útszakasz. Az elsőbbségadás táblát megelőzően az út mellett látható egy sárga alapú előjelző tábla is, amely figyelmezteti a közlekedőket arra, hogy egy speciális elsőbbségadási szituáció fog következni. A tényleges elsőbbségadás kötelező tábla alatt látható kiegészítő tábla a KRESZ-nek megfelelően a betorkolló utat és a kereszteződés/sáv-helyzet alaprajzát tartalmazza, amelyen a betorkolló út vastag vonallal van feltüntetve, illetve azon az autóbusz forgalmi sávot jelölő jelzés látható. Mindezekből következik, hogy a külső sávban haladó minden járműnek elsőbbséget kell adnia az autóbusz forgalmi sávban haladó minden járműnek – beleértve az autóbusz forgalmi sávot jogszerűen használó kétkerekű motorkerékpárnak is – azok külső sávra történő besorolása során. Tehát a levélíró jól látta a helyzetet és igaza volt a forgalmi helyzet tekintetében, míg az autós tévedett, sőt szabálysértést követett el.

Nézzük meg ezt a helyzetet egy kicsit szabályszegési szempontból is!

Az elsőbbség meg nem adása közlekedési szabálysértésnek minősül, ráadásul azok között az egyik legsúlyosabbnak. A közlekedési szabálysértésekről a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) rendelkezik. Az elsőbbségadás meg nem adására az alábbi szabály vonatkozik:

Szabs. tv. 218. § Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.

Ehhez kapcsolódóan – amennyiben a szabálysértés elkövetése miatt felelősségre vonják a járművezetőt – pénzbírság kiszabásának, illetve előéleti pont megállapításának van helye, amelyek jelenleg hatályos mértékét az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) és a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (Pontrendelet) tartalmaz. A Bírságrendelet 2. melléklet 3. pontja alapján a KRESZ 28. § (2) bekezdésének megszegésével elkövetett szabálysértés esetén a bírság mértéke 65.000,− Ft, valamint a Pontrendelet 1. számú melléklet 2. pontja alapján az elsőbbség szabályainak megsértése 6 előéleti ponttal „jutalmazandó”.

Továbbá hozzáteszem, hogy – amennyiben a levélíró állítása helytálló – ha az autóvezető valóban látta az érkező motorost és szándékosan gyorsított, hogy ne tudjon besorolni, akkor ez a szándékos magatartása miatt nem szabálysértés, hanem már a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) által szabályozott közlekedési bűncselekményt – sőt azok közül az egyik legsúlyosabbat –, a közúti veszélyeztetést valósítja meg.

Btk. 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Összefoglalóan elmondható, hogy a levélíró motorosnak igaza volt, elsőbbséget kellett volna adni az autósnak a motorvezető részére, azonban egy általános motoros mondással élve tudjuk, hogy „akkor van elsőbbségünk, ha megadják”, mi pedig fokozottan ki vagyunk téve a nagyobb járműveknek. Valóban bosszantó, hogy sokszor az autósok nem figyelnek ránk vagy esetleg rosszindulatúan járnak el, és ezzel még szabálysértést vagy esetleg bűncselekményt is megvalósíthatnak, azonban talán ilyen esetek egyre kevesebbszer fordulnak elő. Reméljük, hogy a közlekedési morál folyamatosan fejlődik és megérjük azt, hogy a közlekedés fő jellemzője az előzékenység lesz.

Ugyanakkor, mint arra – valóban helyesen – rámutatott a kommentelő, a levélíró által leírt szituáció helyszínére speciális szabályok is vonatkoznak abban a tekintetben, hogy ezt az autóbusz forgalmi sávot nem használhatja más, mint a BKK járművei. Előfordulnak – kisebb számban – olyan autóbuszforgalmi sávok, amelyeket az általános KRESZ szabály ellenére kizárólag a BKK járművek használhatják, sem taxik, sem motorkerékpárok nem hajthatnak ilyekor rá. Ezt ilyenkor behajtani tilos táblával jelzik, amelyhez kiegészítő táblakén a „kivéve BKK” megjelölést alkalmazzák. A budai rakparton található sáv is ilyen. Tehát a kommentelőnek abban igaza volt, hogy nem lett volna keresnivalója a motorosnak az autóbusz forgalmi sávban, azonban ne felejtsünk el egy fontos dolgot: az nem menti egy közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését, ha akivel szemben elkövetik, az is szabályt szegett. Ez maximum – abban az esetben, ha kár, sérülés keletkezik – a kártérítés mértékében, annak felek közötti megoszlásában játszik szerepet, illetve a bűncselekmény esetén a bíróság figyelembe veheti a büntetés kiszabása során a büntetési mérték meghatározásakor mint enyhítő körülményt, azonban ez nem alapja felmentésnek. (Létezik olyan helyzet, amikor a sértett szabályszegése felmentő körülménnyé válik, de ez nem olyan.) Összességében ez azt jelenti, hogy igen, a levélíró szabályt szegett azzal, hogy ezen a speciális autóbuszforgalmi sávon közlekedett, amelyikre nem hajthatott volna be, azonban ettől függetlenül a forgalmi szituációra már a fent leírtak igazak, hogy bizony az elsőbbségadás kötelező tábla minden az autóbuszforgalmi sávban haladó járműre alkalmazandó, nem pedig „csak buszra mert az van az ábrán”.

Hozzáteszem, hogy azt gondolom, a szituációban szereplő autós nem volt tisztában azzal, hogy nem közlekedhetne motoros, hiszen nem ezt nehezményezte, hanem azt, hogy „a táblán az van, hogy csak a busznak kell elsőbbséget adnia”, de még ha tisztában is lett volna vele, akkor sem viselkedhet önkéntes rendőrként – mint sajnos leggyakrabban ezt az autópályák belső sávjában tapasztalhatjuk –, az esetleges szabálysértések vagy bűncselekmények miatti felelősségre vonás a közúton kizárólag a rendőrség feladata.

Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász