Az őszi hónapokban megnő a vaddal ütközés veszélye, ilyenkor a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás nyújthat segítséget – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Évente több mint 5200 (!) vadat ütnek el az utakon, különösen ősszel, amikor az állatok mozgása, viselkedése megváltozik – derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikáiból. Ezzel szemben a bejelentett esetek száma igen csekély – havi 8-10 eset jut csak a hatóságok tudomására. A vadásztársaságok a veszélyes utak mellett figyelmeztető táblákat helyeznek el, így a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést.
Ez sötétben, kivilágítatlan erdei utakon, ahol a vadak gyakran járnak, mindössze óránként 20 kilométeres sebesség is lehet a számítások szerint,
tehát a közlemény alapján, aki ennél gyorsabban hajt autójával, motorjával, az már kimeríti a sebesség helytelen megválasztása fogalmát…

Mit tehetek vadgázolás után?
Mivel a vadgazdálkodás veszélyes üzem, az ütközéskor keletkező károk megtérítésére a polgári törvénykönyv vonatkozó része az irányadó. A tájékoztatás szerint a vaddal történő ütközés közlekedési balesetnek számít és mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, eltulajdonítása lopás – ismertetik.
Amennyiben a vadásztársaság és a gépkocsivezető is megtett minden tőle telhetőt a baleset elkerülésére, és egyikük sem vonható felelősségre, mindkét fél maga viseli a javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A Mabisz közölte: az autóban esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjárműnek van casco-biztosítása. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető az úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is – teszik hozzá.