Share the post "„A száguldás illúzió, hogy nyomába eredhetünk a rohanó időnek…”"
Negyven évvel ezelőtt, 1985. augusztus 11-én távozott az égi versenypályákra a korszak meghatározó pilótája, a többszörös vb-futamgyőztes Drapál János.
Korábban meséltem már róla, hogy gyerekként a „Drapál János: egy élet a motorsportért” című könyv volt az egyik fontos mérföldkő, melynek elolvasása után világossá vált: 10-15 év múlva, ha már lehet jogosítványom, biztosan egy motor nyergében teszem meg az első kilométereimet.

Sajnos az évtizedek és költözések során a könyv elveszett, ám ekkor jött Drapál Fecó, aki teljesen ismeretlenül felajánlotta, hogy ingyen küld egy dedikált példányt belőle…
Negyven éve hunyt el Drapál János
A kerek évforduló alkalmából nemrég egy negyedórás összeállítás készült, amiben – többek között – megszólalt Fecó is, és korabeli felvételekkel, érdekes történetekkel emlékeztek a motoros legendára:
Igazán beszédes, hogy miként jellemezte Drapál János az érzést, amit mindannyian átélünk, amikor egy erős motorral próbáljuk felülmúlni magunkat, és még gyorsabbnak lenni a pályán:
A sebesség annak megkapó, akinek van érzéke az idő rohanásához. A száguldás azt az illúziót kelti, hogy utolérhetjük, vagy legalábbis nyomába szegődhetünk az időnek!
Drapál János 1985. augusztus 11-én, a pöstyéni pályán veszítette életét. Nyugodjék békében!
Share the post "„A száguldás illúzió, hogy nyomába eredhetünk a rohanó időnek…”"