Motoros városi legendák – V. – Tényleg jobb lesz a fékhatás a nagyobb tárcsától?

Motoros városi legendák – V. – Tényleg jobb lesz a fékhatás a nagyobb tárcsától?

              - Címkék |Kiemelt cikk

Hol túllihegett, hol pedig egyszerűen alulértékelt részlet a motorok fékrendszerének kérdése, és talán ebből fakad, hogy sok hoax és féligazság kering a témában…

Az egyik legfontosabb ilyen, hogy megéri átalakítani az első féket, és nagyobb tárcsát feltenni, mert azzal automatikusan nő a fékerő is. Nos, ez önmagában nem igaz, hiszen a tárcsa méretén általában csak néhány millimétert tudsz változtatni (pl. 298 mm-ről 310 vagy 320 millis kivitelre) ami nincs közvetlen összefüggésben a fékerővel, bár a nagyobb felület hűtése értelemszerűen javul, ezért a hőterhelést  jobban tűri majd az új rendszer, amitől extrém helyzetekben nőhet a hatékonysága. A nagyobb fékerő eléréséhez viszont inkább a többi összetevőt, elsősorban a felső főhengert, a fékcsöveket és a féknyergeket érdemes cserélned, azt azonban tudnod kell, hogy ezek mindegyike engedélyköteles átalakítás. Az engedélyezés menetéről és szabályairól ITT olvashatsz bővebben.

ebr-1190-sx
Tulajdonképpen érthető is, hogy a tárcsaátmérő miért nem növeli önmagában a fékerőt. Ha a nagyobb diszk azonnali eredménnyel járna, akkor mindenki Erik Buell felniperemre rögzített megoldását alkalmazná, de ennek több a hátránya (nagy tömeg, megnövekedett pörgettyűs hatás, sérülékenység stb.), mint amennyit hoz a konyhára

A tengerentúli motorosok még tovább mentek a kísérletezésben: azt próbálták ki, hogy a rugózatlan tömeg csökkentése mennyi előnnyel, illetve hátránnyal jár. Próbájuk alapötlete az volt, hogy pl. a szupermotókon vagy a dragmotorokon jellemzően egy nagy tárcsát alkalmaznak, amivel jelentősen csökkenthetik a tömeget a duplatárcsás rendszerekkel szemben. Egy átlagos sportmotort (Suzuki GSX-R1000, 2005) használtak a próbára, amin az egyszerűség kedvéért csak lekötötték a jobbos nyerget, így szimulálva, hogy egytárcsás rendszer működik a motoron.

Az egyik féktárcsát leszerelve is csak öt-hat méterrel nő a féktáv, viszont helytelen technikával lassítva akár 10-20 métert is veszíthetsz éles helyzetben. A megoldás tehát előbb a tökéletes vezetéstechnika elsajátítása, s csak utána a tuningolás
Az egyik féktárcsát leszerelve is csak öt-hat méterrel nő a féktáv, viszont helytelen technikával lassítva akár 10-20 métert is veszíthetsz éles helyzetben. A megoldás tehát előbb a tökéletes vezetéstechnika elsajátítása, s csak utána a tuningolás

Az eredmény önmagáért beszél: a néhány dekás – elméleti – spórolás látványosan megnövelte a fékút hosszát, hiszen ötvennél majdnem két méterrel, míg száznál kereken hat méterrel hosszabb távra volt szükség a megálláshoz. Jóllehet, így csökkenthető a rugózatlan tömeg, de ez aligha kárpótol azért, hogy száznál két-három motorhosszal több lesz a fékutad.

Ugyanakkor a legfontosabb tanulság, hogy a valóságban, éles helyzetben nem a technikán, hanem a saját tudásodon múlik majd, hogy megállsz-e a felbukkanó akadály előtt. Százas tempónál csak hat méter pluszt jelentett a tárcsa kiiktatása, illetve nagyjából ugyanennyit nyerhetsz egy tényleg minőségi, egyben meglehetősen drága fékrendszer beépítésével. Csupán hat méter a nyereség – vagy a veszteség -, de fél másodperc tétovázással vagy helytelen fékezési technikával rögtön 15-20 méterrel nő a teljes féktávolság, vagyis ez esetben is az emberi tényező a szűk keresztmetszet. Azt tanácsoljuk hát, hogy mielőtt bármit is módosítasz a motoron, inkább a helyes fékezési technika elsajátítására szánj időt és energiát – hidd el, vészhelyzetben ez térül meg igazán.