A Kereskedelmi Szövetség kutatásai szerint a magyar háztartások az egyéb kiadásaik rovására tartják fenn ill. tankolják járműveiket – áll a szervezet friss jelentésében.
Az olajcégek közleményeiben rendszeresen olvashatjuk, hogy folyamatosan csökken a kereslet az üzemanyagok iránt, legutóbb épp a 2010-es esztendő lesújtó eredményeit láthattuk, hallhattuk a napi hírekben: a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján 2010-ben 12,9 százalékkal esett vissza a benzinfogyasztás a 2009-es eredményekhez viszonyítva.
Azt azonban eddig nem láthattuk, hogy a folyamatos drágulás miatt ez a visszaesés is összességében 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentett a lakosságnak, hiszen a drasztikus emelkedés miatt a kisebb mennyiség is lényegesen nagyobb árbevételt eredményezett.
A sokat szidott magas üzemanyag ár főleg annak tükrében tűnik igazságtalannak, hogy az adótartalma mit sem változott az elmúlt hónapokban, vagyis a valós költség az továbbra is nagyjából egyharmada a benzinkúton fizetett összegnek (igen, egy liter benzin valójában 110 forintba kerül literenként), és minden egyes áremeléssel egyfajta különadót fizetünk be tankoláskor: két évvel ezelőtt egy átlagos motoros szezonban 98 000 forint adóval gazdagítottuk az államkincstárat, addig ma, ugyanennyit tankolva közel 162 000 forint önkéntes különadóval segítjük szép országunk felvirágzását…
Felmerül a kérdés: ha valóban szándékában állna bármelyik politikai erőnek az üzemanyagárak kordában tartása, akkor a 2009 januári árszinthez viszonyítva literenként közel száz forint mozgástere lenne ebben a kérdésben, mely újból lendületet adhatna a többlet fogyasztásnak – arról nem beszélve, hogy a több megvásárolt és felhasznált üzemanyag a kereskedelem más ágait is (pl. járműipar) közvetlenül élénkítené.
Persze mindez csak utópia, hiszen a visszaesés ellenére is szépen költünk: várhatóan az idei esztendőben is egyre kevesebb üzemanyagot fogunk vásárolni – egyre több pénzért.