Üzenet a Blahánál elgázolt motorostól – kérlek, csak türelmesen!

Zsolt mint a baleset vétlen résztvevője szépen összefoglalta, hogy mire van a legnagyobb szükség ilyenkor, a dugók és felújítások idején. Fogadjátok szeretettel szívhez szóló írását!

Sziasztok! Egy nagyon fontos üzenetem lenne a motoros és autós társadalomnak, ebben kérem segítségeteket, hogy eljusson a több tízezer olvasótokhoz! Az eset július 24-én, délután 13 óra tájékán történt meg velem: vétlen áldozata lettem egy ráfutásos balesetnek…

Tudom, hogy manapság nehéz haladni, de kérem: csak türelmesen!

Tudniillik a városban amúgyis nehéz közlekedni idény nyáron – és akkor még finoman fogalmaztam –, de ma különösen az volt, mert a Deák Ferenc tér lezárva, így útvonalat kellett módosítsak: a Kálvin tér felől érkezve az Astoriánál egy jobbost dobva a Rákóczi útra. Ezzel még nem is lenne olyan nagy baj, de a Blaha Lujza téren nagy erőkkel tart a tér teljes felújítása! Dugó dugó hátán, ideges feszült autósok és motorosok…

Jómagam valahogy máshogy látom a helyzetet, a felújítással járó bajokat: nem a jelenre összpontosítok, hanem majd a jobb, élhetőbb jövőre! Így engem az araszolás nem piszkál fel…

Sajnos nem mindenki tűri ilyen jól, például a mögöttem ugyanúgy araszoló csopperes kollégát ez nagyon idegesítette… Ezzel el is indult a dominó: a Blahához érkezve, a piros lámpánál állva úgy döntöttem, hogy szépen bekanyarodom a Csokonai útra és ráfordulok a körútra.

Váltott a lámpa és elindult a sor, hát haladjunk… Index jobbra, lassú fékezés, majd egy hatalmas csattanás! A következő kép, hogy már a földön fekszem.

Nézek hátra, és látom ahogy a chopperes izomból beszállt a hátsó kerekem és a bal oldali kipufogó közé. Azonnal néztem a motoromat: talán nem ment az irányjelző? Szétvet az ideg, üvöltve kérdeztem a srácot: b……..g, szerinted minek ment az indexem? És – mintha segítene – újra: az indexem!

Szú-szááá… Próbálok megnyugodni, és közben látom, hogy a srác vérzik. Mindketten szépen felállítottuk a motorokat, és betoltuk abba az utcába, ahová eredetileg is terveztem a kanyarodást. A chopperes előzékenyen elnézést kért, és rögtön mondta, hogy sajnos tiszta ideg, felidegesítette a felújítás és egy autós, akivel az imént futott össze a dugóban. Innen már gondolom kitaláltátok: torlódás, idegeskedés, egy pillanatnyi figyelemkihagyás és már a földön is voltunk…

Ezután megbeszéltük, hogy természetesen ő állja a motorban keletkezett kár helyreállítását, szerencsére az ő vasa bukócsöves volt, s csak elenyésző sérülés volt rajta. Nálam, mivel idomos motor, már annál több: jobb oldali idom, dekni, törött tükör és a hajlott kipufogó, aminek a konzolja is eltört…

Hogy mi a tanulság?

Nos, ezúton kérek szépen minden közlekedőt, legyen az motoros, autós biciklis vagy gyalogos: ne hagyjátok, hogy a dugók, a torlódások miatt dühösen induljatok útnak! Gondoljatok csak bele: nekem van egy 33 éves, veteránkorú motorom, amire nagyon sokáig gyűjtöttem és nagyon sokat költöttem, hogy tökéletes legyen, s ez most részben összetört egy figyelmetlen/ideges vezető miatt, ahogy a saját gyönyörű motorja is!

Természetesen nincs bennem harag, sem düh, hiszen véletlen baleset volt. A motorom most sérült, de megtérítik a kárt és előbb-utóbb újra a régi fényében tündököl majd! Végül pedig innen is jobbulást kívánok a chopperesnek, hiszen neki nem csak anyagi kára lett – mint nekem –, hanem meg is sérült az ütközésben.

Balesetmentes közlekedést és jó utat kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel,

V. Zsolt