A jogász válaszol: tényleg szabálytalan, ha „lesből” mér be a rendőr?

Sokakat érdekelhet a válasz, ezért itt az oldalon válaszol dr. Szabó Sándor LL. M. ügyvéd, közlekedési szakjogász, aki maga is egy Hayabusával motorozik.

Korábban is számtalan esetben segített már a szakember – hasznos válaszait itt olvashatjátok –, most pedig egy gyakran vitatott témában fejti ki álláspontját, alátámasztva a jogszabályokkal.

Szabályos, ha lesből mér be a rendőr?

Ismerős helyzetet vázolt fel Norbi levelében: a háromlábú sebességmérő az út szélén, nem túl látványos helyen, a rendőrautó pedig távolabb, messziről egyáltalán nem látható részen parkol. A kérdező arra volt kíváncsi, hogy egyáltalán szabályos-e így a sebességmérés, persze attól függetlenül, hogy a gyorshajtás így is, úgy is szabálytalanság, vagyis a csekket muszáj befizetnie. Íme, a jogász válasza!

Kedves Norbert!

Az általad említett téma örökzöldnek mondható, mindig parázs viták alakulnak ki azzal kapcsolatban, hogy a traffipaxok (hivatalosan sebességmérő eszközök) elrejthetőek-e. Nem árulok zsákbamacskát, és már az elején leszögezem:

sajnos igen, elhelyezhetőek, de azért járjuk körül ezt a témát kicsit részletesebben is.

A sebességmérők elhelyezéséről nem mondhatni, hogy sok jogszabály rendelkezik. Alapvetően a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (azaz a KRESZ) tartalmaz általános szabályokat a közúti forgalom ellenőrzéséhez kapcsolódóan – amibe természetesen a sebességmérés is beletartozik –, illetve a sebességméréssel összefüggő feladatokról szóló 6/2022. (II. 4.) ORFK utasítás tartalmaz ezzel összefüggő szabályokat, azonban az utóbbi nem rendelkezik az eszközök elhelyezéséről, hanem csak az azok használatához kapcsolódó szabályokról (mint pl. a mérési terv elkészítése, a mérés engedélyezése vagy a mérőműszerek hitelességét igazoló dokumentumok rendelkezésre állása).

A fix eszközök esetén figyelembe kell venni a KRESZ 2. számú függelékét, amely „Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblákat” sorolja fel. Ennek a függeléknek az I. fejezet zs/5. pontja tartalmazza a már mindannyiunk által jól ismert tájékoztató táblát a sebességmérésről („Közúti ellenőrzésről”), amelyet a VÉDÁ-k elé kihelyezve látunk. A jelzőtábla leírása a következő:

KRESZ 2. függelék I. fejezet zs/5. „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra); a járművek elhaladási sebességének ellenőrzésére szolgáló sebességellenőrző berendezés fix telepítését – a berendezéstől számított ésszerű távolságra – e táblával kell jelezni. Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forgalom ellenőrzése” (36. ábra), az ellenőrzött útszakasz végét a „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” (37. ábra) jelzőtábla jelzi.

Tehát láthatjuk, hogy a jelzőtábla kihelyezése – és ezzel az eszköz elrejtésének megelőzése – a fix, telepített eszközök esetén előírás, amelyek egy fix ponton mérhetik a sebességet vagy egy egész útszakaszon átlagmérést is végezhetnek. (Az utóbbiak nálunk még nem gyakoriak.) Ezzel szemben a mobil eszközök használata a közúti ellenőrzések kategóriájába sorolható, amelyekre a KRESZ a következőket mondja:

KRESZ 63. § (4) A közúti forgalom ellenőrzése során
a) a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;
b) azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

KRESZ 63. § (5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármű a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.

Tehát a közúton történő elhelyezésnek a szabálya az, hogy a forgalmat indokolatlanul ne akadályozza, sőt, olyan helyen is megállhat az ellenőrzést végző jármű, ami egyébként a KRESZ szerint tilos. Ezeket a szabályokat egyetlen további rendelkezés árnyalja – ami szintén a témához kapcsolódó viták alapját képezheti és úgy vélem, ez az elsődleges oka a félreértéseknek, amelyek az elrejthetőségre vonatkoznak:

KRESZ 37. § (4) […] Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha: […] b) a jármű a forgalmat ellenőrzi; […] KRESZ 37. § (5) […] A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. […]

Egyértelmű a szabály, az ellenőrző járműnek láthatónak, észlelhetőnek kell lennie, azonban ez kizárólag az autópályák és autóutak leállósávjaira vonatkozik, amelynek az indoka természetesen nem a sebességmérők láthatósága, hanem a közlekedésbiztonság növelése, biztosítása, mivel az autópályákon és az autóutakon a forgalom ritmusa gyorsabb, a megengedett sebesség nagyobb. A fentieken túl más szabályok, korlátozások nem találhatóak a KRESZ-ben és az „amit nem tilos azt szabad” elv alapján semmi sem tiltja a sebességmérők elhelyezését rejtve, akár magánúton, akár magánterületen vagy az út mellett, hiszen azok nem közutak és a fenti szabályok a közutakra vonatkoznak, azok „környékére” azonban nem.

Összegezve sajnos le kell vonnunk a következtetéseket, amely szerint egyes eszközöket (fix mérők) előre kell jelezni, egyes ellenőrzéseket (leállósávban történő mérés) láthatóan kell végezni, azonban amik nem ezekbe a kategóriákba tartoznak – pl. „háromlábú” elhelyezése a bozótban –, azok bizony szabályosak rejtve használattal is.

Üdvözlettel:

dr. Szabó Sándor LL. M., ügyvéd, közlekedési szakjogász