A jogász válaszol: „Vétlen voltam a balesetben, mégis fizetnem kell a biztosítónak”

Fizeted a biztosítást, szabályosan közlekedsz, de neked kell fizetned, ha valaki kárt okoz neked? Hogy lehet ez? Erről kérdezte Zoltán a motoros jogászt.

„Sziasztok!

Vitáris Zoltán vagyok, és a honlapon látott jogi segítségek kapcsán írok nektek. Olyan esetem van, hogy 2024 februárban szenvedtem balesetet:

körforgalomban haladtam lépésben, egy autós nem vett észre és oldalról nekem jött. A motorom Yamaha XMAX 300, 2020-as évjárat. Elismerte az autó tulajdonosa a károkozást, és a betétlappal elvittem a gépet a márkakereskedő szervizébe, hogy biztosítóval karöltve csinálják meg a motort.

Oldalidom, a motor alja az oldalidom találkozásánál, a bukósisak és a kézvédő ami megsérült, semmi más. No, a motort visszakaptam majd 3 hónap (!) javítás után és még kérdeztem is (udvariasságból), hogy tartozok-e valamivel. Majd közölték, hogy ennyi, semmivel. Erre most kijött egy számla, hogy fizessek valami amortizációs vagy nem tudom mit 75 000 Ft értékben. Én még ilyet nem hallottam, ráadásul a kocsimnak is nekimentek rá fél évre: komplett eleje fényezés + új szélvédő (Citroen Picasso 2, szóval nagy a szélvédője van, jó drágán), de ott sem kellett fizetnem egy vasat sem érte)

Még annyi, hogy olyanokat is kicseréltek, amiket szerintem nem kellett volna, mert semmi baja nem volt. Például komplett kipufogó, középsztender. Ti hogy látjátok, mit tegyek? A konkrét kérdéseim a jogászhoz:

1. Én vagyok az áldozat, nekem törték össze a motorom, és én fizessek? Miért nem a károkozót keresik ezzel?

2. Olyat is kicseréltek, amit szerintem nem kellett. Ezzel nőtt az az összeg is, amit kérnek tőlem… Jól gondolom?

3. Az üzenet elküldése után elértem a biztosítót. Elmondtam neki a panaszaimat. Készségesen segítenek, kérték, hogy írjam le, mailben küldjem el, hogy mi történt.

Nagyon szépen köszönöm az oldal és a motoros jogász segítségét!

Üdvözlettel,

Vitáris Zoltán”

Kedves Zoltán!

Az ön által feltett kérdés régóta vita tárgyát képezi. Sőt, egy eléggé érzékeny téma, mondhatni darázsfészek. Az „amortizáció” (vagy biztosítási szakszóval élve „avulás”) háttere nem egy közvetlenül meghatározott jogszabályi rendelkezésen alapul, hanem egy általános kártérítési szabályból vezethető le. A kártérítések általános szabályait a Polgári Törvénykönyvtől szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg. Itt található meg az úgynevezett „káron szerzés tilalma” alapelv szabályba foglalása is.

6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]
(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
(3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt

Avulás egy négyéves motoron?

A kártérítés tekintetében a fő szabály az, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mint amikor a károkozás pillanatában volt. Tehát pl. egy motor sérülése esetén a motor értékének ugyanannyinak kell lennie a kártérítés (javítás) után, mint amikor a kár érte a motort. Ehhez kapcsolódik a káron szerzés tilalma szabálya is, amelyet a fenti (3) bekezdés fektet le. Ez azt foglalja magában, hogy a kárt úgy kell megtéríteni, hogy a károsultat ne érje kár, tehát a károkozás pillanatában lévő értéket elérje a károsult dolog értéke, azonban azt is mondja, hogy ezt viszont nem haladhatja meg. Tehát egy kártérítést követően a károkozással érintett dolog értéke nem lehet nagyobb, mint amekkora a károkozás pillanatában volt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. ha egy motor 5 éves és azon megsérül egy alkatrész a baleset során, akkor azt a szerviz kicseréli. Azonban a cserealkatrész egy új alkatrész lesz, míg a kicserélt, eredeti alkatrész már 5 éves volt. Tehát a régi alkatrész értéke nem volt ugyanannyi, mint az új alkatrész értéke. A kettő közötti különbözet az avulás (vagy amortizáció), amit a károsultnak kell megfizetnie, egyébként ő jogtalanul gazdagodna, hiszen a motorja többet érne, többért tudná eladni. Ez az elmélet.

Amortizáció és értékcsökkenés a gyakorlatban

Persze tudjuk, hogy a piacon más szabályok is működnek, azonban ezt nem lehet ilyenkor figyelembe venni. A kártérítés alapvető szabályait alkalmazza a biztosítási világ, ez az egyetlen egzakt módon meghatározott, leírt rendelkezés, amivel ténylegesen lehet számolni. Jóllehet, itt az avulás számolása bonyolult képletekkel és módszerekkel történik, előre meghatározott értékek alapján, amely eltérhet a valós piaci értékektől, de ezt nem is lehet máshogy csinálni, mivel végtelen kombinációról beszélünk a piaci értékek szempontjából. Az avulás elszámolása ezen túl több tényezőtől is függ. Nem mindegy, hogy az adott jármű mennyi idős. Bizonyos kornál fiatalabb járművekre a biztosítók nem számolnak avulást. Ezen felül az adott alkatrész tulajdonságaitól is függ az avulás számítása, pl. egy szélvédő esetén, ha azon eredetileg nem volt sérülés, akkor általában nem számolnak avulást, vélhetően ezért nem kellett önnek sem fizetnie a szélvédőcserekor.

Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy az avulás számítása, alkalmazása biztosítónként is eltérhet. Ehhez minden esetben tájékozódni kell, amit az adott biztosító (aki a kárt meg fogja fizetni, tehát a károkozó fél biztosítója) által közzétett kárrendezési tájékoztatóból tehet meg. Ezt a tájékoztatót minden biztosító oldalán meg kell találja. Az ön által felvetett kérdésekre a fentiek alapján – amely nem tartalmaz minden információt, ezért csak feltételezni tudok egyes dolgokat – az alábbiakat tudom mondani:

1. Valóban ön az áldozat, az ön motorját törték össze, azonban a fent leírt avulást azért nem a károkozónak kell megfizetnie, mert neki csak azt a kárt kell megtérítenie (ahogy az a Ptk. szabályból is látszik), amellyel az ön motorjának az értéke csökkent. Viszont az új alkatrész értéke ennél magasabb, tehát a különbözettel ön gazdagodna, ön járna jól, amit viszont tilt a Ptk., így a különbözetet önnek kell megfizetnie.

Itt kell megjegyeznem, hogy bizonyára ön azt mondja erre, hogy ön csak bevitte a szervizbe a motort és otthagyta, hogy „csináljátok meg”. Viszont mivel itt kárrendezésről van szó, a munkalapon, vagy bármilyen más dokumentumon, amivel megrendelte a biztosítóval való kárrendezéses javítást, illetve meghatalmazást adott a szerviznek, hogy eljárjon a biztosító felé, minden bizonnyal szerepel egy olyan kitétel, hogy a káron felüli többletköltségeket, értéknövekedéseket, amit a biztosító nem fizet meg, azt önnek kell megfizetnie.

Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy a motor bevizsgálását követően önnek kellett kapnia egy kárfelvételi jegyzőkönyvet (illetve azt bármikor kikérheti a biztosítótól), amelynek tételesen tartalmaznia kell a javítással érintett alkatrészeket és az elszámolt avulást is. Amennyiben nem ért egyet azzal, hogy milyen alkatrészeket cserélnek, illetve miért annyi az avulás, amennyi, akkor erre vonatkozóan magyarázatot kérhet, illetve panaszt tehet, egyeztethet a szervizzel és a biztosítóval. Nem tudom, hogy önnek rendelkezésére áll-e a fenti dokumentum vagy ha igen, akkor tüzetesen áttanulmányozta-e. Azonban sajnos azt kell mondjam, hogy az az ön felelőssége, hogy megfelelően tájékozódjon, kérjen tájékoztatást, illetve a kapott dokumentumokat részletesen áttanulmányozza. Természetesen ha nem egyértelmű és ezért nem érti, akkor kérheti azok elmagyarázását.

2. Abban igaza van, hogy ha olyan alkatrészt cseréltek ki, amit nem kellett volna, az nem megfelelő eljárás és ebből adódóan önnek többletköltsége keletkezhet, pl. a szükségtelen cserére esően elszámolt avulás ilyen. Azonban tegyük azt hozzá, hogy az szakkérdés, hogy egy adott alkatrészt ki kellett-e cserélni. Igen, lehetséges az is, hogy nyerészkedés áll a háttérben, de az is előfordulhat, hogy olyan alkatrészek is érintettek egy kárban, amire nem is gondolna az ember. Ezt csak egy megfelelő szakértő tudja megállapítani. Ennek annyiban van jelentősége, hogy amennyiben ön úgy dönt, hogy emiatt kártérítéssel fordul a szerviz felé, akkor önnek kell bizonyítania, hogy az adott csere szükségtelen volt, amihez viszont szakértőre lesz szüksége. Illetve ezen túl szükség lenne a cserélt alkatrészre is, hogy meg lehessen állapítani, tényleg ki kellett-e cserélni, ez viszont nem biztos hogy rendelkezésre fog állni. Emellett amíg az igazát bebizonyítja addig a szakértői költséget önnek kell állnia, ami igen borsos is lehet.

Ne felejtsük el, hogy a motor javítása megtörtént, az alkatrészek ki lettek cserélve, a motort ön átvette, az új alkatrészekkel az ön motorjának értéke nőtt. Ezt már visszacsinálni nem lehet, így nem tehet mást, mint kifizeti a különbözetet és örül neki, hogy a motorja ennyivel többet ér, vagy kártérítési igénnyel fordul a szerviz felé, amely sajnos költséges és hosszú folyamat lehet. Nem tudjuk, hogy a biztosító mit fog válaszolni, jogosnak ítéli-e a cseréket vagy nem és ennek következtében mit fog határozni. Szerencsés esetben ön jól jöhet ki a történetből, azonban a 2. pontban leírtak alapján sajnos könnyen előfordulhat, hogy az értéknövekedés miatt az avulást meg kell fizetnie.

Összefoglalva azt mondhatom, hogy ugyan könnyű azt mondani, hogy beviszem a szervizbe a motoromat egy baleset után és ők intézzenek mindent, azonban nem szabad ennyivel lezárni egy ilyen esetet. Mindenkor szükséges, hogy olvassuk el, amit aláírunk, valamint tájékozódjunk, hogy mi, hogyan és miért fog történni egy káreseményhez kötődő javítás során.

Üdvözlettel:
Dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász

Kapcsolódó anyag: „A jogász válaszol” rovat korábbi cikkei