A jogász válaszol: külföldi károkozó törte össze a motoromat Budapesten – ki viseli a felelősséget?

Bálint motorja egy részeg külföldi turista miatt tört össze, ám máig nem kapott kártérítést…

Íme, Bálint levele: résztvevője voltam 2015. 09. 18-án a pesti rakparton az Erzsébet-híd lábánál történt a balesetnek, amit egy részeg angol gyalogos turista okozott azzal, hogy a szalagkorláton átmászva elém került és elütöttem. Neki csak egy ájulás volt, nekem bal lábközépcsontjaim törtek, meg a motorom…

Amíg a műtét után gyógyultam, a rendőrség elengedte a vétkest. Meghallgatták az én verziómat is, majd az eljárás végén megállapították, hogy a baleset okozója az angol gyalogos volt. Viszont mivel már otthon volt és nem reagált a magyar hatóságok megkeresésére, állítólag nemzetközi körözést adtak ki (Interpol, angol hatóságok, magyar hatóságok), aminek nyomát sem a magyar hatóságok, sem az Interpol és angol hatóságok honlapján található körözött/keresett személyek között nem találtam. Majd az ügyet – mivel a vádlott holléte nem ismert – lezárták és nagy eséllyel már el is évült. Mi lett volna a megoldás, hibázott-e valaki az eljárás során vagy igazából az eljárásrend miatt ilyen esetben mindig az áldozatnak le kell nyelni a békát, mert nem számíthat kártérítésre?

Köszönettel:
Bodó Bálint”

Kedves Bálint!

Az ön által felvázolt balesetről és az azt követő eljárásról igen nehéz bármiféle véleményt mondani több okból is. Először is, ahogy látom, önnek volt jogi képviselője, ezért úgy gondolom, hogy neki kellene tájékoztatást adnia az ügyben az ön részére – feltéve, hogy ez a megbízás még fennáll –, egyrészt arról, hogy jelenleg hol áll az ügy, megszüntették-e a nyomozást vagy nem, másrészt a nyomozati és egyéb iratokat ő tudja az ön rendelkezésére bocsátani.

Az ön által megküldött iratok igencsak hiányosak, ennél jóval több irat keletkezett az ügyben, már csak azért is, mert az egyiknek az alszáma 142, tehát legalább ennyi iratnak rendelkezésre kell állnia a nyomozati szakban, plusz az ügyészségi iratok. Önnek mint sértettnek a büntetőeljárási törvény alapján (Be.) joga van az iratok megismerésére, ezt azonban ön vagy jogi képviselője kérheti ki a nyomozó hatóságtól, illetve az ügyészségtől.

Be. 100. § (1) Az eljárás ügyiratait
[…] b) a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és
[…] erre irányuló indítványra ismerheti meg.

Az ön által megküldött iratokból annyi látható, hogy a külföldi (angol) állampolgár, aki a balesetet okozta ismeretlen helyen tartózkodik és nem sikerült a felkutatása nemzetközi hatóságokon keresztül sem, ezért a nyomozást felfüggesztették még 2017-ben. Az, hogy a körözött személyek között nem találta meg a balesetet okozó személyt, az nem jelent semmit, mivel a kereshető körözések között csak azok vannak, amelyek valami miatt közérdekből nyilvánosak, azonban ez csak a körözések töredéke. A körözések fő szabály szerint nem nyilvánosak, hiszen azok nyilvánosságra hozatalával a körözött személyek tudomására juthatna a körözés ténye, így pedig még inkább az elrejtőzésre törekednének. Tehát az a tény, hogy a keresett személyt nem találta meg a nyilvános körözési listákon, nem jelenti azt, hogy nincs ellene körözés kiadva.

Azt jól gondolja, hogy – amennyiben nem történt további nyomozati cselekmény – akkor a bűncselekmény már valószínűleg elévült, hiszen az elévülési idő a Btk. alapján így alakul:

Btk. 26. § (1) A büntethetőség […] elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Mivel az ön esetében gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértésről van szó, amely esetén a büntetési tétel felső határa 1 év, ezért az elévülési idő az ön esetében 5 év.

Btk. 164. § (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[…] (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
[…] terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az elévülési idő számításánál figyelembe kell venni a nyomozati cselekményeket, mivel ezek megszakítják az elévülést. Btk. 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

Mit tehetsz, ha már nincs az országban a külföldi károkozó?

Ebből következően, amennyiben a nyomozást 2017-ben felfüggesztették, és azóta semmilyen nyomozati cselekmény sem történt, akkor a bűncselekmény büntethetősége vélhetően megszűnt elévülés miatt 2022-ben. Sajnos azzal kapcsolatban sem tudok jó hírrel szolgálni, hogy mit tehet a kárának megtérülése érdekében. Ha jól gondolom, akkor a baleset következtében az ön motorja által okozott kárt az ön kötelező biztosítása térítette meg. Az ön kárát pedig senki sem térítette meg.

Az jó hír lenne, hogy mind az ön kárát, mind az ön biztosítója által az autóban keletkezett kár miatt kifizetett összeget a baleset okozóján, tehát az angol állampolgáron lehetne számonkérni, azonban ennek természetesen feltétele az, hogy az elkövető elérhető legyen. Amennyiben a büntetőeljárásban megtalálták volna őt, akkor ön terjeszthetett volna elő polgári jogi igényt, ami az ön kárának a megtérítését jelentette volna a bírósági eljárás lezárulásakor. Emellett ön természetesen önállóan is indíthatott volna kártérítési pert is az okozóval szemben, azonban sajnos itt is előkerül egy elévülési idő, mégpedig a polgári jog szabályai szerinti, a követelésekre vonatkozó elévülési idő.

Ptk. 6:22. § [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

Ez az elévülési idő a követelés felmerülésének időpontjában indul, tehát a baleset bekövetkezésekor. Mivel innentől már több mint öt év eltelt, így sajnos nem tudja érvényesíteni a kárigényét polgári peres úton sem az okozóval szemben, még akkor sem, ha időközben előkerülne.

Arra, hogy mit kellett volna máshogy csinálnia azt tudom mondani, hogy nem kellett volna ennyit várnia. Sajnos az időmúlásnak az elévülés miatt jelentős hatása van a jog területén is, így itt is igaz a régi mondás „Addig üsd a vasat, amíg meleg!”. Szép dolog a türelem, azonban ha egy eljárásban hosszabb ideig nem történik semmi, akkor abból végső soron hátrány is keletkezhet, mint a jelen esetben is.

Üdvözlettel:
Dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász

Kapcsolódó anyag: „A jogász válaszol” rovat korábbi cikkei