A jogász válaszol: miért és hogyan büntetik Hollókőn a parkolójegy nélküli motorosokat?

Azt hiszem, ez az eddigi legkülönösebb olvasói kérdés az oldal 12 éves történetében… A motorosok nem vettek parkolójegyet, mert ugye nem is kell, erre megbüntették őket, de csak három jegy vásárlásával. Jogos volt? Egyáltalán miért kérnek parkolójegyet az ingyen parkoló motoroktól? Hollókő és a motoros parkolás esete a jogász szemével.

Szóval mondta h v kifizetjük a büntetést v pedig megy a feljelentés.… Nem volt mit tenni, vetetett velünk fejenként 3 db parkolójegyet (?!) És ezzel tisztázva volt a dolog… Aztán még később kitért arra h miért nem vettünk jegyet mint a többi motoros ide fent a parkolóban?! (mi lent álltunk meg egy bolt előtt, erről is mellékelem a fotót) Mondtam neki h azért mert 2010 óta nem kell…

Az általad felvetett kérdés érdekes és egyben meglehetősen bonyolult is. Az érintett kérdésben több különböző jogszabályon keresztül lehetséges következtetéseket levonni az alábbiak szerint.

A jogász válaszol: motoros parkolás Hollókőn

Amint azt már korábbi cikkünkben írtuk, a motorkerékpárok parkolásának kérdése nem jól szabályozott, nem feltétlenül egyértelműen értelmezhető, főleg abban az esetben, ha nincs közvetlen szabályozás az érintett terület önkormányzata által. Elsősorban meg kell vizsgálnunk, hogy van-e egyáltalán az adott területre vonatkozó parkolási rendelet, amire a jelen helyzetben az a válasz, hogy igen, Hollókő rendelkezik parkolási rendelettel, amiben a motorkerékpáros parkolásra vonatkozó rendelkezések is találhatók, így ez nagyban leegyszerűsíti (vagy nem) a kérdés megválaszolását.

Azonban ne szaladjunk ennyire előre. Mivel több kérdést is feltettél a leveledben, ezért egy kicsit indítsunk messzebbről és nézzük meg az egyéb kapcsolódó szabályokat is.

Engedélyt adhat-e a bolt tulajdonosa a parkolásra?

A felmerült kérdés arra vonatkozik – meglátásom szerint –, hogy a bolt tulajdonosa engedélyezheti-e, hogy a bolt előtt parkolhassunk úgy, hogy nem vásárolunk a boltban, hanem csak a parkolást vesszük igénybe. Természetesen egy magánterület tulajdonosa bármikor adhat engedélyt mások számára, hogy a tulajdonában álló területen tartózkodjanak, azonban a kérdés nem ilyen egyszerű, mivel a jelen levélben érintett terület – véleményem szerint – nem magánterület. Ehhez természetesen ismerni kellene az ingatlan-nyilvántartási viszonyokat is, de jelen esetben tegyük fel, hogy a képen látható terület a bolt előtti járda. Ez esetben az közterület, nem a bolt tulajdonosáé. Ennek megfelelően nem is adhat – a szokásos, más szabályokban lefektetett használaton kívül – engedélyt a használatra. Emellett abban szintén igaza van a parkolóőrnek (egyelőre nevezzük így, erre majd később visszatérek), hogy a jogszabályi (pl. KRESZ) tiltások alól nem adhat felmentést a bolt tulajdonosa. Ezek alapján – amennyiben az adott terület tényleg járdának minősül – valójában nemhogy nem kell engedélyt adnia a bolt tulajdonosnak a parkolásra, hanem egyenesen nem is tilthatja azt meg.

Természetesen az, hogy megkérdeztétek, hogy ott parkolhattok-e, ez egy udvarias gesztus volt tőletek a bolt tulajdonosa felé, ezzel teljesen egyetértek és javaslom minden motoros társunknak az ilyen viselkedést.

Mire vonatkozik a várakozni tilos tábla?

Arra vonatkozóan, hogy egy jelzőtábla hatálya mire terjed ki, természetesen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) szabályait kell megvizsgálni. A KRESZ szerint:

10. § (3) A jelzőtáblákat – a (4)-(7) bekezdésben említett kivétellel – az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – a (4) és (5) bekezdésben említett kivétellel – a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.

Ez még önmagában nem határozza meg azt, hogy a parkolást (hivatalos nevén „várakozást”) tiltó tábla mire is vonatkozik, azonban ehhez kapcsolódóan van egy kiegészítő szabály:

10. § (6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

Ebből már következik, hogy a megállni tilos és a várakozni tilos táblák hatálya csak az úttestre vonatkozik. Ezt erősíti meg az a rendelkezés is, amely az útpadkán való megállást és várakozást külön kiegészítő táblával tiltja meg:

15. § (1) b) “Várakozni tilos” (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki.
16. § (7) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.

Tehát a várakozni tilos csak az úttestre vonatkozik, de mi is az az úttest, illetve mi az az útpadka? Erre szintén a KRESZ ad választ az 1. Függelék I. fejezetében:

1. a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

[…]

1. c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

[…]

1. g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.

Ez rendben is van, látjuk a fénykép alapján, hogy ahol parkolnak a motorok, ott van burkolat, tehát nem lehet útpadka.

De akkor ez része az úttestnek? A parkoló úttest?

A parkoló (hivatalos nevén „várakozóhely”) jelzőtáblával és/vagy útburkolati jellel megjelölt, a járművek várakozására szolgáló terület. A bírósági gyakorlat szerint az úttest szélén található (útburkolati jellel vagy táblával jelölt, az úttesttől el nem választott területek) parkolók úttestnek minősülnek, mivel a járművek oda be- és kihajtanak, azaz a járművek közlekedésre használják azokat. Ez alapján még mondhatnánk azt, hogy akkor a fényképen látható terület úttestnek minősül és így vonatkozik rá a várakozni tilos tábla, azonban észre kell vennünk még két fontos körülményt.

A fényképen látjuk, hogy az út szélén egy folytonos fehér vonal fut. Mi ez és mit jelent? A KRESZ szerint:

18. § (1) Az útburkolati jelek:
19. § a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos – az útkereszteződésnél szaggatott – vonal;

[…]

1. m) megállási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő folytonos vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;
2. n) várakozási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő szaggatott vonal, amely – jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó – várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet.

[…]

(2) Az (1) bekezdés

1. a) a), b), c), e), h), i) és k) pontjaiban említett útburkolati jel fehér vagy sárga,
2. b) l)-n) és p) pontjaiban említett útburkolati jel sárga,
3. c) a többi útburkolati jel fehér.

Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színű, az úttestnek, illetőleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.

Ebből látjuk, hogy a fényképen szereplő vonal nem más, mint az úttest szélét jelző vonal (nem pedig a megállást vagy várakozást tiltó vonal, mert akkor sárga lenne), tehát ebből az is következik, hogy a felfestés miatt az úttestnek vége van, azaz ahol a motorok parkolnak, nem úttest, ezért nem is vonatkozik rájuk a várakozni tilos tábla.

Rendben, akkor a terület nem úttest, nem is útpadka és nem is várakozóhely. Akkor mi? Itt ismét a KRESZ 1. Függelék I. fejezete segít nekünk:

1. b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda.

Mivel a fentiek alapján a terület nem lehet útpadka, sem úttest, mert útburkolati jel az úttest szélét jelzi, valamint nincs sem jelzőtábla, sem útburkolati jel, ami várakozóhellyé minősítené, azonban látható, hogy szintkülönbséggel elkülönített rész (ez a Google Maps-on jobban látható, mint a fényképen) és a gyalogosok közlekedésére szolgál, ezért ez egy járda.

A járdára vonatkozó parkolási szabályokról már a korábbi cikkben is esett szó, de a teljesség kedvéért idézzük ide, mit is mond erről a KRESZ:

40. § (8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

Mindezekből következik, hogy motorosként parkolhatunk a járdára és még ha a parkolóőrnek igaza is lett volna abban – ami a fentiek alapján nem így van –, hogy a tábla vonatkozik a jelzett területre, motorosként akkor is parkolhatunk oda! Ezt a KRESZ nekünk kifejezetten megengedi – természetesen csak akkor, ha a többi feltétel is fennáll, ami itt nem kérdéses véleményem szerint.

Ki büntethet szabálytalan parkolásért?

Tegyünk egy kis kitérőt arra vonatkozóan is, hogy a parkolóőr büntethet-e a KRESZ megsértése miatt?

A KRESZ szabályainak megsértése – nagy általánosságban – szabálysértésnek minősül, így ezekre a cselekedetekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) vonatkozik. A Szabs. tv. meghatározza, hogy ki járhat el szabálysértési ügyekben, valamint azt is, hogy ki tehet feljelentést:

78. § (1) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg.

(2) A feljelentést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni.

Tehát bárki tehet szabálysértési feljelentést, így a parkolóőr is jogosult erre. Azonban emellett jó tisztában lenni egy másik szabállyal is:

38. § (1) Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.

(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.

39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.

(2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki:

[…]

1. e) a közterület-felügyelő,
2. § (2) A KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Ehhez kapcsolódóan a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény is tartalmaz egy fontos rendelkezést:

1. § (1) A települési önkormányzat

[…]

1. b) a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján is

gondoskodhat.

A levélből nem derül ki, hogy az illető, akivel a levélíró és barátai találkoztak tulajdonképpen milyen minőségben is volt jelen, hiszen a fentiek alapján nem mindegy, hogy parkolóőr vagy közterület-felügyelő, mivel az utóbbi esetben a szabályokból következően nem csak feljelentést tehetne, hanem még helyszíni bírságot is szabhatna ki.

Ezért minden motoros társamban javaslom, hogy a közterület-felügyelőkkel csínján bánjon, mert ők helyszíni bírság kiszabási hatáskörrel is rendelkeznek egyes közlekedési szabálysértések esetén.

Kell-e parkolási díjat fizetni motorral?

Visszatérve az eredeti problémára, nézzük meg, hogy mi a helyzet a parkolási díjjal Hollókőn. Mint azt korábbi írásunkban ismertettük, az önkormányzat a felmentheti a motorkerékpárokat a parkolási díj fizetése alól, azonban arra is van hatásköre, hogy kötelezze a motorosokat is a fizetésre. Ennek szabályozásáról a Hollókő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet a fizető parkolási rendszerről (Parkolási rendelet) szól.

A Parkolási rendelet meghatározza azoknak a járműveknek a körét, amikre az vonatkozik:

1. § (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed valamennyi, a parkolóhelyet rendeltetési céljának megfelelően igénybevevő járműre, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

1. megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt megkülönböztetett gépjárműre,
2. a figyelmeztető jelzést (sárga villogó) használó közszolgáltató, valamint út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló gépjárműre,
3. az önkormányzat közigazgatási területén sürgősségi ügyeleti ellátást végző, orvosi ügyelet jelzéssel ellátott gépjárműre,
4. segéd-motorkerékpárra.

Itt a pontosítás kedvéért ismét nyúljunk vissza a KRESZ-hez, annak 1. Függelék II. fejezete határozza meg a járműveket:

1. a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
2. b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

[…]

1. j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.

Így tehát kedves motoros társaim, sajnos a Parkolási rendelet a motorkerékpárokra is vonatkozik Hollókőn, tehát a motorkerékpároknak is kell parkolási díjat fizetni.

Megjegyzem, hogy a Parkolási rendelet – a megadott kivételek mellett – minden járműre és nem csak a gépjárművekre vonatkozik, ami alapján a kerékpároknak is kellene parkolási díjat fizetni, amit nem gondolok, hogy a gyakorlatban alkalmaznának is, de ne legyünk szőrösszívűek, tekintsünk el ettől.

Azonban a levélben leírt helyzetben egy másik körülményt is figyelembe kell vennünk. A Parkolási rendelet nem csak a járművek körét, hanem a fizetős parkolási övezetet is meghatározza:

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Hollókő Község közigazgatási területén az 1. mellékletben felsorolt várakozási övezetben (továbbiakban: övezet) kijelölt, „Fizető várakozóhely”

táblával megjelölt parkolóhelyekre.

A Parkolási rendelet 1. melléklete öt utcát és egy autóbuszok számára kijelölt területet határoz meg mint fizető parkolási övezet és ami a levél szempontjából fontos, hogy a József Attila út, ahol a fénykép készült és a Vegyesbolt található nem része ennek az övezetnek, azaz ott nincs parkolási díj fizetési kötelezettség – és ennek megfelelően a fényképen az is látható, hogy nincs kint a Parkolási rendeletben előírt „Fizető várakozóhely” tábla.

Tehát kedves motoros társaim, a Parkolási rendelet alapján Hollókőn a motorkerékpároknak bizony fizetnie kell a parkolásért, azonban csak a meghatározott területeken, ezt tartsátok észben, ha arra jártok.

Érdekes adalékként szolgálhat, hogy Hollókő honlapján a parkolásról van egy külön tájékoztató is, melyet átolvasva már biztosan nem érhet meglepetés.

„Parkolni akármivel is érkezzenek a Hollókőt felfedezni vágyó látogató a táblával jelzett a község végében kialakított nagy parkolóban lehet. A parkolási díj személyautó/motorkerékpár esetében 400.-Ft/óra, autóbusz esetében 1500.-Ft/óra. Napidíj (3 órát meghaladó várakozási időn túl) személyautó/motorkerékpár esetében 1200.- Ft, autóbusz esetében 4.500.- Ft. A parkolójegy megvásárlásával támogatni tudják a világörökségi település megfelelő állapotban történő megőrzését.”

Azonban ezt ne értsük félre. Ez csak a parkoló használatáról szól, arról azonban nem, hogy azt kötelező lenne használni. Amennyiben a község területére nem lehet behajtani, csak a parkolóban lehet megállni, akkor természetesen nincs vita, azonban ezt nem tudom megítélni, nem tudom, hogy milyenek a helyi viszonyok ebben a tekintetben, az azonban bizonyos, hogy Hollókőn van egy ehhez kapcsolódó rendelet, nevesen a Hollókő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (VI. 29.) önkormányzati rendelete az Ófalu közlekedési rendjéről, amely alapján adott időszakokban és adott területekre vonatkozóan tilos a behajtás – természetesen meghatározott kivételek mellett. Amennyiben a szóban forgó utca kizárólag oly módon közelíthető meg gépjárművel, hogy eközben mindenképpen a korlátozott területen kellene áthaladni, akkor bizony megvalósul az engedély nélküli behajtás.

Akkor most kellett volna fizetni a motorosoknak Hollókőn vagy nem?

1. Véleményem szerint amennyiben a levélíró nem behajtást tiltó tábla/sorompó ellenére hajtott be Hollókő területére és közelítette meg a jelzett utcát, akkor a levélben leírt helyzetben a motorosok nem szegtek meg szabályt, nem követtek el KRESZ szabálysértést és az önkormányzat által kiadott Parkolási rendeletet sem szegték meg, így nem kellett volna fizetniük.

2. Azonban, ha a behajtás tiltott és így engedély (pl. az ott lakók részére adott engedély) nélkül, a tiltás ellenére hajtottak be a motorosok – még ha egyszerűen arról is van szó, hogy nem vették észre a táblát –, akkor bizony jogos a bírság, sőt, még jól is jártak, hiszen a behajtási tilalom megszegése egy másik szabálysértés, ez esetben nagyobb bírságot is kaphattak volna. Ezt nem tudom megítélni, mivel nem ismerem a pontos helyi viszonyokat.

3. Összességében – mint sok esetben a közlekedési/jogi problémáknál – most is azt mondhatjuk: attól függ… Természetesen az általam adott vélemény is csak egy vélemény és egy adott szituációra csak a bíróság tudna végső választ adni, de azt gondolom, ezt senki sem szeretné kipróbálni…

Azért tegyük hozzá az egész történethez a következőt:

Van egy igen kedvező lehetőség a Hollókőre látogatóknak, ami úgy gondolom, hogy nagyon pozitív az önkormányzat részéről. Az, hogy mindössze a napidíjat kell kifizetni és nem a teljes bírságot/pótdíjat, mindenképpen becsülendő és az önkormányzat jó szándékát mutatja. Azt gondolom, hogy ennek megfelelően kellene nekünk is hozzáállni a helyzethez és ha arrafelé járunk, akkor konfliktusmentesen, mindenki számára kielégítően megoldani a parkolási kérdést, mert ha az önkormányzat hoz egy ennél megszorítóbb rendeletet, akkor mi húzhatjuk a rövidebbet…

Motoros üdvözlettel,

dr. Szabó Sándor