A jogász válaszol: Ezért (nem) parkolhatnak ingyen a motorok

A jogász válaszol: Ezért (nem) parkolhatnak ingyen a motorok

- Kategória: Kiemelt cikk
17

Talán még soha, senki nem foglalkozott ilyen mélyrehatóan a témával, mint olvasónk, Szabó Sándor, aki munkájából fakadóan tényleg minden részletében átlátja a motorosparkolás jogi útvesztőit. Most ő foglalja össze, hogy mit érdemes tudni az ingyenes, fizetős vagy éppen tiltott várakozásról…

Pár héttel ezelőtt a csongrádi  önkormányzat határozata nagy felhördülést keltett a motorosok körében, amelyben parkolási díjat akart kivetni a kétkerekűekre. Szerencsére az ügy azóta megnyugtató módon lezárult, mivel az önkormányzat megváltoztatta a rendeletet és a motorosoknak továbbra sem kell díjat fizetniük a parkolásért. A megjelent cikkek hozzászólásaiban lehetett találni némi félreértést a jogszabályok kapcsán, hiszen a jog útvesztőiben elég könnyen el lehet tévedni. Emiatt Powerslave azt kérte, hogy írjak egy összefoglalót a motorosokat érintő szabályokról a parkolással kapcsolatban, mi is az, ami tényleg hatályos és mi vonatkozik ránk valójában. Örömmel teszek eleget ennek a kérésnek és megpróbálom ebben az írásban összefoglalni közérthető módon az idevágó (a megíráskor érvényes) szabályokat. Akit érdekel a „száraz” jogszabályi háttér is, az megtalálja a kapcsolódó szakaszokat a cikk végén.

A leggyakrabban elkövetett hiba egy szabály keresésekor, hogy beírjuk a megfelelő kulcsszavakat a keresőbe és az első találatot elfogadjuk mint helyes választ. A jogszabályok esetében (főleg Magyarországon, ahol a szabályok nagyon gyorsan változnak) figyelembe kell venni pár fontos szempontot: Az a jó szöveg amit megtaláltunk? Nincs másik változata? Nem módosították azóta? Hatályos még?

Motorosok a jog labirintusában…

Elöljáróban szeretnék egy kicsit rendet tenni a szabályokkal kapcsolatban. Sokszor látom, hogy az emberek nyíltan beszélnek jogi kérdésekről, azonban sajnos ez sok félreértéshez vezethet a nem megfelelő értelmezés, illetve a nem hatályos szabályok érvényesnek tartása miatt, ami rossz esetben súlyos pénzekbe kerülhet a tájékozatlan személyeknek. Szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy ha valami szabályt kerestek, akkor mire kell figyelni ahhoz, hogy jó eséllyel ne vezessétek se magatokat, se másokat félre.

Általában az emberek a jogszabályokat mindig „törvény”-ként emlegetik, azonban ez a megfogalmazás nem pontos, ami nem csak „szakmai szőrszálhasogatás”, hanem jelentőséggel bír. Több típusú jogszabály létezik, leegyszerűsítve ezek a törvények, a kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek és az önkormányzati rendeletek.

Az egyes szabályok hierarchiát alkotnak, ami azt jelenti, hogy van közöttük egy „erősorrend”, ami a fenti felsorolás sorrendjével egyezik meg, azaz a legerősebbek a törvények, a leggyengébbek az önkormányzati rendeletek. (Itt jegyezném meg, hogy pl. a közlekedésre vonatkozó legfőbb szabályrendszer, a KRESZ sem törvény jelenleg, hanem egy KPM-BM rendelet.) Ez azért fontos, mert egyetlen szabály sem lehet ellentétes egy nála magasabb rendű szabállyal.

Tehát ha azonos témáról rendelkezik egy törvény és hoznak egy önkormányzati rendeletet is, ami ellentétes a törvénnyel, akkor az erősorrendből adódóan az önkormányzati szabály nem alkalmazható, tehát olyan, mintha meg sem hozták volna, arra senki sem hivatkozhat (persze, ha ebből adódóan vita támad, azt a bíróság fogja eldönteni). Ebből következik, hogy ha találtok valamiről egy rendeletet, akkor érdemes utána nézni, hogy nem létezik-e egy az adott rendeletnél magasabb szintű szabály a témában, mert lehet, hogy azt kell figyelembe venni.

Azért ennél kicsit bonyolultabb a helyzet, itt még nem állhatunk meg. Gyakran előfordul, hogy egy adott témát törvényi szinten csak „nagy vonalakban” szabályoznak, úgynevezett „keretszabályozást” hoznak létre. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a jogszabály csak a körülményeket tartalmazza, de a tényleges alkalmazást már valami alacsonyabb szintű szabály fogja szabályozni.

Ezt úgy kell érteni, hogy az alacsonyabb szintű szabály kiegészítője a magasabb szintűnek. Például ha egy törvény meghatároz egy cselekedetet, amit bírságolni kell, de többet nem mond róla, majd egy önkormányzati rendelet meghatározza, hogy az adott cselekedetre az önkormányzat illetékességi területén mekkora bírságot kell fizetni, akkor a két szabály együtt alkot egy egészet és attól függően, hogy melyik önkormányzat területén vagyunk, lehetnek eltérések. Tehát ha valamilyen szabályt keresünk, de amit találtunk nem kerek egész, akkor ott még érdemes tovább kutatni a kiegészítő szabályért.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre

Sokszor előfordul, hogy egy valamilyen weboldalon találunk egy törvényszöveg idézetet, azonban az adott cikket lehet, hogy már évekkel ezelőtt írták, azóta senki sem törődött vele, nem aktualizálták, viszont a szabály már régen megváltozott, nem érvényesek az ott leírtak. Úgy vélem ebbe a hibába futott bele Powerslave és Bandy13 is amikor a csongrádi eset kapcsán keresték a szabályokat. Igen nagy jelentősége van annak, hogy honnan szerezzük be az információinkat a szabályokról. Azt tudom ajánlani, hogy jogszabályok esetén használjátok a https://net.jogtar.hu/ oldalt, ahol mindig megtalálhatók az adott napon érvényes jogszabályok hatályos szövegei. Itt nem biztos, hogy a legegyszerűbb megtalálni egy bizonyos szabályt, hiszen az oldal elsősorban a jogászokat segíti, rájuk van szabva, azonban ha valahol találtok egy szabályt, akkor itt lehet ellenőrizni, hogy még tényleg az-e az érvényes szöveg ami az adott oldalon szerepel.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre. Persze, ha lehetőségetek van, akkor mindenképpen beszéljetek egy hozzáértővel, hiszen a jogászok mögött sok év tanulás és gyakorlat áll, ami segíti őket az eligazodásban. A fenti leírás csak igen leegyszerűsített menete a megfelelő szabály megtalálásának, illetve értelmezésének.

Hol és hogyan szabad parkolni motorkerékpárral?

Két különböző téma merül fel a parkolással kapcsolatban, amelyek függetlenek egymástól és ezért nem szabad az egyikre vonatkozó szabályokkal magyarázni a másikat (pedig sajnos előfordul, hogy ez történik). A két téma a következő:

  • Hol megengedett motorkerékpárral a parkolás?
  • Lehet-e díjat kérni a motorkerékpárral történő parkolásért?

A parkolás (hivatalos nevén “várakozás”) szabályait a KRESZ állapítja meg és két részből tevődnek össze: a megállásra vonatkozó szabályok általános érvényű részeiből és a várakozásra vonatkozó speciális rendelkezésekből. A két szakaszból következően az alábbiakat mondhatjuk a motorkerékpárok parkolásáról:

  • Minden olyan helyen lehetséges parkolni, ahol azt más járművek is megtehetik szabályosan.
  • Egy autó számára kijelölt parkolóhelyen kettő motorkerékpár parkolhat egyszerre.
  • A motorkerékpár az úttest mellett párhuzamosan parkoló autók között ferdén is parkolhat, amennyiben nem lóg ki jobban, mint a parkoló autók.
  • A motorkerékpárok esetén egy tilalom alóli engedmény is van, miszerint kétkerekű motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral akkor is lehetséges a járdán parkolni, ha azt útburkolati jel, vagy tábla tiltja, feltéve, hogy a jármű nem foglalja el a járdának több mint felét és mellette legalább 1,5 méter hely szabadon marad.
  • Az engedmény kizárólag a kétkerekű motorkerékpárra és kétkerekű segédmotoros kerékpárra vonatkozik, azaz ha tilos a járdán parkolni, akkor a háromkerekű motorkerékpár és a quad esetén a tilalom érvényes, hiába minősülnek járműtípus szempontjából motorkerékpárnak. (Megjegyzem, hogy itt érdekes kategória az oldalkocsis motorkerékpár, mivel számszerűleg három kerékkel rendelkezik, azonban kétkerekű motorkerékpárnak minősül. Igazából erről nem szól részletesen a jogszabály, kérdéses, hogy milyen lenne egy erre vonatkozó bírósági döntés, de úgy gondolom, ez esetben a kétkerekűre vonatkozó szabályt alkalmaznák a melléklet meghatározása miatt.)

Abból, hogy valahol parkolhat egy motoros, még nem következik, hogy fizetnie sem kell

  • Ez leginkább a háromkerekű robogókkal közlekedőket érintheti fájdalmasan, viszont nekik érdemes figyelni, hogy hol állnak meg, mert egy túlbuzgó hatósági személy által kiszabott büntetést nekik bizony be kell fizetni, nem hivatkozhatnak arra, hogy motorkerékpárral parkoltak a járdára tiltott helyen, mert a jogszabály szerint nekik több van egy kerékkel… (Vélhetően a háromkerekű motorkerékpárok megkülönböztetése a trike-ok miatt van elsősorban, hiszen amikor a szabályokat hozták, akkor még a háromkerekű robogók nem is fordultak elő nálunk igazából, a trike-ok viszont elfoglalnak egy autónyi helyet, ezért érthető a külön kezelésük. Sajnos ez a robogósoknak viszont nem jó. Talán a későbbiekben a szabályozás ehhez is igazodni fog.)
  • Előfordul, hogy olyan helyen parkolunk, ahova behajtási engedély nélkül be se mehetnénk (pl. Budapest belvárosának jó része). Ez nem magára a parkolásra vonatkozó szabály, azonban részben ide kapcsolható. Ez a szabály is a három- vagy négykerekű motorkerékpárokat sújtja, rájuk vonatkoznak a behajtási és parkolási engedélyre vonatkozó szabályok. Én még nem tapasztaltam olyat, hogy ezért büntetést szabott volna ki bárki is, azonban tartsuk észben, hogy ez csak a közterület-felügyelők jóindulatán múlik, ugyanis valójában már a behajtással szabálysértést követnek el a háromkerekű robogósok, tőlük a felügyelők joggal követelhetnék az engedélyt. (Az már más kérdés, hogy hova ragasztanák a matricát…)

Most, hogy ezeket tisztáztuk, egy huszárvágással térjünk át arra, hogy az előírások alapján kell-e fizetni a motorosoknak, vagy sem!

Folytatás a 2. oldalon