A jogász válaszol: Ezért (nem) parkolhatnak ingyen a motorok

A jogász válaszol: Ezért (nem) parkolhatnak ingyen a motorok

- Kategória: Kiemelt cikk
16

Talán még soha, senki nem foglalkozott ilyen mélyrehatóan a témával, mint olvasónk, Szabó Sándor, aki munkájából fakadóan tényleg minden részletében átlátja a motorosparkolás jogi útvesztőit. Most ő foglalja össze, hogy mit érdemes tudni az ingyenes, fizetős vagy éppen tiltott várakozásról…

Pár héttel ezelőtt a csongrádi  önkormányzat határozata nagy felhördülést keltett a motorosok körében, amelyben parkolási díjat akart kivetni a kétkerekűekre. Szerencsére az ügy azóta megnyugtató módon lezárult, mivel az önkormányzat megváltoztatta a rendeletet és a motorosoknak továbbra sem kell díjat fizetniük a parkolásért. A megjelent cikkek hozzászólásaiban lehetett találni némi félreértést a jogszabályok kapcsán, hiszen a jog útvesztőiben elég könnyen el lehet tévedni. Emiatt Powerslave azt kérte, hogy írjak egy összefoglalót a motorosokat érintő szabályokról a parkolással kapcsolatban, mi is az, ami tényleg hatályos és mi vonatkozik ránk valójában. Örömmel teszek eleget ennek a kérésnek és megpróbálom ebben az írásban összefoglalni közérthető módon az idevágó (a megíráskor érvényes) szabályokat. Akit érdekel a „száraz” jogszabályi háttér is, az megtalálja a kapcsolódó szakaszokat a cikk végén.

A leggyakrabban elkövetett hiba egy szabály keresésekor, hogy beírjuk a megfelelő kulcsszavakat a keresőbe és az első találatot elfogadjuk mint helyes választ. A jogszabályok esetében (főleg Magyarországon, ahol a szabályok nagyon gyorsan változnak) figyelembe kell venni pár fontos szempontot: Az a jó szöveg amit megtaláltunk? Nincs másik változata? Nem módosították azóta? Hatályos még?

Motorosok a jog labirintusában…

Elöljáróban szeretnék egy kicsit rendet tenni a szabályokkal kapcsolatban. Sokszor látom, hogy az emberek nyíltan beszélnek jogi kérdésekről, azonban sajnos ez sok félreértéshez vezethet a nem megfelelő értelmezés, illetve a nem hatályos szabályok érvényesnek tartása miatt, ami rossz esetben súlyos pénzekbe kerülhet a tájékozatlan személyeknek. Szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy ha valami szabályt kerestek, akkor mire kell figyelni ahhoz, hogy jó eséllyel ne vezessétek se magatokat, se másokat félre.

Általában az emberek a jogszabályokat mindig „törvény”-ként emlegetik, azonban ez a megfogalmazás nem pontos, ami nem csak „szakmai szőrszálhasogatás”, hanem jelentőséggel bír. Több típusú jogszabály létezik, leegyszerűsítve ezek a törvények, a kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek és az önkormányzati rendeletek.

Az egyes szabályok hierarchiát alkotnak, ami azt jelenti, hogy van közöttük egy „erősorrend”, ami a fenti felsorolás sorrendjével egyezik meg, azaz a legerősebbek a törvények, a leggyengébbek az önkormányzati rendeletek. (Itt jegyezném meg, hogy pl. a közlekedésre vonatkozó legfőbb szabályrendszer, a KRESZ sem törvény jelenleg, hanem egy KPM-BM rendelet.) Ez azért fontos, mert egyetlen szabály sem lehet ellentétes egy nála magasabb rendű szabállyal.

Tehát ha azonos témáról rendelkezik egy törvény és hoznak egy önkormányzati rendeletet is, ami ellentétes a törvénnyel, akkor az erősorrendből adódóan az önkormányzati szabály nem alkalmazható, tehát olyan, mintha meg sem hozták volna, arra senki sem hivatkozhat (persze, ha ebből adódóan vita támad, azt a bíróság fogja eldönteni). Ebből következik, hogy ha találtok valamiről egy rendeletet, akkor érdemes utána nézni, hogy nem létezik-e egy az adott rendeletnél magasabb szintű szabály a témában, mert lehet, hogy azt kell figyelembe venni.

Azért ennél kicsit bonyolultabb a helyzet, itt még nem állhatunk meg. Gyakran előfordul, hogy egy adott témát törvényi szinten csak „nagy vonalakban” szabályoznak, úgynevezett „keretszabályozást” hoznak létre. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a jogszabály csak a körülményeket tartalmazza, de a tényleges alkalmazást már valami alacsonyabb szintű szabály fogja szabályozni.

Ezt úgy kell érteni, hogy az alacsonyabb szintű szabály kiegészítője a magasabb szintűnek. Például ha egy törvény meghatároz egy cselekedetet, amit bírságolni kell, de többet nem mond róla, majd egy önkormányzati rendelet meghatározza, hogy az adott cselekedetre az önkormányzat illetékességi területén mekkora bírságot kell fizetni, akkor a két szabály együtt alkot egy egészet és attól függően, hogy melyik önkormányzat területén vagyunk, lehetnek eltérések. Tehát ha valamilyen szabályt keresünk, de amit találtunk nem kerek egész, akkor ott még érdemes tovább kutatni a kiegészítő szabályért.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre

Sokszor előfordul, hogy egy valamilyen weboldalon találunk egy törvényszöveg idézetet, azonban az adott cikket lehet, hogy már évekkel ezelőtt írták, azóta senki sem törődött vele, nem aktualizálták, viszont a szabály már régen megváltozott, nem érvényesek az ott leírtak. Úgy vélem ebbe a hibába futott bele Powerslave és Bandy13 is amikor a csongrádi eset kapcsán keresték a szabályokat. Igen nagy jelentősége van annak, hogy honnan szerezzük be az információinkat a szabályokról. Azt tudom ajánlani, hogy jogszabályok esetén használjátok a https://net.jogtar.hu/ oldalt, ahol mindig megtalálhatók az adott napon érvényes jogszabályok hatályos szövegei. Itt nem biztos, hogy a legegyszerűbb megtalálni egy bizonyos szabályt, hiszen az oldal elsősorban a jogászokat segíti, rájuk van szabva, azonban ha valahol találtok egy szabályt, akkor itt lehet ellenőrizni, hogy még tényleg az-e az érvényes szöveg ami az adott oldalon szerepel.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre. Persze, ha lehetőségetek van, akkor mindenképpen beszéljetek egy hozzáértővel, hiszen a jogászok mögött sok év tanulás és gyakorlat áll, ami segíti őket az eligazodásban. A fenti leírás csak igen leegyszerűsített menete a megfelelő szabály megtalálásának, illetve értelmezésének.

Hol és hogyan szabad parkolni motorkerékpárral?

Két különböző téma merül fel a parkolással kapcsolatban, amelyek függetlenek egymástól és ezért nem szabad az egyikre vonatkozó szabályokkal magyarázni a másikat (pedig sajnos előfordul, hogy ez történik). A két téma a következő:

  • Hol megengedett motorkerékpárral a parkolás?
  • Lehet-e díjat kérni a motorkerékpárral történő parkolásért?

A parkolás (hivatalos nevén “várakozás”) szabályait a KRESZ állapítja meg és két részből tevődnek össze: a megállásra vonatkozó szabályok általános érvényű részeiből és a várakozásra vonatkozó speciális rendelkezésekből. A két szakaszból következően az alábbiakat mondhatjuk a motorkerékpárok parkolásáról:

  • Minden olyan helyen lehetséges parkolni, ahol azt más járművek is megtehetik szabályosan.
  • Egy autó számára kijelölt parkolóhelyen kettő motorkerékpár parkolhat egyszerre.
  • A motorkerékpár az úttest mellett párhuzamosan parkoló autók között ferdén is parkolhat, amennyiben nem lóg ki jobban, mint a parkoló autók.
  • A motorkerékpárok esetén egy tilalom alóli engedmény is van, miszerint kétkerekű motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral akkor is lehetséges a járdán parkolni, ha azt útburkolati jel, vagy tábla tiltja, feltéve, hogy a jármű nem foglalja el a járdának több mint felét és mellette legalább 1,5 méter hely szabadon marad.
  • Az engedmény kizárólag a kétkerekű motorkerékpárra és kétkerekű segédmotoros kerékpárra vonatkozik, azaz ha tilos a járdán parkolni, akkor a háromkerekű motorkerékpár és a quad esetén a tilalom érvényes, hiába minősülnek járműtípus szempontjából motorkerékpárnak. (Megjegyzem, hogy itt érdekes kategória az oldalkocsis motorkerékpár, mivel számszerűleg három kerékkel rendelkezik, azonban kétkerekű motorkerékpárnak minősül. Igazából erről nem szól részletesen a jogszabály, kérdéses, hogy milyen lenne egy erre vonatkozó bírósági döntés, de úgy gondolom, ez esetben a kétkerekűre vonatkozó szabályt alkalmaznák a melléklet meghatározása miatt.)

Abból, hogy valahol parkolhat egy motoros, még nem következik, hogy fizetnie sem kell

  • Ez leginkább a háromkerekű robogókkal közlekedőket érintheti fájdalmasan, viszont nekik érdemes figyelni, hogy hol állnak meg, mert egy túlbuzgó hatósági személy által kiszabott büntetést nekik bizony be kell fizetni, nem hivatkozhatnak arra, hogy motorkerékpárral parkoltak a járdára tiltott helyen, mert a jogszabály szerint nekik több van egy kerékkel… (Vélhetően a háromkerekű motorkerékpárok megkülönböztetése a trike-ok miatt van elsősorban, hiszen amikor a szabályokat hozták, akkor még a háromkerekű robogók nem is fordultak elő nálunk igazából, a trike-ok viszont elfoglalnak egy autónyi helyet, ezért érthető a külön kezelésük. Sajnos ez a robogósoknak viszont nem jó. Talán a későbbiekben a szabályozás ehhez is igazodni fog.)
  • Előfordul, hogy olyan helyen parkolunk, ahova behajtási engedély nélkül be se mehetnénk (pl. Budapest belvárosának jó része). Ez nem magára a parkolásra vonatkozó szabály, azonban részben ide kapcsolható. Ez a szabály is a három- vagy négykerekű motorkerékpárokat sújtja, rájuk vonatkoznak a behajtási és parkolási engedélyre vonatkozó szabályok. Én még nem tapasztaltam olyat, hogy ezért büntetést szabott volna ki bárki is, azonban tartsuk észben, hogy ez csak a közterület-felügyelők jóindulatán múlik, ugyanis valójában már a behajtással szabálysértést követnek el a háromkerekű robogósok, tőlük a felügyelők joggal követelhetnék az engedélyt. (Az már más kérdés, hogy hova ragasztanák a matricát…)

Most, hogy ezeket tisztáztuk, egy huszárvágással térjünk át arra, hogy az előírások alapján kell-e fizetni a motorosoknak, vagy sem!

Folytatás a 2. oldalon 

  • gordon_gekkko

    Tehát, ha a parkolóórán kint van egy motorkerékpár “Ikon”,díjjal együtt akkor ott fizetni kell? Az összefoglalót köszönöm!

    • Valmont

      Röviden, sajnos igen. Ez, ahogy írtam, nem egyértelműen szabályozott. Itt rá vagyunk utalva a hatóságok jóindulatára.

  • Peter Kovacs

    Bocs…
    Csak egy kérdés.
    Nem életszerű, de ez alapján kötelezhetőek a kerékpárok is díjfizetésre (mondjuk 10E F/h, hiszen nem korlátozott), ha parkolóhelyen állnak meg? Ugyebár azok is járművek, az idézett kritikus pontok pedig folyamatosan járművet és nem gépjárművet említenek.

    • Valmont

      A felvetésed érdekes és valóban nem életszerű. Már csak azért sem, mert láttál valaha kerékpárost normál, autós parkolóhelyen állni? (Persze, minden előfordulhat.)

      Abban iggazad van, hogy járművekről beszél a jogszabály. Ugyan a hatályról szóló szakaszban jelzi, hogy a jármű az itt közúti járművet jelent, amire a KRESZ meghatározásai az irányadók, azonban a KRESZ szerint is a kerékpár közúti jármű, habár nem gépjármű.

      Itt jön be a jogszabályértelmezés mélyebb régiója. Alkalmazáskor azt is figyelembe kell venni, hogy a jogalkotónak mi volt a célja az adott azabály meghozatalával. Ebben az esetben úgy gondolom, eléggé egyértelmű, hogy csak a gépjárművek díjfizetése volt a cél.

      Természetesen végső értelmezést itt is a bíróság adhatna, de valóban érdekes a felvetésed.

      • Peter Kovacs

        “….Itt jön be a jogszabályértelmezés mélyebb régiója. Alkalmazáskor azt is figyelembe kell venni, hogy a jogalkotónak mi volt a célja az adott azabály meghozatalával. Ebben az esetben úgy gondolom, eléggé egyértelmű, hogy csak a gépjárművek díjfizetése volt a cél….”

        Erre lett volna tökéletes példa az a hozzászólásom a budapesti parkolási rendelettel kapcsolatban amelyben a jogi szórszálhasogatás mentén haladva gyakorlatilag kizárják budapesten a motorokat azok közül a járművek közül amelyeknek parkolási díjjat kell fizetniük (kivéve persze a magánparkolókat)
        Ott ugyanis leírják szó szerint hogy parkolási díjjat a megállapított alapérték (BKVA) és az ő általuk megadott táblázatban a járművekhez párosított szorzóval lehet CSAK (!!!) kiszámítani. Értsd: sehogy másképpen! HA van kedved keresd ki. A Budapesti parkolási rend és díjjakkap kapcsolatos rendeletről van szó.
        Mivel a táblázatban a kétkerekű motorkerékpárok nem szerepelnek, nincs szórzó rendelve hozzájuk, így azok parkolási díjja nem állapítható meg!

        De az értelmezés pl Egerben is irányadó.
        A parkolási rendelet itt kifejezetten leírja azt, hogy az abban írtak mely járművekre nem volnatkoznak. Ebben olyan csoportban említik meg a motorkerékpárt, amelyekben szereplő egyéb járművek jellegüknél fogva (igaz ez alapján csak következtetés) nem kell, hogy parkolási díjjat fizessenek.
        De! Emellett a polgármesteri hivatal ezen rendeletre hivatkozva, a kérdésre, hogy kell-e Egerben parkolási díjjat fizetnie kétkerekű motornak azt válaszolta, hogy NEM kell!
        Ezt vehetjük precendens értékűnek az értelmezésnél?

      • Peter Kovacs

        még egy valami:
        “..Ebben az esetben úgy gondolom, eléggé egyértelmű, hogy csak a gépjárművek díjfizetése volt a cél…”
        Semmivel nincs több alap ezt következtetni, mint azt, hogy a kétlerekű motorkerékpárokat azért hagyták ki a felsorolásból, mert azokra bármilyen díjat ki lehet róni.
        Sőt! Annál kevesebb!
        Itt le van írva a jármű szó! Nem pedig a gépármű szó! Abba pedig igenis belefér egy bringa! Itt nincs feltételezésnek helye!
        Legyünk konzekvensek ha már szőrszált hasogatunk!

        • Valmont

          Félreérted. Az, hogy mi volt a jogalkotó célja, nem feltétlen van leírva a jogszabály szövegében. Van egy mögöttes cél is, én erre utaltam.

          Csak ismételni tudom magamat, ezért kell éveket tanulni, hogy (lehetőleg) pontosan tudja valaki értelmezni a jogszabályokat.

          A szőrszálhasogatás lehetséges, de nincs értelme.

          • Peter Kovacs

            Így igaz.
            Sajnos megint eltűnt egy tegnapi hozzászólásom. Most kimásoltam, és beteszem ide újra. Kérlek véleményezd!

            De folytassuk:
            “….Itt jön be a jogszabályértelmezés mélyebb
            régiója. Alkalmazáskor azt is figyelembe kell venni, hogy a jogalkotónak
            mi volt a célja az adott azabály meghozatalával. Ebben az esetben úgy
            gondolom, eléggé egyértelmű, hogy csak a gépjárművek díjfizetése volt a
            cél….”

            Erre lett volna tökéletes példa az az eltűnt
            hozzászólásom, a budapesti parkolási rendelettel kapcsolatban amelyben a
            jogi szőrszálhasogatással tovább haladva azt látjuk, hogy abban gyakorlatilag kizárják Budapesten a kétkerekű motorokkerékpárokat (és mellette egyéb járműveket is) azok közül a járművek közül, amelyeknek parkolási díjat kell fizetniük (kivéve persze a magánparkolókban).

            Ugyanis leírják benne, szó szerint (!!!), hogy parkolási díjat a
            megállapított alapérték (BKVA) és az ő általuk megadott táblázatban a járművekhez párosított szorzóval lehet CSAK (!!!) kiszámítani. Értsd:
            Sehogy másképpen! Ha van kedved keresd ki! A Budapesti parkolási renddel és díjjakkal kapcsolatos rendeletről van szó.
            Mivel a táblázatban a kétkerekű motorkerékpárok (és pár további jármű sem, pl bringa) nem szerepelnek, nincs szorzó rendelve hozzájuk, így azok parkolási díja nem állapítható
            meg!

            De az értelmezés pl Egerben is irányadó.
            A parkolási rendelet itt kifejezetten leírja azt, hogy Egerben a parkolással kapcsolatos rendelkezéseket kizárólagosan ebben írják le (miért is írnának további külön rendelkezést?), azt is hogy az abban írtak mely járművekre nem vonatkoznak. Itt olyan csoportban említik meg a kétkerekű motorkerékpárt mint rá nem vonatkozót, amelyekben szereplő egyéb járművek jellegüknél fogva (igaz ez alapján lehetne még csak
            következtetés) nem kell, hogy parkolási díjat fizessenek.
            De!
            Emellett a polgármesteri hivatal ezen rendeletre hivatkozva, a kérdésre, hogy kell-e Egerben parkolási díjat fizetnie kétkerekű motornak azt válaszolta, hogy NEM kell!
            Ezt vehetjük precendens értékűnek a törvényben leírtak értelmezésnél? Mert itt a helyi rendelet alkotók egyértelműen amellett az értelmezés mellett maradtak amely logikus is a
            törvény olvasásakor. Nem jóindulatból!
            Magánvélemény csak, de az náluk eleve kizárt, ha arról van szó, hogy pénzbevételhez juthatnak.

            Egyébként precedens értékű a cikket szülő viszakozás is.

          • Valmont

            Az általad hivatkozott budapest rendelet nem más, mint a 30/2010. (VI.4) Fővárosi Közgyűlési rendelet. Nem kellett kikeresnem, mivel a cikk írásakor ezt is figyelembe vettem, viszont mivel a cikk általánosságban a parkolási díjról szól, így nem idéztem be.

            Abban igazad van, hogy a rendelet a járműfajtáknál csak a három- és négykerekű motorkerékpárokat nevezi meg a szorzók esetén a táblázatban (25. § (2) alatt) és ez alapján a kétkerekű motorkerékpárokat és segédmotoros kerékpárokat mentesíti a díjfizetés alól. Erre egyébként a rendelet más bekezdése is utal.
            Gondolom ugyanaz a helyzet az egri rendelettel is (azt nem kerestem ki).

            Viszont azt félreérted, hogy ezzel értelmezhető a törvény. Ilyen nem lehetséges, hiszen a törvény pontosan arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzatok szabadon dönthetnek rendeletben az egyes díjfizetésekről a saját illetékességi területeiken a kezelésük alá tartozó közutakon és közterületeken. Budapesten és Egerben (illetve most már Csongrádban is) úgy döntöttek, hogy a motorosoknak nem kell fizetni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy máshol, más önkormányzat nem dönthet eltérően. Tehát ez itt nem használható értelmezési támpontnak.

            A lényeg az – amint ezt a cikkebn is írtam -, hogy a djfizetési kötelezettség esetleges megléte mindig az adott helyre vonatkozik. Tehát nem lehe kijelenteni hogy soha nem kell díjat fizetni. Ha jóindiulatúak velünk és úgy hozzák a rendeletet, akkor nem kell. Ha nem, akkor sajnos előfordulhat, hogy kell.

          • Peter Kovacs

            🙂
            Tejesen értem az álláspontodat, de mégsem tudok vele egyetérteni. Persze ez az én porblémám.

            Még egy utolsó próbálkozás.
            Hagyjuk a bringát!
            Megkülönböztető jelzéssel ellátott, például egészségügyi, rendfenntartó, vagy katonai kötelékbe tartozó, esetleg diplomáciai jezésel ellátott gépjáművekre szabhatnak ki parkolási díjat? Csak a helyi önkormányzatok jóindulatán múlik ennek eldöntése? Esetleg valami “mögöttes cél”, vagy megítélés alapján ezekre nem szabhatnak ki?

            Nem véletlen kérdezem, mert többek között ezekkel egy felsorolásban említi az egri (nem linkelem, mert a multkor szerintem egy link miatt nem ment el a hozzászólásom) rendelkezés is a kétkerekű motokerékpárokat. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ezek parkolással kapcsolatos esetleges kötelezettségei pontosan ugyanugy nincsenek szabályozva egyéb törvényben. Egyébként nem kellett volna a helyi rendeletben külön foglalkozni velük.

            Tehát ugyanugy megeshet, hogy valahol egy elszánt kis önkormányzat őket is kötelezi parkolási díj fizetésére?
            Ha nem… Ha ez nem történhet meg… Miért nem, és a kétkerekű motorkerékpárok esetében miért igen? Miért más az olvasata a sehol nem olvasható “mögöttes cél”-nak az Ő esetükben?

            Szigorúan csak elmélei a kérdés, hiszen én sem tudnám elfgadni, hogy a felsoroltak egy részétől parkolási díjjat szedjenek.

          • Valmont

            Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy a törvény (1988. évi I. törvény) tartalmaz kitételt a megkülönböztető jelzésre:

            15/B. § (2) A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.

            (Sőt, itt nem is az a feltétel, hogy ezt használja, hanem csak az, hogy fel legyen vele a jármű szerelve.)

            Az adott törvény magasabb rendű jogszabály, így az önkormányzati rendeletnek nem kell ezt a kérdést (és nem is lehet) máshogy szabályozni. Az, hogy az egri rendeletben megfogalmazzák (megismétlik) a szabályt, csak az egyértelműség miatt lehet, illetve azért, hogy ne kelljen utánakeresni, hogy mi is a helyzet.

            Válaszolva a kérdésedre: Nem, nem eshet meg, hogy őket díjfizetésre kötelezik.

            (Ha jól emlékszem, korábban volt egy ilyen eset, amikor a mentőt büntették meg, mert megkülönböztető jelzés nélkül várakozott fizetős helyen, pedig csak egy betegért ment be. Megjegyzem, hogy a fent idézett bekezdés csak 2010 júniusa óta van hatályosan a törvényben, előtte ez nem volt, tehát előtte valóban büntethető lett volna, ha az alacsonyabb rendű szabály kötelezi a fizetésre.)

      • Peter Kovacs

        Hogy egyértelmű legyen a rendelet célja itt az egriben erre vonatkozó rész:

        “A rendelet célja a helyi közutakon, az Önkormányzat tulajdonában álló
        közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és
        egyéb közterületeken a közúti járművel történő várakozás biztosítására
        vonatkozó kötelező önkormányzati közfeladat ellátásának megszervezésével a
        belvárosi zsúfolt várakozóhelyek tehermentesítése, a parkolni szándékozók
        számára megfelelő forgási sebesség biztosítása, a városközpont és egyéb
        idegenforgalmi centrumok elérhetőségének javítása, fizető várakozóhelyek
        kijelölésével és használatuk szabályozásával….”

        Tehát szó sincs arról a célok között, hogy milyen járműveket szeretne szabályozni. Ezen elindulni, okolni ez alapján vakvágány.

  • Peter Kovacs

    Bocs sracok, de a másik – a Budapesti rendeletről szóló – hozzászólásom miért nem lett jóváhagyva?

  • Köszönjük szépen az összefoglalót!

  • Daniel Kristof Kiss

    Namármost, nem tiszte egy hivatalnak sem ha jogi hiba van a rendszerben, hogy tegyen valamit?

    • Valmont

      De szép is lenne…

      A viccet félretéve. Tiszte lenne, de lehetetlen. Pontosabban az lenne a tiszte, hogy jelezze a jogalkotó felé a hibát, aki amikor erre feltétlen igény támad, kijavítja azt.

      Azonban a jogrendszer igen bonyolult, sokrétű és rengeteg anyagot foglal magába. Ezek miatt lehetetlen hibátlan szabályokat hozni, joghézagok mindig voltak és lesznek is. Természetesen azokat, amikkel jelentős visszaéléseket lehet elkövetni (többé-kevésbé) megszüntetik.
      Itt bejön az a mechanizmus, hogy a való élet alakítja, életszerűen alkalmazza a hiányos szabályt. Ennek köszönhető az is, hogy minket nem büntetnek, hogy a parkolótársaságok, a közterület-felügyelők, a rendelet alkotók a motorosokat jóindulatúan kezelik.