A jogász válaszol: mit tehetsz, ha leszorítottak és videód is van róla?

Elgondolkodtató helyzet, hiszen nem történt ütközés, baleset, de azt is túlzás lenne állítani, hogy szabályos volt a sofőr. Megint egy autós, aki nehezen viselte, hogy a motorosok (immáron 15 éve) előregurulhatnak a lámpánál…

Sziasztok Hegylakók! Ezt a videót nemrég rögzítettem, és muszáj valahol leírnom a történetet, mert szétvet az ideg. Budapesten a Rákosi úton mentem be a városba, előttem egy ideiglenes rendszámos kabrió. A lámpánál jobbról volt hely, úgyhogy mellé álltam, aztán zöldnél mikor elindultam hallom ám, hogy nyomja, mint akinek az élete múlik rajta, csikorgó gumik stb. és megjelenik mellettem… Szépen kiszorított a buszmegállóba. A következő lámpánál nyilván utolértem és szóltam, hogy kamera van a motoron… És erre jött a válasz ami miatt ezt leírom:

Mekkora a biztonságos távolság előregurulás és előzés közben?

Azt bírta mondani a józan ítélőképességgel kevéssé ellátott embernek látszó, kisebbségi érzéshalmaz, hogy ne oktassam ki! Akkor mehetek előre, ha van hely, és ő tíz évig motorosrendőr volt. Az biztos elkerülte a figyelmét, hogy simán befértem mellé, ahogy nagyvonalúan arról is elfeledkezett, hogy jobbra tartási kötelezettség van, tehát balról is lazán mehettem volna:

Lássuk be, ha tényleg motorozott valaha, pláne ha rendőr volt, akkor tudnia kellene, hogy ez közúti veszélyeztetés. És egyébként nyilván a következő lámpánál balra kanyarodott, szóval meg kellett várnia, míg elengedik szegényt. Biztos ettől is felment benne a pumpa,

mert miközben elhúztam mellette, hallani véltem, hogy ordít valamit. Gondolom jó utat kívánt…

Egyébként persze nem volt életveszélyes a szitu, valószínűleg el is engedtem volna, ha nem történik meg ez a rövidke “beszélgetés”. Szerencsére viszonylag kevés ilyen helyzettel találkozom, pedig télen-nyáron motorozom (na jó, ez egy nagyrobogó), de egy ilyen helyzet után általában elgondolkodom rajta, hogy mekkora tudatlanság van még mindig a fejekben, és sajnos a cikkek ezen valószínűleg nem tudnak segíteni, mert ezek talán nem is olvasnak… Csatoltam a videót: kíváncsi vagyok, hogy szerintetek és a közlekedési szakjogász szerint igaza volt-e az „exrendőrnek.”

Köszönöm az idődet!

Üdvözlettel, Zoltán

Kedves Zoltán!

Ismét egy örökzöldnek, de legalábbis visszatérőnek nevezhető kérdésről van szó, jómagam is foglalkoztam már itt az oldalon a témával: itt olvashatod a szabályos előregurulásról készített cikkemet. Annak ellenére, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (azaz a KRESZ) 2010. január 1. napjától hatályos módosítása óta lehetséges az előregurulás, sajnos azt kell mondjam, még mindig nincs benne az emberek – elsősorban az autósok – fejében ez a szabály, pedig már közel 15 éve így van. Az általad leírt „beszélgetést” nem kívánom kommentálni, egyrészt mert ez nem jogi kérdés, másrészt, mert pontosan nem tudom mi hangzott el, harmadrészt a kérdés szempontjából nem releváns.

Nézzük meg, mit is ír a KRESZ pontosan a motorosok előregurulásról!

KRESZ 36. § (12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.

A szabály egyértelmű, amennyiben a járművek forgalmi okból megállnak, akkor van lehetőség előre sorolásra, tehát kizárólag álló sor mellett. Itt megjegyezném – és ezzel nem szeretném sem a meglévő vitát szítani, sem véleményt mondani, azonban úgy érzem, hogy szükséges –, hogy

– a szabály azt is lefekteti, hogy a kerékpárosok kizárólag az úttest szélén, jobbról sorolhatnak előre,

– bal oldalon, illetve párhuzamos közlekedés esetén a kocsisorok között nem,

– ez utóbbi csak a kétkerekű motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok kiváltsága.

– Szintén itt kell megjegyezni, hogy azok a motorkerékpárok, amelyeknek kettőnél több kerekük van, egyáltalán nem sorolhatnak előre. (Az is érdekes kérdés, hogy ilyen szempontból minek minősül az Unióban egy nyomon haladóként bejegyzett, de fizikailag háromkerekű Niken és társai – a szerk.)

További feltétele az előre sorolásnak, hogy a kanyarodó járműveket nem szabad akadályozni, tehát erre is folyamatosa figyelni kell, illetve a leveled szempontjából legfontosabb feltételt az a) pont tartalmazza, azaz, hogy elegendő helynek kell rendelkezésre állni az előre soroláshoz

de az utóbbi szabály nincs egyértelműen meghatározva, és az elegendő hely fogalma igencsak szubjektív, hiszen ha három méter hely marad vagy csak egy centiméter, akkor is mindegyikre lehet mondani, hogy „kérem, elegendő volt a hely”.

Ennek megítélése az egyértelműség elősegítése érdekében a bírósági gyakorlat során kerül(t) kidolgozásra, amint azt már a bevezetőben jelzett cikkben is leírtam. Az elegendő hely fogalmához hozzátartozik a KRESZ egyik alapelve:

KRESZ 3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
[…] c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

Ez a szabály – amely az egyik leggyakrabban idézett rendelkezés a bírósági gyakorlat során – fekteti le, hogy a vagyonbiztonságra figyelni kell a közlekedés során. Ez alapján természetes, hogy az egy centiméter távolság nem tekinthető elegendőnek, mivel bármikor lehet egy egyenetlenség, gödör, kátyú az úton, ami befolyásolja a motor haladását (hiszen álló járművek mellett haladunk el, azokat így nem befolyásolhatja), vagy akár arra is számítani kell, hogy egy autóból valaki ki akar szállni és kinyitja az ajtót. Emiatt az elegendő hely meghatározása kifejezetten nehéz feladat. Én annak idején még úgy tanultam az autóvezetés oktatómtól hogy egy kerékpárost úgy kell kikerülni (megelőzni), hogy annyi hely maradjon, ha elborul se dőljön neki a kocsinak. Ez persze extrém távolság, hiszen így akár 1,5–2 méter távolságot is tartani kell. Ugyanígy általánosnak mondható, hogy kb. fél méter távolság elhaladás esetén már ad akkora biztonságot, amikor lehet megfelelően reagálni a váratlan helyzetekre is.

Azonban valljuk be, ezek a távolságok nem igazán életszerűek a forgalomban. Ennek megfelelően – egyet értve az idézett cikkben megjelölt kommentárban foglaltakra is – álláspontom szerint az életben a két arasz (tehát kb. 20–25 cm) távolság az elfogadható minimum.

Ezek után vizsgáljuk meg a te esetedet – mi bizonyíthatja a leszorítást?

Az általad megküldött videókban egyértelműen látszik, hogy

• forgalmi okból álló jármű mellé soroltál előre,
• egyértelműen elegendő hely állt rendelkezésre és
• az autón túlhaladva álltál meg, tehát észlelnie kellett téged.

Itt kell megemlíteni még egy fontos rendelkezést, illetve alapelvet.

KRESZ 3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

A fenti rendelkezésből – miszerint a közlekedési szabályokat mindenkinek be kell tartani – vezethető le az úgynevezett „bizalmi elv”, amely ugyan nem szerepel szabály szinten a KRESZ-ben – azonban tudomásom szerint az új, várhatóan jövőre megjelenő KRESZ-ben már benne lesz –, de azt a bírósági gyakorlat már nagyon régen kidolgozott:

BH 2002.6.216 II. A közúti közlekedés során a „bizalmi elv” azt jelenti, hogy valamennyi közlekedésben részt vevő alappal bizakodhat abban, hogy amennyiben a szabályoknak megfelelően jár el, mások is megtartják a közlekedési szabályokat;

A fentiek alapján azt gondolom, hogy te teljesen szabályosan jártál el, valamint joggal gondoltad azt, hogy ezt a közlekedés más résztvevője sem fogja kétségbe vonni és ennek megfelelően fog eljárni. A leveled azon részére, miszerint leszorított a buszmegállóba, sajnos nem tudok mit mondani, mivel a videó alapján ez nem megállapítható, sőt inkább az ellenkezőjére utal. Ennek cáfolatához külső felvételre lenne szükség. Természetesen nem azt mondom, hogy szabályosan járt el az autós, csak nem biztos, hogy olyat vétett, amit te belülről éreztél. A jelen esetben – a motor nagyobb dinamikájából is következően – te előbb elindultál és az autó előtt haladtál, az pedig utolért és megelőzött téged. A hátsó videóban látható, hogy mielőtt elhalad melletted, akkor kismértékben balra kormányozza az autót, azonban úgy vélem, hogy ez nem elegendő egy szabályos előzéshez.

KRESZ 34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha
[…]
d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;

Itt ismételten a megfelelő távolság kérdése merül fel – és a fentebb felvázolt kerékpáros melletti elhaladás problémaköre. Annyiban más az előzéskori oldaltávolság esete az előre sorolástól, hogy ebben az esetben mindkét jármű mozog, tehát mindkettő esetében merülhetnek fel váratlan helyzetek, ami miatt az előre sorolásnál nagyobb oldaltávolság megtartása szükséges a biztonság érdekében, valamint nagyobb sebességgel mozognak a járművek, mint az előre guruló motorkerékpár, így ez is fokozza a veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét.

Így tehát az mondható el, hogy az autós az előzés szabályait szegte meg, mert nem tartott kellő oldaltávolságot, amivel egyben a fentebb idézett KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontját is megszegte, hiszen nem figyelt a vagyonbiztonság megtartására.

Mivel nem áll rendelkezésre külső felvétel, így ennél többet nem lehet az esetről elmondani, azonban abban igazad van, hogy ilyen helyzetben felvetődhet akár a közúti veszélyeztetés bűncselekményének is a megvalósulása, de ehhez nincs elég adatunk és azt gondolom, hogy nem is lesz. Szerencse, hogy – amennyiben tényleg korrigálnod kellett – akkor a rutinod miatt nem ijedtél meg és nem rántottad félre a kormányt, mert akkor rondább vége is lehetett volna a történetnek.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy te szabályosan jártál el az előre gurulás során, míg az autós megszegte az előzés szabályait. Mindezzel együtt azt gondolom, hogy az erkölcsi elégtételen túl másra ne számíts. És persze legyünk hálásak, hogy baj nem történt, mert valóban végződhetett volna rosszabbul is.

Üdvözlettel:
Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász

Kapcsolódó anyag: „A jogász válaszol” rovat korábbi cikkei