KRESZ 2025? Már csak hónapok vannak hátra az új szabályok bevezetéséig, melyek alapjaiban változtatják a meg a közlekedést. Összeszedtük, hogy mi az, ami szinte biztosan változik, és milyen pozitív/negatív hatása lehet az autósokra, motorosokra.
Az ígéretek alapján az új rendeletcsomag életszerűbb lesz a korábbinál, beleértve, hogy olyan közlekedési és élethelyzeteket is konkrétan szabályoz, melyek korábban véleményesek voltak. Lássuk is, hogy mire számíthatunk a várhatóan ősszel érkező, új KRESZ-től!
KRESZ: B jogsis motorosok utakon
Az egyik legnagyobb horderejű változás, hogy már idén engedélyezhetik, hogy B-s jogsival is lehessen automatikus váltós/elektromos, legfeljebb 15 lóerős, azaz A1-es, rendszámos motort vezetni.
Ennél jobb nem is történhetett volna, hiszen a rendőrség már évekkel ezelőtt leszögezte: ha csak ezer budapesti autós motorra ül, azzal két nagykörútnyi (!) torlódástól szabadítja meg a fővárost. Ráadásul ez mindenki jó, hiszen a kocsi helyett motorral ingázók feleannyi idő alatt érnek célba, kevésbé szennyezik a levegőt, sőt általuk az autóban ragadtak is kevesebb ideig állnak a dugóban, ami szintén csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Így tehát a motorosok, az autósok és a lakók is nyernek, és mint kiderült a külföldi példákból, az intézkedéstől nem nő a motorbalesetek száma – csak előnyei vannak. (Forrás: KRESZ-változás.hu)
A KRESZ szerint vigyázz a bringásra, gyalogosra, akkor is, ha szabálytalankodik!
Az már vitatottabb módosítás volt, hogy a sérülést okozó vezető (pl. autós) köteles figyelni a védtelen közlekedőkre (pl. gyalogos, kerékpáros), hogy megelőzze a karambolokat és az ebből fakadó sérüléseket. Mi több, ha a gyalogos vagy bringás szabálytalankodik, mert kötelező KRESZ-oktatás és -vizsga híján nem ismeri a szabályokat, a sofőröknek akkor is kötelessége kivédeni veszélyes helyzeteket. (Forrás: KTI)
Mekkora az ideális követési távolság az új KRESZ-ben?
A hírek szerint ellenőrizhető és büntethető lesz a túl kis követési távolság, ami egyébként több nyugat-európai államban bevett gyakorlat. A tervek szerint 1-2 másodperc lesz az előírás a pillanatnyi sebességhatáról függően, így értelemszerűen városban és kétsávos utakon kisebb, gyorsforgalmi utakon, autópályán nagyobb követési távolságot írnak elő.
Tessék mondani, a KRESZ szerint szabad egykerekezni és driftelni?
Eddig csak utaltak rá a szabályok, hogy tilos a fenti manőver, de az új KRESZ-ben nevesítik a legtöbb ilyet, hogy biztosan ne legyen félreérthető.
Vagyis ez nem szigorítás, eddig is szabálytalan volt a kerekezés, és simán őrizetbe vettek érte, de ezentúl könnyebb lesz számonkérni, büntetni, illetve nevesíteni a kihágást.
A 2025-ös KRESZ alapján minden jármű 90-nel mehet?
Ideje volt már a járművek műszaki paramétereihez igazítani a szabályokat, és ennek keretében szeretnék felemelni a 3,5 tonna feletti tehergépkocsik és buszok megengedett sebességét 90 km/órára lakott területen kívül. Kérdés, hogy a másik régi adósságot törlesztik-e, nevezetesen, hogy a könnyű utánfutót húzó autók is 90-nel mehessenek, mint például Ausztriában.
Ennek egyik legfontosabb előnye, hogy autópályán nem alakulnak ki 70-80-nal vánszorgó sorok a külső sávban, ha a kétsávoson éppen nem előzhetnek a tehergépkocsik.
Változhatnak a sebességhatárok az autópályán?
Miután több környező országban tesztelték és bevált, itthon is szeretnék a 130 km/órás általános korlátozás megtartása mellett egyes szakaszokon 140 vagy akár 150 km/órára növelni a sebességhatárt.
Ez szintén a forgalom tempójának növekedését hozhatja, amitől nőhet az utak áteresztőképessége, és csökkenhetnek torlódások.
Büntethető lesz a szabálytalan indexelés?
Talán a legkülönlegesebb szabály a sokat vitatott helyes irányjelzésre vonatkozik, és ezzel azt szeretnék kiszűrni, hogy a sofőrök csak kanyarodás közben, „ahogy elakad benne az ujjam” módon indexeljenek. A fenti javaslatok szerint, melyeket a Vezess osztott meg, legalább két másodperccel a kanyarodás megkezdése előtt kötelező elkezdeni indexelni, már ha ez fizikailag lehetséges az adott helyzetben.
Nagy horderejű változások jöhetnek az új KRESZ-ben, mely a tervek szerint már idén ősszel megjelenhet, illetve életbe léphet.