A jogász válaszol: „Valóban tilos segédmotorral előregurulni a sorok között?”

Előregurulhat-e városban a segédmotor a belső és a középső sáv között? Mit mond a KRESZ és a jog? Dr. Szabó Sándor válaszol Janó kérdésére.

Sziasztok! Segédmotorral csak jobbról szabad előregurulni a sorok mellett?! – kérdezte Janó, aki egy Derbi Senda 50-nel járja a várost. – Hiába írják, hogy „motorkerékpárral és smkp-ral az autók mellett, között lehet előregurulni???” Engem rendőr figyelmeztetett (csak átszólt az RT-ről, hogy tudjam, nem szabályos. Balról, a belső sávban 50-es robogóval nem lehet, de nem igazoltatott ezért). Megkérdeztem az oktatómat, szerinte erre a törvényre hivatkozhatott a rendőr. De azt mondta, álló autók kikerülésére nem vonatkozik (ez forgalmi ok):

„a második (középső) sávban – a szabályok betartásával – bármilyen gépjármű (személyautó, motorkerékpár) közlekedhet.”

Igaza volt a rendőrnek? Kikerülés idejére sem sorolhatok be? És a segédmotor nem gépjármű? Ez is robbanó motoros!

Kedves Janó!

A sorok közötti előregurulás örökzöld téma, időről-időre előjön, itt mi is foglalkoztunk már vele. Induljunk el a válaszokkal visszafelé és nézzük meg hogy is fogalmaz a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ.

A KRESZ 1. számú függeléke II. része határozza meg a járművekkel kapcsolatos fogalmakat:

KRESZ 1. számú függelék II. rész
a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
[…]
c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.
d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van.
[…]
j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
[…]
r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.

Tehát amint látható, a segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek annak ellenére sem, hogy azt beépített (akár robbanómotoros, akár elektromos) erőgép hajtja. Itt jegyzem meg, hogy az szintén látható, hogy a motorkerékpár kétkerekű, tehát a három kerékkel rendelkező járművek nem minősülnek motorkerékpárnak, ami okoz néha furcsaságokat, hiszen ezek egy része (pl. Yamaha Tricity 125) motornak néz ki, de hivatalosan mégsem az, de a jelenlegi KRESZ nem is sorolja őket sehova, tehát itt a rendőrök és közterületfelügyelők jóindulatán múlhat egy-egy büntetés – egyébként erről is szóltunk már korábban is a motoros parkolás kérdéskörében.

Mit mond a KRESZ a segédmotorral előregurulásról?

A többsávos úton történő haladást a KRESZ párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályai rendezik:

KRESZ 36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)–(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra – a balra bekanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.

(4) Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett – a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával – fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.

Ez alapján a kérdésben szereplő idézet kicsit összemossa a szabályokat. A második sávot valóban bármilyen gépjármű használhatja (lakott területen folyamatos haladásra is), azonban a harmadik és további belső sávokat már kizárólag a motorkerékpárok és a személygépkocsik használhatják (a balra kanyarodás kivételével). Ebből az is következik – mivel a segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek –, hogy segédmotoros kerékpárral a második sávot kizárólag előzés céljából lehet igénybe venni, abban folyamatosan haladni nem szabad, a harmadik és további sávokat pedig kizárólag a balra bekanyarodás érdekében lehet használni.

Azonban jegyezzük meg azt is, hogy van olyan szabály is, ami kedvez a segédmotorosoknak is:

KRESZ 36. § (8) Az autóbusz forgalmi sávban
[…]
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
[…]
be) a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár
[…]
közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

Tehát a buszsáv használata a segédmotorosoknak is lehetséges.

És eljutottunk az előregurulás örökké vitatott kérdéséhez. A szabály így szól:

KRESZ 36. § (12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.

Látható, hogy segédmotoros kerékpárral lehetséges az autók között előregurulni, azonban ezt a szabályt természetesen a többi szabállyal összhangban kell értelmezni.

Először is fontos, hogy – a jelenlegi szabályok szerint – kizárólag az álló járművek mellett lehet előrehaladni, tehát ha egy kicsit is mozognak a járművek, akkor az hivatalosan már nem szabályos. Persze szerencsére a rend éber őrei ebben a kérdésben rugalmasak és – ha a hírek igazak – akkor ez az új KRESZ életbelépésekor meg fog változni. Ennél fontosabb az a kérdés, hogy mit jelent a „járművek között” kifejezés. Ha szigorúan vesszük, ez nemcsak azt jelenti, hogy a járművek két sávon azonos irányba haladnak, hanem azt is magába foglalja, hogy pl. egy bedugult útszakaszon mindkét irány áll és közöttük középen haladunk előre.

Így tehát nem lehet azt mondani, hogy a „járművek között” fordulat a többsávos úton, az egymás mellett egyirányba haladó kocsisort jelenti. Itt azt is látnunk kell, hogy a szabály közvetlenül rögzíti azt is, hogy kerékpárral kizárólag az úttest szélén, jobbról lehet a járművek mellett előrehaladni, ami a fent leírt, egymással szemben haladó bedugult, álló sorok közötti előrehaladást egyértelműen tiltja a kerékpárok esetén. Így elmondható, hogy a járművek között fordulat egyértelműen nem a két egyirányba haladó sor közötti előrehaladást jelenti.

Segédmotorral tiltott a legbelső sáv, de ezt nem (mindig) büntetik

Persze ezen lehetne messzemenő értelmezési vitába kezdeni és bizonyára mindkét oldal mellett lennének pro és kontra érvek, azonban ez egy a jelen cikk keretein túlmutató hosszas fejtegetés része lehet csak. A fenti szabályokból levonható, hogy a párhuzamos közlekedésre vonatkozó rendelkezések miatt kizárt, hogy segédmotoros kerékpárral a második és harmadik sáv között lehessen előregurulni, hiszen a harmadik sáv használata kifejezetten tiltott és a második sávot is csak előzés céljából vehetik igénybe. Az első és második sáv közötti előrehaladás már egy vitatottabb kérdéskör, azonban a fentiekre tekintettel úgy vélem, hogy helyes lehet a rendőr értelmezése is. Azonban itt szeretném hozzátenni, hogy – amint az a nevében is benne van – a segédmotoros kerékpár inkább közelebb áll a szabályozás tekintetében a kerékpárhoz, mint a motorkerékpárhoz, hiszen amikor ezeket a szabályokat megalkották, akkor nem léteztek még olyan erős segédmotoros kerékpárok, mint manapság, amelyek már inkább motorkerékpárok. A szabályozás pedig egyértelmű annak a tekintetében, hogy a kerékpárok kizárólag az út szélén, jobbról haladhatnak előre, amennyiben a többi feltétel teljesül. A kettőt összerakva kitűnik, hogy az értelmezés során ezt kell figyelembe venni, tehát így a rendőr értelmezése a helytálló.

Szerencsére – amint az a jelen esetből is látható – a rend őreinek nem az a célja, hogy mindenáron megbüntessenek bennünket, hanem inkább szólnak, ha valamit nem jól tudunk vagy teszünk. Nem mondom azt, hogy ők nem tévedhetnek, hiszen mind emberek vagyunk, azonban tartsuk mindig szem előtt, hogy a rendőrök KRESZ tudása (általában) mélyebb és pontosabb mint a mienk, hiszen enélkül nem tudnák a munkájukat megfelelően végezni.

Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász