Interjú: futárként egy év alatt megtérült az új e-robogó ára

A motoros fórumokat, csoportokat olvasgatva viszonylag gyakori kritika az elektromos robogókkal szemben, hogy bármilyen fürgék és praktikusak, az olcsóbb benzines riválisokkal összességében kevesebb pénzből motorozhat az ember. Nos, Gera Ákos az élő bizonyíték rá, hogy ez nem így van, ő ugyanis egy év alatt megspórolta a tankolásokon az új e-robogó árát… Vele beszélgettünk arról, hogy kinek és milyen célra ajánlhatóak a hangtalan gépek.

Ákos másfél éve, egészen pontosan 2021 októbere óta futárkodik. Jelenleg autószerelőnek tanul, mellette délutánonként végzi a munkát, melyhez először – mint sok más munkatársa – egy megbízható Honda robogót vett, egészen pontosan egy SH-t. Ez rendkívül könnyű és fürge járgánynak bizonyult, de mint fogalmaz: csak egy hobbimotor, neki pedig egy valódi célszerszámra volt szüksége, ami mindig készen áll a bevetésre.

Sokba kerül a tankolás, de még többe, ha szervizben áll a motorom…

Őt faggattam arról, hogy miként kötött ki pont egy ilyen elektromos robogó nyergében és milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években.

– Miért cserélted le a strapabíróságáról híres, kétütemű Honda SH-t?

Tudod, egyszerűen imádom az SH-t (megértem, mi is SH-tulajdonosok vagyunk – a szerk.), olyannyira, hogy az első gumitól a csomagtartóig teljesen fel is újítottam. Viccesen fürge, játékos kis gép, igazi élménymotor, de jómagam elsősorban munkaeszközt kerestem, nem örömmotort. Az sem mellékes, hogy ha gyakran gyorsítgatok vele, akkor elég sokat eszik, és nap végére büdös a ruhám a 2T-füsttől, szóval egyszerűen nem ideális.

– Mikor döntöttél úgy, hogy váltasz?

Használtam úgy két-három hónapot, azalatt minden bevételemet félretettem, és 2021 decemberére megérett bennem az elhatározás, hogy ennél hatékonyabb és több hasznot termelő járműre van szükségem.

– Ennyire sokkoló volt az üzemanyag-költség az SH-val?

Gondolhatod – vágta rá Ákos csípőből –, pedig akkor még 350 volt a benzin, nem pedig a duplája, de így is azt láttam a hóvégi elszámolásban, hogy nem jön ki 50-60 ezerből a tankolás. Ha ezt felszorzod a mai benzinárral, hozzáadod a minőségi olaj költségét, no meg a magas futásteljesítmény miatt a gyakoribb szervizelést,

rögtön kiderül, hogy ez az apró kis robogó vagy százezer forintba lenne havonta… Ez egyszerűen tarthatatlan.

Bő egy év alatt kitermelte az árát az új Lvneng LX05

– Pontosan milyen motort is vettél?

Ez a Lvneng egyik kiforrott típusa, az LX05. Érdekessége, hogy gyárilag két akkumulátorral készül, 1,4-es vagy 1,56 kWh-s kapacitású, 60 V-os telepek lapulnak a burkolatok alatt. Csúcsteljesítménye 3 kW, így kimondottan fürge, de segédmotor besorolású, azaz B-s vagy AM-es jogsival is vezethető, nem kell átírásra, műszakira költeni, a biztosítása pedig fillérekbe kerül.

– Mennyit mentél vele az együtt töltött bő egy év alatt?

Összesen 43 ezer kilométert tettünk meg közösen, ami nagyon soknak tűnhet, de jobban belegondolva nem extrém. Hiszen ha valaki – hozzám hasonlóan – szinte minden nap használja, és mondjuk 25-30 km-re ingázik a motorral, akkor az évente máris 20-25 ezer kilométert tesz ki.

– Volt bármilyen műszaki hibád a 43 ezer kilométer során?

– Összesen 130 ezer forint javítási költség volt, de az is olyan kábelcsere miatt, ami nem jellemző a típusra vagy eleve az e-robogókra. Ráadásul a forgalmazó ezt kompenzálta is, hogy ne legyen olyan „fájdalmas” a kiadás… Tegyük hozzá, ez a költség is eltörpül amellett, hogy évente nagyjából egymillió forintot spórolok a karbantartáson és a tankoláson, azaz egy-két szezon alatt szinte bármilyen e-robogó ára megtérül ilyen futásteljesítmény mellett.

– Módosítottál valamit a motoron, hogy alkalmassá váljon a futárkodásra?

Csak egy plusz akksit vettem hozzá, így gyakorlatilag egyfolytában használhatom, mert amíg a két teleppel folyamatosan megyek, pont fel is töltődik a harmadik. Akkor kicserélem, és a „vetésforgó” kezdődik elölről. Persze ez igényel némi szervezést, hiszen nem jó, ha túl nagy kitérőt kell tennem a csere miatt, ami egyébként csak pár percig tart, tényleg néhány mozdulat az egész – kb. ugyanaz, mintha a kúton tankolnék, majd fizetnék a shopban. Ezt a rövid kitérőt egyébként úgy oldottam meg, hogy az egyik gyakori címem közelében töltöm az akkumulátort, így napközben többször is járok arra, tehát nem okoz időkiesést a csere.

– Ezek alapján gondolom a következő motorod is elektromos lesz…

Ez biztos, de azt is muszáj leszögeznem, hogy bármennyire idillinek tűnik az e-robogó mint munkaeszköz, nem mindenkinek ajánlom, hiszen a körülmények szabják meg, hogy mennyire hatékony a tisztán elektromos hajtás egy adott városban.

Például hegyvidéken és nagyobb településeken, mint például Budapest, egészen mások az elvárások, mint itt Szegeden.

Az emelkedők miatt több erőre van szükség, így nő a fogyasztás, és ha az agglomerációban is vannak címek, akkor nem biztos, hogy ez a hatótáv elég lesz egy budai futárnak. Vagyis érdemes a várható munkához igazítani, hogy milyen motort választasz – miként én is tettem. Nekem az LX05 volt az ideális jármű…

A Lvnengnél figyelnek a vásárlói visszajelzésekre

Mióta Ákos elkezdett futárkodni, megjelent az általa használt Lvneng LX05 új változata, az LX08. Ez sok tekintetben felülmúlja elődjét, hiszen párhuzamosan használja a két beépített akkumulátort, hogy minél nagyobb hatótávot érjen el, emellett feszesebb hangolású a felfüggesztése, sőt az átdolgozott váz, illetve futómű révén a magasabb pilóták is kényelmesen elférnek rajta.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a Lvnengnél valóban a vásárlók tapasztalatai alapján fejlesztették tovább a robogót, hogy az még hatékonyabban szolgálja az ingázókat, futárokat.

– Jöjjön a feketeleves: mennyit veszítettek kapacitásukból az akkumulátorok az eltelt 40-50 ezer kilométer alatt?

Ügyelek rá, hogy ha csak tehetem, kerüljem a gyorstöltőket, melyek – nevükhöz méltóan – gyorsabban „öregítik” a 18650-es cellákat, a hagyományos töltés pedig láthatóan nem tesz kárt a telepekben. Jelenleg, 40-50 ezer kilométer után 99 és 100% közötti értéket jelez a motor, bár ez nem terheléses teszt, csak a Lvneng saját műszere, de az tény, hogy kár lenne még azon aggódnom, hogy mi lesz, ha akkut kell cserélnem…

– Adja magát a kérdés: mikor cseréled le és milyen gép lesz a következő?

Maradok a márkánál, mert bevált a Lvneng. Nem tagadom, szemezek az új NCE-vel, mivel az már L3e kategóriájú, azaz A1-es, sokkal dinamikusabb motor.

Kereken 90-et megy, 90 km a hatótávja és összesen 4,9 kWh-s kapacitású LG telepekből nyeri az energiát. Jóllehet, annál már indokolt lehet két tartalék akksit vásárolni, hogy gyorsan pótolhassam a nagyobb sebesség és teljesítmény miatt elfogyasztott ampereket.

Ez komoly költség, tehát még alaposan át kell számolnom a dolgot, de négy teleppel az is „örökmozgó” lehet munka közben, így csak a szabadidőm lehet a gátja, hogy hány kilométert megyek egy nap.

Gera Ákos példája erős kiindulópont lehet minden olyan futárnak, aki éppen motorcsere előtt áll, és kacérkodik a tiszta üzemű robogó vásárlásával. Az ő mérései alapján kiszámolható, hogy sík vidéken, napi 150-200 km-es távon milyen motorra, illetve hány akkumulátorra lesz szükség, miként az is, hogy milyen modellt válasszon az, aki nagyobb tempóval és hegyvidéken jár-kel munka közben. Az viszont nem kérdés, hogy mindegyik gyorsan visszahozza az árát, hiszen egy hétköznap is főállásban dolgozó futárnál évi 50-60 ezer kilométer simán belepörög a motorba, ami ennyi idő alatt legalább egy-másfélmillió forintot spórol tulajdonosának.