Gyöngyöző hidrogén a jövő?

Gyöngyöző hidrogén a jövő?

- Kategória: Ajánló, Cikkek

A hidrogén alapú üzemanyag-rendszer az egyik olyan küszöbön álló technológia, mely kiválthatja a fosszilis energiahordozók használatát. Alkalmazható cellás működtetésére vagy közvetlenül elégetve egy belsőégésű motorban. Bármelyik utat is választjuk, felhasználás előtt a hidrogén tárolásához vagy magas nyomásra vagy nagyon alacsony hőmérsékletre van szükség, mely jelentősen megnehezíti a közlekedési eszközökbe történő beépítést.

Egy újonnan kifejlesztett eljárással kémiai hidridet, azaz hidrogén vegyületet hoznak létre mikron méretű gyöngyök formájában. Ily módon a H-elem átlagos hőmérsékleten és nyomáson folyékony üzemanyagként viselkedik.

Cella Energy
Hasznos tank, forró cella, ürítő tank, gáztározó és a blokk

A rendszerben két tankra van szükség: az egyik a hidrogénnel töltött labdacsokat tartalmazza, a másik a kiürült hordozókat, miután a hasznos anyag "elszállt" belőlük. A gyöngyök az első tartályból beáramlanak a "forró cellába", ahol maga a motor hője melegíti fel őket. A hőmérséklet növekedése során a golyókból felszabaduló hidrogéngáz egy köztes tárolóba áramlik, amely egyben tartalékol és táplálja a blokkot. Ahhoz hogy újra el tudjunk indulni állás után, a köztes konténer elegendő hidrogént tartalmaz ahhoz, hogy a motor újra üzemanyagot szabadítson fel.

Cella
A mikroszkopikus méretű cellák porózus tulajdonságuknak köszönhetően tölthetők

Az elhasznált gyöngyöket tankolás során egyszerűen frissre kell cserélni, melyeket a töltőállomáson korábban már felpumpáltak üzemanyaggal. Az üzemanyagcella időigényes és nehézkes töltésére, illetve a folyékony hidrogén veszélyes kezelésére megoldást lehet a fenti technológia, azonban még messze van, hogy kereskedelmi forgalomban is elérhető legyen - ha egyáltalán az lesz.

BikersPoison

Facebook Comments

4 Comments

  1. Ha egyáltalán az lesz…
    Mert azt nem taglalja a cikk, hogy a Hidrogén a természetben nem fordul elő, előállítása aránylag bonyolult, költséges, nagy energiaráfordítást igénylő és nem veszélytelen folyamat eredménye.

  2. A hidrogén elemi állapotban tényleg ritka, de vegyületeiben nagyon gyakori. Az előállítása pedig nem különösebben bonyolult, nem is veszélyes és nem gondolom, hogy ne érné meg a költségeket (főleg ha figyelembe vesszük a különböző iparágak nagy mennyiségű felhasználását – a sósavgyártástól kezdve, a rakétaüzemanyagon át az energiatermelésig).

  3. Jedi: nem éri meg…
    Jelenleg, a mai ismereteink szerint, vízből lehet legkönnyebben hidrogént előállítani, elektromos energiával(!), ami meg ugye manapság javarészt fosszilis energiabevitellel állítható elő (hány %-os hatásfokkal???).
    Ha tudjuk biztonságosan tárolni a hidrogént, a felhasználása dugattyús motorban kb 30%-os hatásfokkal ismét forgó mozgássá alakítható (az összhatásfok a részhatásfokok szorzata, tehát kb max 10-15%). Ez nem lehet a jövő… Az üacella igen, de jelenleg nem kiforrott, igen bonyolult és drága.

  4. Jani: nem csak víz elektrolízisével lehet hidrogént előállítani. Az ipari előállítási lehetőségei ezek:
    C + H2O → CO + H2 (a reakció kb. 1000 °C-on, „vízgáz”)
    CO + H2O → CO2 + H2 (katalitikus r.: Fe2O3, Al2O3)
    CH4 + 0,5O2 → CO + 2H2 (parciális oxidáció)
    CH4 + H2O → CO + 3H2 (katalitikus r.: NiO, Al2O3)
    CH4 + 2H2O → CO2 + 4H2
    kőszénlepárlás terméke ~50% H2-t tartalmaz

    A tárolása viszont problémás, abban igazad van
    Én legalábbis ezeket tanultam a Veszprémi Egyetemen, elég komoly szakemberektől. Persze lehet, hogy rosszul tudok vmit, mert nem figyeltem eléggé, de asszem ezek így vannak :mrgreen:

Válasz