Összegyűjtöttünk néhány olyan szabályt, pontosabban sebességkorlátozást a hazai utakról, melyet sokan nem vagy rosszul ismernek. Érdemes átnézni, mert ha a rendőr emlékeztet rá, az többe kerül…
A legtöbb autós és motoros magabiztosan sorolja a legismertebb sebességhatárokat: lakott területen 50 km/óra, országúton 90 km/óra, autópályán 130 km/óra. Csakhogy a közlekedésben több olyan helyzet is van, amikor nem ezek az alapértékek számítanak, ilyen például az utánfutót vontató jármű, a segédmotor, az autópályák különleges korlátozása vagy éppen egy település végét jelző tábla. Lássuk, Te hányat tudsz ezekből! Köszönjük, ha itt a cikk alatt vagy a Facebook-posztnál kommentben jelzed, hogy mennyit találtál el!
1. Lakott területen a 70 nem mindig jelent 70-et
Sokan úgy gondolják, hogy ha városon belül 70 km/órás tábla enged gyorsabb haladást, akkor az minden járműre ez vonatkozik. Ez azonban nem igaz abban az esetben, ha segédmotorral közlekedsz vagy utánfutót vontatsz. Akár autóval, teherautóval vagy motorkerékpárral húzol pótkocsit, a szerelvényre már eltérő sebességhatárok érvényesek. Ilyenkor lakott területen belül legfeljebb 50 km/órával haladhatsz, még akkor is, ha az adott útszakaszon egyébként 60-as vagy 70-es tábla engedné a gyorsabb közlekedést. 
Ez a tévedés különösen drága lehet, mert a frissített bírságtételek alapján az ilyen gyorshajtásért már nem 30 000, hanem 50 000 forintos büntetés járhat, ha 70-nel mész el a traffipax előtt.
2. Autópályán a 100 km/óra is gyorshajtás lehet
Autópályán sokan abból indulnak ki, hogy a 130 km/órás határ alatt biztonságban vannak, és nem kaphatnak bírságot. Utánfutóval azonban itt is egészen más szabály érvényes: a pótkocsit vontató járműszerelvény legfeljebb 80 km/órával haladhat. A KRESZ ebből a szempontból nem különbözteti meg a kisebb, 100-200 kilós utánfutót és a nagyobb, nehezebb vontatmányt. A pótkocsi pótkocsinak számít, ezért a szerelvényre az autópályán is a 80 km/órás korlát vonatkozik:
Ez azért fontos, mert a VÉDA-rendszer képes felismerni, ha nem önálló személyautó, hanem pótkocsis szerelvény halad át az ellenőrzési ponton. Vagyis hiába mész jóval a személyautókra vonatkozó 130 km/órás határ alatt, utánfutóval már a 100 km/órás tempó is bírsággal járhat.
3. Nem kötelező legalább 60 km/órával haladni autópályán
Gyakran hallani azt az állítást, hogy gyorsforgalmi utakon tilos 60 km/óránál lassabban közlekedni, azonban ez ebben a formában tévhit. A szabály nem azt mondja ki, hogy autópályán legalább 60-nal kell haladni, hanem azt, hogy gyorsforgalmi útra csak olyan járművel vagy járműszerelvénnyel lehet felhajtani, amely sík úton képes elérni legalább ezt a sebességet.
Természetesen ettől még nem jó ötlet indokolatlanul lassan haladni az autópályán, hiszen a jelentős sebességkülönbség veszélyes helyzeteket teremthet. A félreértés lényege viszont az, hogy nincs általános, minden körülmények között kötelező minimumsebesség, csak a jármű műszaki alkalmasságára vonatkozó előírás.
4. Gyorshajtást követsz el, ha segédmotorral 45-tel mész
A segédmotoros kerékpárokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb félreértés a 45 km/órás adatból ered. Sokan ezt tekintik megengedett közúti sebességnek, pedig a 45 km/óra a jármű tervezési sebességére vonatkozik, nem arra, hogy mennyivel mehetsz vele közúton. A jelenlegi szabályozás szerint a segédmotoros kerékpárok legnagyobb megengedett sebessége 40 km/óra, lakott területen belül és kívül egyaránt. Ez a gyakorlatban sokszor életszerűtlen helyzetet teremt, különösen országúton, ahol az autók jóval gyorsabban közlekednek.
A szabály azért is furcsa, mert miközben a segédmotorosok 40 km/órás felső határhoz kötöttek, kerékpárral 50-nel is mehetsz, ami ismerve a bringák gumiméretét, fékrendszerét elég nehezen érthető. Nem véletlen, hogy a segédmotorokra vonatkozó előírások gyakran kerülnek elő a KRESZ korszerűsítéséről szóló vitákban, de a hírek szerint az tervben sincs, hogy az új KRESZ-ben ezt 50 km/órára emelnék fel.
5. A lakott terület vége tábla után sem mehetsz 90-nel
Sokan úgy gondolják, hogy amint elhagyják a települést, automatikusan a lakott területen kívüli általános sebességhatár lép életbe. Ez azonban nem minden esetben igaz. Ha a lakott területen belül korábban kihelyeztek például egy 60-as vagy 70-es sebességkorlátozó táblát, azt a „lakott terület vége” jelzés önmagában nem oldja fel. Ez különösen olyan útszakaszokon okoz félreértést, ahol a városhatár előtt sebességkorlátozás van, majd röviddel utána következik a település végét jelző tábla. Ilyenkor sok autós gázt ad, mert azt hiszi, hogy már 90 km/órával haladhat, miközben a korábbi 60-as vagy 70-es korlátozás továbbra is érvényben maradhat. 
A sebességkorlátozás egészen addig hatályos,
- amíg azt feloldó tábla,
- kereszteződés
- vagy más, a KRESZ szerint érvényes megszüntető körülmény nem következik.
Ezért nem elég csak a településhatárt figyelni: azt is észben kell tartani, milyen sebességkorlátozás volt érvényben előtte.
Összegzés: öt sebességhatár, amit sokan rosszul tudnak
- Utánfutóval lakott területen belül akkor sem mehetsz 70-nel, ha a tábla egyébként ezt engedné.
- Autópályán pótkocsis szerelvénnyel (utánfutóval) legfeljebb 80 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség.
- Autópályán nincs általános, minden helyzetben kötelező 60 km/órás minimumtempó, vagy ha igen – például emelkedőkön a belső sávban – azt külön tábla jelzi.
- Segédmotoros kerékpárral közúton 40 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, nem 45 – utóbbi a tervezési sebessége.
- A lakott terület végét jelző tábla önmagában nem szünteti meg a korábban kihelyezett sebességkorlátozást.