A motorosok túlnyomó többsége télen autóba ül, ezért talán megbocsátjátok, hogy kivételesen a négykerekűeket (is) érintő probléma kerül szóba. Igen, az áldott, átkozott ködlámpa… Lássuk, miért nem lehet városban használni, mennyi a bírság és hogyan csökkenthető az összeg?
Az elmúlt napokban sűrű köd lepte az ország nagy részét, ráadásul az ünnepek közeledtével sok olyan sofőr is autóba ült, aki egyébként év közben csak alig használja a verdát. Ködös időben, rossz látási viszonyok mellett meg eleve nem indulna útnak.
Ködlámpa? Párás, felhős időben? Ebből bírság lesz…
Ez meg is látszott a forgalom képén: koccanások tucatjai, tétova sávkeresők és bizonytalanul manőverező sofőrök ezrei jellemezték a karácsonyi forgatagot, s valljuk be, legtöbbjük még azzal sem volt tisztában, pontosan mit és miért is kapcsol fel, amikor a ködlámpa ikonja felé nyúl. Lássuk hát sorban, mit érdemes tudni a kiegészítő fényforrás használatáról!
1. Az első ködlámpát és a hátsó ködzárófényt KIZÁRÓLAG abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják (1/1975. KPM-BM). Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy amikor a mögöttünk haladót látjuk a tükörben, akkor ő is lát minket, vagyis NEM KELL, és – ami még fontosabb – nem is szabad használni a ködzárófényt. Más kérdés, hogy túráink során itthon és külföldön mindössze kétszer láttunk olyan esetet, amikor valakit kimondottan a szabálytalan ködlámpahasználat miatt állítottak meg, igaz, mindkét esetben bírságoltak is, egyébként nagyon helyesen.
2. Városban kimondottan veszélyes a ködzárófény (köznyelvben: hátsó ködlámpa) használata, mert könnyen összetéveszthető a felvillanó féklámpával, ami a jellemzően zsúfolt utakon balesetveszélyes helyzetet okozhat. Arról nem beszélve, hogy a lépésben mögöttünk araszoló, illetve a lámpáknál mögöttünk álló autó vezetőjét szabályosan elvakítja a fény, hiszen a 6/1990. KÖHÉM rendelet az 58 § (2) bekezdése alapján a ködzárófény messze erősebb fényű, mint a helyzetjelző vagy a féklámpa.
3. Ebből következik, hogy nehezebb észlelni a féklámpa felvillanását, ha a ködzárófény működik, ezért nem csak zavaró, de kimondottan veszélyes az a hanyag hozzáállás, hogy akár több száz méteres látótávolság esetén is bekapcsolva felejtett ködlámpával autózik valaki a hajnali vagy késő délutáni órákban, amikor egyébként is sötét van.
Összefoglalva tehát nincs más teendő, mint egyszerű párás időben, mikor a kocsik lámpái egyébként is elegendőek, egyszerűen felejtsük el a ködlámpát, tartogassuk azt a valóban rossz látási viszonyokra. Akkor pedig, ha a sűrű ködben valaki utolér minket, vegyük a fáradtságot, és kapcsoljuk le, mert lehet, hogy éppen ezzel előzünk meg egy balesetet. Vagy ha azt nem, legalább nem égetjük ki a retináját a mögöttünk haladónak, ami fontosabb szempont, mint a félelem az érte járó bírságtól… Illetve ejtsünk szót a másik végletről is, aki a ködben szürke autóval, első DRL-t felkapcsolva megy az autópályán, és hátulról ezért szinte észrevehetetlen a jármű. Hanyag és veszélyes módszer, hiszen ha bármiért lelassul, megáll a forgalom, párás időben aligha veszik észre a kivilágítatlan autót.
Miért tilos városban ködlámpát kapcsolni, ha nincs benne a KRESZ-ben?
Az 1/1975. (II. 5.) KPM‑BM rendelet (KRESZ) szerint az első ködfényszórót és a hátsó ködzárófényt csak akkor szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják, vagyis olyan rosszak, hogy enélkül a többi közlekedő nem venné észre időben a járművet. Ebből fakad, hogy ha városon belül, szorosan egymás mögött haladnak az autók, semmi értelme a ködzárófénynek, mivel csak elvakítja a mögötte jövőt, azaz nem segít, sőt kifejezetten árt.
Ennek megfelelően büntethető, de nincs konkrét bírságösszeg a bekapcsolt ködzárófény miatt, ellentétben a kézben tartott mobiltelefonnal, amiért nevetséges 10 000 forintot (2025-ben: 26 000 forintot – a szerk.) szabnak ki a szervek. Tehát a rendőrök a helyszínen mérlegelhetik, hogy milyen összeg szerepeljen a csekken, és ehhez kapcsolódik az egyenruhások hasznos cikke is, amivel sokat spórolhatsz igazoltatáskor:
Mennyi lesz a bírság? A zsaruk szerint ez legtöbbször a vezető hozzáállásán múlik…
…és még neki áll feljebb a ködlámpa miatt
Hogy mennyire sok még a teendő az utakon, arra remek példa Gábor levele, amit az Autószektornak küldött:
Felbosszantott a tény, hogy büntetni kell lehetőleg mindenért, és főleg a pénzért. Miért tudom már előre, ha megállítanak a rend derék őrei, akkor biztosan fizetnem kell? Valahogy nem az emberi hozzáállást érzem sosem, hanem a pénzszedést és behajtást, bármi áron…
Eddig úgy tűnik, mintha valami rendőri túlkapás áldozata lenne, de persze kiderül, hogy szó sincs erről:
Sümeg környékén, éjjel 1 óra magasságában autóztam. Égett a ködlámpám. Igaz, köd nem volt. Persze lemeszeltek. – Elismeri? – Elismerem. – 5000 forint… Elképesztő! A bűnöm értéke 5 ezer forint. Ennyire kell minden fillér ezek szerint?
Azt hiszem, nincs mit hozzáfűzni. A sofőr kiakad, hogy csak ötezerre büntetik, de közben végig tudja, hogy szabálytalankodott, és ennek sokszorosa is állhatna a csekken. Komoly baj van a fejekben…