Anno elsőként írtunk róla, hogy munkába álltak hazánkban a jelöletlen rendőrautók, miután több motorost megállítottak az azóta elhíresült, MYL rendszámú fehér Audival. Visszatekintőnkben megszólalnak a mérést végző rendőrök, akiknek nincs könnyű dolga – sértegetés, dobálás, köpködés a válasz…
Nyolc évvel ezelőtt, 2018 tavaszán gyors egymásutánban két levelet is kaptunk, melyekben ugyanarról a módszerről számoltak be a gyorshajtók. Huzamosabb ideig követte őket – viszonylag nagy távolságból – egy autó, majd amikor megelőzte őket, a hátsó szélvédő mögött felvillantak a kék-piros fények… A beszámolók szerint főként az autópályákon, gyorsforgalmi utakon bukkantak fel a jellemzően fehér Audik, Fordok és Mercedesek, de jelen vannak például a megannyi baleset miatt hírhedté vált 8-as úton is.
Felkapcsolták mögöttem a villogót, lelassítottam, ezután félreállítottak a 8-as úton a litéri leágazás közelében. 90 000 forintba fájt a dolog… (Kép: Krizsán Tibor)
Tegyük hozzá, hogy nem minden esetben kaptak csekket a szabálytalankodók, sőt akkor a cikk alatt többen megerősítették, hogy szóbeli figyelmeztetéssel megúszták a kisebb stikliket. Írásunkat olvasták az egyenruhások is, akik a civil rendőrautót vezetik, és készségesen rendelkezésünkre álltak, hogy meghallgathassuk a másik oldalt is – hogyan látják ők a gyorshajtásokat?
Rendőrség: a civil mérőautó nem üldöz – a rádiónk gyorsabb, mint bármelyik sofőr
Kétségtelen, hogy a jelöletlen rendőrautók megjelenése új korszakot nyitott a hazai közlekedés-ellenőrzésben. Az apropó most különösen aktuális: a civil rendőrautók éppen nyolc éve, 2018 tavaszán jelentek meg szélesebb körben a magyar utakon. Bár a kommentek között láthattunk ellenvéleményt, a zsaruk többször hangsúlyozták, hogy a módszer célja nem a hajszolás vagy a „pénzbehajtás” volt, hanem az, hogy visszatartsa a szabályszegőket, és javítsa a közlekedés biztonságát.
A rendőrök szerint a civil autók legnagyobb előnye éppen az, hogy kiszámíthatatlanná teszik az ellenőrzést. A tapasztalatuk az, hogy a megállított autósok és motorosok többsége végül belátja: a jelöletlen járműveknek van visszatartó erejük, és növelik a biztonságérzetet. Hangsúlyozták azt is, hogy nem a menekülő járművek üldözésére rendezkedtek be, hiszen a cél a balesetek megelőzése, nem újabb veszélyhelyzetek előidézése. Ahogy fogalmaztak: nincs is szükség filmes üldözési jelenetekre, hiszen „a rádiónk gyorsabb, mint bármelyik sofőr…”
Azt is kiemelték, hogy szerintük sok félreértés övezi a közúti ellenőrzéseket. Visszatérő vád, hogy a bírságolás csak pénzbehajtás, hogy több pénze legyen a rendőrségnek, ám ez üres lózung: a büntetés a hatóságnak inkább többletmunkát és költséget jelent, nem bevételi forrást. Ugyanilyen téves hozzáállásnak tartják, amikor valaki azt kérdezi, miért nem „a bűnözőket” üldözik inkább. A rendőrségen belül ugyanis külön területek dolgoznak a közlekedés, a bűnügy és a közrendvédelem kérdésein, vagyis a közlekedési szabályok betartatása ugyanúgy szakfeladat, mint más jogsértések felderítése.
Egyébként azt is érdekesnek találták, hogy az olyan bűnöket elbagatellizálják az emberek, melyeket ők is elkövethetnek, de a másé az mindig fájó… Ilyen, amikor azt firtatják, hogy miért nem inkább X vagy Y után nyomoznak, aki ennyi meg annyi százmilliót lopott el.
– Miért gondolja valaki, hogy a testi sértés vagy a lopás bűn, de városban ötven helyett százzal menni nem az? – tették fel a költői kérdést.
A hatóság szerint nem a büntetés az elsődleges cél, hanem az, hogy természetessé váljon a jogkövető közlekedés. Kisebb, nem szándékos jogsértéseknél a figyelmeztetésnek is lehet helye, mert annak is van nevelő hatása, és mint említettük, több motoros is beszámolt róla, hogy valóban csak figyelmeztették a kisebb kihágás miatt. A rendőrök azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a szolgálat gyakran megalázó helyzetekkel jár: előfordul a sofőrök részéről köpködés, sértegetés, sőt tárgyakkal dobálás is, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható.
Hogyan lehetne jobb, biztonságosabb a közlekedés?
A legégetőbb problémák közül az alacsony színvonalú autós- és motorosképzést emelték ki, szerintük sok felkészületlen vezető nem az iskolában, hanem az utakon tanul meg közlekedni, ami komoly kockázatot jelent. Ezért tartják fontosnak a megelőzést már gyerekkortól, és ezért szerveznek országszerte ingyenes motoros tréningeket is. Ezeken tapasztalt motorosrendőrök segítenek a biztonságos, tudatos motorkezelés elsajátításában.
A motorosok kapcsán a rendőrség több visszatérő hibát lát. Ilyen a rendszámmal kapcsolatos trükközés, a szabálytalan rendszámtartó, az elforgatott vagy felhajtott tábla, illetve a rendszám nélküli közlekedés. Sokszor jóhiszemű átalakításnak indul a dolog, de a szabályok ettől még egyértelműek, és a gyakorlatban szinte csak a gyári megoldás számít biztosan szabályosnak. A rendőrök szerint az ilyen ügyek jelentős része már tudatos szabálysértés.
Komoly gond az is, hogy továbbra is sokan motoroznak megfelelő jogosítvány vagy érvényes kategória nélkül. Külön problémát jelentenek az ötvenesnek álcázott 125-ösök: ezeknél a biztosítás sem érvényes, és egy baleset után akkor is eljárás indulhat, ha a vezető egyébként vétlen volt. A rendőrség szerint sokan még mindig abban a hitben ülnek motorra, hogy ez olcsóbb közlekedési forma, pedig a motorozás drága hobbi, ahol a spórolás könnyen a biztonság rovására megy. A baleseti tapasztalatok alapján a sportmotorosok különösen érintettek: a rendőrök szerint az ütközéses motorbalesetek között arányaiban sok a sportmotoros résztvevő. Úgy látják, hogy a motor kiváló gyorsulása sokakat túlzott magabiztosságra csábít, és emiatt többen próbálnak meg elmenekülni vagy látványosan szabályt sérteni. Erre azonban nincs felmentés: aki menekül, nemcsak magát, hanem másokat is veszélybe sodor.
A rendőrség összegzése egyszerű: a közlekedés közös ügy, ahol az ego helyett egymásra kellene figyelni. Van felelőtlen autós és motoros is, de a helyzeten szerintük elsősorban jobb oktatással, következetesebb szabálykövetéssel és erősebb közlekedési kultúrával lehet javítani. A végső cél nem a több bírság, hanem az, hogy egyszer valóban úgy térjenek haza a szolgálatból: ma senkit nem kellett megbüntetni.