Végre igazán biztatóak a hazai motoreladások számai, egy tény azonban szomorkodásra adhat okot, már annak, aki a királykategória a lelkes híve. A szupersportmotorok gyakorlatilag eltűntek, még a sehol nem jegyzett rétegmodellek is megelőzik őket…
Tavaly meglepően sok, összesen közel 8300 használt és új nagymotort importáltunk, pontosabban ennyi gépet állítottunk forgalomba Magyarországon. Lehet bizakodni, ez már valódi növekedés – ne feledjük alig hat éve a válsággal sújtott időszakban ez a szám még ötezer körül mozgott, vagyis a fejlődés szemmel látható.
Azonban a fejlődés komoly vezéráldozatot hozott, elvégre az egykoron etalonnak és slágermodellnek számító sportmotorok gyakorlatilag eltűntek. Hiába jött az új R1, hasztalan jelentek meg az olcsó megfizethető, középméretű sportgépek, a 2015-ös összesítésben a nagyrobogók, a luxustúramotorok és még a rendszámos ATV-k, quadok (!) is beelőzték a táblázatban szupersportként aposztrofált gyorsasági szegmenst. Az egykori legendák, a poszterhősök a sor végén szerénykednek, mert a vevők – a számokból jól láthatóan – a többcélú, praktikus gépeket kedvelik. Az új vasak közel felét a sokoldalú túraendurók, csupaszmotorok és túragépek teszik ki, míg a Superbike-vb hősei 3 százalékkal szerénykednek…
Ki lepődött meg?
Persze a piacot figyelő motorosok aligha akadtak fenn ezen, hiszen ma már az izmos csupaszgépek és a crossoverek is kiváló felfüggesztéssel és fékekkel kerülnek a boltokba, erőforrásaikra sem lehet panasz, tehát a drága sportmotor vásárlásával csak két dolgot ér el az ember. Először is rosszul érzi magát, ha többszámjegyű, hepehupás útra téved, mert az addig penge kezelhetőséget tönkrevágják az úthibák, és persze a tulajdonos bezsebelheti a parkolóban a “Nézd, az ott a vaccsiúj RSV4” elismeréseket.
Ezalatt a crossoverek tulajdonosai egyszerűen élvezik a motorozást, nem utat, hanem irányt választanak, nem jönnek zavarba a murvás részekre hajtva sem, miként a szerpentinen is fülig érő szájjal falják a kanyarokat. Ideje hát belátni, hogy a mai sportmotorok már a Superbike szabályrendszeréhez igazodó, rendszámos versenygépek, ennek minden hátrányával persze. Butaság csakis közúti használatra ilyet vásárolni, hiszen pilóta ideje 99 százalékában aligha használja majd ki a kiváló vas adottságait, pályázni meg egyszerűen sokallja – vagy félti – a drágán vásárolt masinát.
Csodáljuk hát továbbra is a mérnöki műremekeket, szurkoljunk kedvenc gyártónknak és pilótánknak a vb-n, de már csak a trendet látva is gondolkozzunk el vásárlás előtt: hétvégén a nagyihoz lemenni vagy a Mátra kátyúkkal alaposan megszórt 24-es útján kalandozni – erre tényleg egy kőkemény sportgép a legalkalmasabb? Ahogy a hazai vásárlók 97 százaléka nemmel válaszolt a kérdésre, úgy jó esély van rá, hogy neked is butaság lenne egy ilyet beújítani.