Múlt hétvégén rendezték meg Magyarország legnagyobb, legszínesebb buliját, a Harley-Davidson Open Road Festet. A motorosfesztivál-szezon első jelentős megmozdulását sok ezren várják minden esztendőben, többek között mi is, így természetesen ezúttal is megcéloztuk a magyar tengert, hogy kivegyük részünket az élményből.
A rendezvénynek helyet adó, alsóörsi Pelso kemping területén már az első napon viszonylag nagy számban gyülekeztek a vendégek, ki-ki igyekezett a legjobb sátorhelyet elfoglalni vagy kényelmesen belakni a hangulatos, bérelhető faházakat. Bár nagy tömeg még nem alakult ki, inkább mindenki csak hangolódott, a bulikedvből már ekkor sem volt hiány, a jó öreg Deák Bill, majd a fellépése után következő rockdiszkó a zenei sátorba csábította az embereket.
Csütörtökön egyre többen kívántak bebocsátást nyerni a területre, hirtelen gombamód szaporodni kezdtek a kis nejlonkuckók és szép lassan szinte teljesen megtelt a hely, így aki késő délután – pláne pénteken – próbált helyet vadászni, az már korlátozottabb lehetőségek közül választhatott. A tornácra sorakoztatott üvegek, gőzölgő bográcsok, nyitott napozóágyak hirdették, hogy megtelt élettel a placc…
Az Open Road nem csupán egy fesztivál a sok közül, és ez többek között annak köszönhető, hogy a szervezők minden évben gondosan ügyelnek arra, hogy a hagyományos „motorostalálkozós” elemeken kívül más, változatos programokkal is kedveskedjenek.
Csajok, motorok, rockzene
Mikor körbejártuk a területet, megállapítottuk, hogy idén sincs ez másképp, számos, újdonságnak számító stand vagy esemény helyet kapott, így például szabadtéri edzésekkel és jógával lazulhattak a megfáradt vendégek, pár lépéssel arrébb egy kis csapatba botlottunk, akik speciális masszázst kínáltak, de még utcaszínház is volt. Meg szerettük volna nézni a hagyományosnak mondható kaszkadőrshow-kat is, de olyan tömeg gyűlt össze, hogy gyakorlatilag nem fértünk oda a kordonokhoz, így a sokadig sorban, lábujjhegyen állva próbáltuk meglesni, milyen őrültséget művel ismét Erdős Csaba és Erdei Balázs. A nap folyamán műrepülőgépes légiparádéval szórakoztatták a nagyérdeműt, bemutatót tartott a mentőmotorosok csapata, ezen felül tesztvezetési lehetőségeken és nyereményjátékokon vehettek részt a nézelődők, volt tehát minden, nem véletlen, hogy unatkozó arcokat nem igazán lehetett látni.
No persze mégiscsak a koncertek a legnépszerűbbek ilyenkor, már a második napon a sztárfellépők egyikének, a Ten Years Afternek fellépésén csápolhattunk, akiket szombaton a másik nagyágyú, az Alphaville követett. Az együttes rengeteg embert csábított a nagyszínpad elé, a Big in Japan-re egyszerre lendültek a kezek a magasba, a Forever Young refrénje pedig hallhatóan mindenkinek ment. Ezt követően több kiváló zenekar koncertjét is végigtomboltuk, hogy aztán a sok énekléstől rekedten és iszonyúan fáradtan nyugovóra térjünk. Kellett a pihenés, mert szombaton is kellemesen hosszú nap várt ránk.
Mikor tízezer motor feldübörög
Már délelőtt szorgos hangyákként nyüzsgő motorosoktól zsongott Alsóörs, mindenki készülődött az esemény egyik fő momentumára, a nagyszabású felvonulásra. Tizenegy órára hirdettek gyülekezőt, és csakhamar zsúfolásig telt nemcsak a bevezetőút, hanem a 71-es főút helyi szakasza is. Délben elindult a környező településeken, több mint harminc kilométer hosszan végigvonuló hangos menet, mely a résztvevők mellett a környéken élőknek is a fesztivál egyik csúcspontja.
Bizony, aki azt gondolná, hogy a kívülállók rossz szemmel nézik a dübörgő gépek hadát, az óriásit téved! Az ott lakók imádják ezt. Egyedülálló és utánozhatatlan az a hangulat, ami ilyenkor uralkodik… gyakorlatilag az út mentén végig emberfal szegélyezi az érkezőket, sokan piknikszerűen, pokrócokra vagy székekre ülnek – voltak, akik egy üveg borral a kezükben –, de olyat is láttunk, aki egyenesen a tetőről szemlélte a konvojt, nem törődve az égi áldással, mely egy-két órán keresztül egyre erősödő ütemben hullott.
Idén is felejthetetlen volt a Harley-buli!
Mindenki csillogó szemmel szemlélődik, férfiak és nők integetnek lelkesen, készítik a fotókat, videókat, vagy épp biztatnak egy kis gázfröccsadásra. Leírhatatlan élmény, ahogy az egészen pici gyermekek, sőt nyolcvan éves, kedves arcú nénik hatalmas, igazán őszinte mosollyal arcukon pacsiznak a motorosokkal. Talán nincs is másik ilyen összejövetel, amelyet ennyire egyöntetű szeretet hat át.
A visszaérkezést követően elköltöttünk egy finom ebédet, majd ismét belevetettük magunkat a forgatagba, ahol már egy tűt nem lehetett leejteni, annyian voltak. Az estére pedig igencsak erős felhozatallal készültek a rendezők, hétkor a Kowalsky Meg a Vega nyitotta a sort, akiknek a hirtelen jött óriási felhőszakadás sajnos ideiglenesen megakasztotta a műsorukat, majd az EDDA Művek és a Tankcsapda fellépése következett. Úgy tűnt, mindenki szeretett volna tombolni egy nagyot még így utoljára, hiszen már pirkadt, mikor véget ért a buli. Reggel „kómás” arcok ténferegtek, gyűjtöttek erőt a pakoláshoz, és bár nem szívesen, de szép lassan mindenki elindult hazafelé. Kora délutánra a kemping elcsendesedett, de a fülünk még mindig zúgott, és ez így van jól. Aki eljött, aligha csalódott, a tartalmas programok ismét feltöltöttek mindenkit élményekkel, így nem kérdés, hogy az Open Road fesztivál egy kiváló kezdet volt a nyárhoz!
Végezetül pedig fogadjátok szeretettel a Harley-Davidson Open Road Festen készített galériánkat!
