Különvélemény: Márpedig télen is indítgatni kell a motort!

Különvélemény: Márpedig télen is indítgatni kell a motort!

- Kategória: Cikkek, Karbantartás

Szokatlanul hosszú és érdekes hozzászólás érkezett a téli motormelegítésről szóló cikk alatt. Mi továbbra sem javasoljuk, hogy kéthetente negyed vagy fél órát pöfögjön alapjáraton a gép, és tartjuk, hogy nem tesz jót neki, de ettől függetlenül megosztjuk István véleményét – valószínűleg sok újat tud mondani a motorosoknak.

 

Aki esetleg nem emlékezne a korábbi írásra, arról volt szó benne, hogy

  • Tőlünk nyugatra keményen büntetik, ha valaki egy-két percnél tovább melegíti álló helyzetben autóját, motorját, mert az káros a technikára és a környezetre is.
  • Az ADAC tesztje alapján kifejezetten hideg reggeleken négy perc járatás után csak három fokot (!) emelkedik a motorolaj hőmérséklete, ezért feleslegesen kopik a motor a hideg kenőanyag miatt.

Ez alapján úgy találtuk, hogy felesleges télen csak azért elindítani a motort, hogy halld a hangját. A hideg és párától, fagytól csúszós, decemberi-januári utakon úgy sem kockáztatnád a drága idomszettet, azaz tuti nem motorozol vele, alapjáraton pedig sokkal lassabban melegszik be az erőforrás, mint használat közben. Hosszabb ideig jár hidegen, nő az ebből fakadó kopás és egyébként is felesleges dolog – a háromhónapos téliszünet alatt pont semmi nem történik vele, ha letakarva pihen a fűtött vagy legalább is fagymentes garázsban.

Gyakori indok, hogy „beleköt” a benzin a karbikba, ha nem indítja be az ember egy-kéthetente a motort. Nos, erre nem az a megoldás, hogy hideg olajjal járatod szegényt, hanem az üzemanyag-stabilizátor, ami meggátolja a benzin „szétesését”

István szerint inkább járassuk csak egy helyben, mert egyáltalán nem felesleges dolog.

Fél év alatt se megy tönkre az állásban, de azért járasd

– Azért én egy cseppet vitatkoznék a (járatás) feleslegességéről – írja, – mert ugye egy erőforrást bizonyos időközönként járatni kell, legyen az motorban, sportkocsiban vagy éppen egy tankban. Például a komoly sportkocsigyűjtők erre a célra külön embereket tartanak, talán nem véletlenül és persze nem csak nyári idénymunkaként… Nézzük, hogy miért is van ez így:

– A télen-nyáron kérdés csak emberi érzékelés! A motor alapvetően hőmérséklet-különbséggel, kompresszióval, illesztésekkel, kenőanyaggal, üzemanyaggal, levegővel meg egy kis isteni szikrával működik. Ha ezek az üzemeltetési körülményekhez vannak igazítva, akkor ő köszöni szépen, kiválóan érzi magát! A megfelelő kenőanyagok használata esetén nem a téli indítás fog kopást okozni, mivel a hengerek hőmérséklet-különbségből származó mikron körüli méretváltozás jóval kisebb, mint az illesztési hézag. Ebből a szempontból sokkal nagyobb szerepe van a kopásban az érintkező alkatrészek felületéről eltávozó olajfilmnek, ami a hosszú idejű állás miatt következik be. Mondjuk ennek belátása talán senkinek nem okoz problémát…

Igaza van Istvánnak: kifejezetten káros, ha hosszú időn át egyáltalán nem mozdulnak a dugattyúk, szelepek. Persze azt se feledjük, hogy a „hosszú idő” az egy-két év, nem pedig egy-két hónap…

– Ha már itt tartunk, akkor egy szakszerű indítási módszer hosszú idejű állás után: gyertyák ki, kis olaj a hengerekbe, önindítózás, gyertyák vissza, aztán hagy szóljon! Persze az olajosflakonon lévő jelölések sem csak a sorminta miatt vannak rajta, nyilván a kenőanyagoknál is alapvető a hőmérsékleti határok betartása.

– Továbbá nem árt tudni valamit a motor belső szerkezetéről is. A járatás fontossága egyrészt a rendszeres olajfilm létrehozásában rejlik, ami indításnál is fontos súrlódáscsökkentő tényező. További szerepe még a melegben tartott motoroknál is jelentős, ugyanis mindenhol a hideg vas lesz a páralecsapódás központja. Ha a motor bármelyik szelepe nyitva van, márpedig sanszos, hogy valamelyik mindig nyitva van, akkor a párás levegő a hosszú állásban megtalálja magának az utat akár a motor belsejébe is.

Persze ez nem fél év alatt fogja tönkre vágni a gépet, és persze nem egy befecskendezős motornál, főleg ha nem tengerpart közelében lakunk,

de hát a tapasztalat mégis csak azt mutatja, hogy egy motort rendszeresen járatni és olajozni kell.

– Már csak azért is, mert nem kell a párás levegőnek bejutnia egy motorba ahhoz, hogy a motor álló helyzetben tönkremenjen! A járatás fontossága ebben az esetben az érintkező fémfelületek tartós érintkezésének a megszüntetésében rejlik, ugyanis a fémes alkatrészek “összerohadásában” a különböző vagy akár az azonos anyagminőségű felületek közt létrejövő elektromos feszültségkülönbség játssza a főszerepet! Na ennek megértéséhez már egy kicsit mélyebben bele kell menni a fizikába!

Olvasd el a motorod használatiját, mielőtt egy helyben kínozod a gépet… A BMW például kifejezetten tiltja ezt

– Ezt a feszültségkülönbséget ugyanis nem lehet megszüntetni egyszerű földeléssel, ami egyébként jó módszer nemcsak a statikus fémszerkezetek, hanem a járművek külső (!) felületi korrodálásának a megelőzésére is. A belső fémalkatrészek közti feszültségkülönbségeket ugyanis egyrészt a világűrből érkező részecskezápor folyamatosan fenntartja, másrészt a fémek felületén létrejövő oxid/olajréteg el is szigeteli a környezettől pl. a blokkháztól. Ezért a tartósan érintkező fémfelületek korrodálni fognak, ezt a motorban csak az érintkezés rendszeres megszüntetésével, azaz a járatással lehet kiküszöbölni. Az olaj ebben a jelenségben kifejezetten káros szerepet játszik, viszont a motor működéséhez elengedhetetlen ugye…

„A kondenzvíz csak akkor okoz problémát, ha nem melegszik fel eléggé a kipufogórendszer…” Egy újabb pont, amire figyelni kell

– Azért egy megjegyzést az aksi kérdéshez is tennék, mert igaz ugyan, hogy normál töltésnél legalább egy óra kell az akksi veszteségének a pótlásához (önindítós motornál), ha viszont levesszük a töltőfeszültséget 13,2V-ra, akkor az aksinkat a kapacitásának megfelelő áram többszörösével is tölthetjük, így pár perc (!) alatt visszatöltődik a veszteség. Ez egyébként a gyorstöltés háttere. Arról már nem is szólva, hogy télen úgyis ki van szedve az aksi, és rendszeresen töltésre van téve, már legalábbis jobb helyeken…

– A kondenzvíz csak akkor okoz problémát, ha nem melegszik fel eléggé a kipufogórendszer. Mondjuk nálam még ez se okozna gondot, mert valaki már leszerelte a dobot a gépről…

– Elég durva tévedés viszont a motor bemelegedését (!) és a leadott teljesítményét ebben a vonatkozásban összekapcsolni! A bemelegedés a felmelegítendő tömegek (fém, víz, olaj) hőkapacitásától függ, azaz fordulatszám függő, míg a teljesítmény a hőelvezető képességtől, ami anyagminőség és áramlási sebesség függő, lásd a termosztát és a hűtő szerkezetét és működését. Ezért bemelegítést célszerű álló helyzetben végezni, főleg téli időszakban. Olyan Darwin-díjas megmozdulásokra, hogy valaki zárt térben járatja a motort, azt hiszem teljesen felesleges reagálni.

– Mindezeket és persze a világban eddig összegyűlt több évtizedes üzemeltetési tapasztalatokat figyelembe véve én határozottan javaslom a rendszeres időközönkénti indítást, és az üzemi hőfokig tartó bemelegítést függetlenül attól, hogy éppen melyik évszakban vagyunk – írja István hozzászólásában.

A kulcsszó: hosszú távon

Köszönjük Istvánnak a kivételes hozzászólást, és tulajdonképpen egyetértünk vele, mármint abban, hogy hosszú állás után nem érdemes egyből önindítózni, amíg be nem olajoztuk a hengereket a gyertyanyíláson át, illetve valós veszély, hogy „összerohadnak” a fémalkatrészek, csakúgy, mint az említett sportkocsiknál, melyeket személyzet hajt meg rendszeres időközönként. (Fene az irigylésre méltó munkájukat…)

A második kulcsszó: muszáj. Ha beindítás után egyébként használod az autót, motort, quadot stb., mert azzal jársz vagy csak csapatsz vele egyet, azzal nincs semmi baj. Viszont havonta kétszer öncélúan pöfögni a garázsban és kivárni, míg bemelegszik? Teljesen felesleges…

A különbség csupán annyi, hogy itt nem egy- vagy többéves állásról beszélünk. Novemberben még húsz fokot mértünk, március elején pedig újra elő lehet venni a vasakat. Ez három-négy hónap – ennyit simán kibír a motor felesleges melegítés nélkül, már ha egyébként nem motoroznál vele. Szóval csak nyugi: ősszel mosd le, alaposan szárítsd meg, tegyél stabilizálót az üzemanyagba és adj a csepptöltővel az akksinak. Ha gondosan jártál el, tavasszal pöccre indul majd, csakúgy, mint saját, tizenéves vasaink minden egyes tél után, pedig soha nincsenek piszkálva.

Ha pedig nem a gépnek, hanem a lelkednek fontos, hogy pár hetente halld a hangját, akkor csak mondd ki:

fenébe a hideg olajjal, megőrülök a motorom nélkül, és jólesik néha beröffenteni!

Hidd el, megértjük, ahogy a többi motoros is – ezzel nincs a világon semmi baj.

Nyitókép: Honda X-ADV-menetpróba Spanyolországban – Hegylakók Motoros Magazin/Pulai László

Continental 2019

Facebook Comments

4 Comments

  1. Kovács Róbert

    A motorolajat gyártó cégek, sok éve azzal érvelnek, hogy az olajuk már hidegen is milyen “folyós” és jó kenőképességgel rendelkezik. Ez csak marketing duma? Egyébként nem értek egyet azzal, hogy a hőmérséklet érzékelés csak “emberi” dolog. Aki szerelt már igazán hidegben, tapasztalhatta, hogy még az acél is könnyebben törik, a spiáter (aluötvözet) és a gumi/műanyag alkatrészekről nem is beszélve.

    1. TeslaB100stereo

      Nem kamu.

      Normál esetben ha leállítod, akkor a következő indulásnál mindig marad elég olaj ami az indításhoz biztosítja a megfelelő kenést addig amíg a szivattyú oda nem küldi a friss olajat. Ez amúgy néhány főtengely fordulat.
      Viszont István a hosszú idejű leállításról beszél.

  2. Indítás után azonnal induljon el hogy minél előbb szétkopjon!

    Ennyi a mondanivalóm a dologról. A sok hülye azt csinál amit akar, majd vakaróznak amikor ki kell csengetni az árát.

  3. “Ezért a tartósan érintkező fémfelületek korrodálni fognak, ezt a
    motorban csak az érintkezés rendszeres megszüntetésével, azaz a
    járatással lehet kiküszöbölni.”

    Ha van elektrolit, mert amúgy jöhet az űrből a marslakó is rozsdás csavarhúzóval, nem lesz korrózió. A motorban használt anyagoknál pedig jellemzően a víz tud elektrolitként működni, csak hát ott az olaj, ami meg nem hagyja érvényesülni.

    “A bemelegedés a felmelegítendő tömegek (fém, víz, olaj) hőkapacitásától függ, azaz fordulatszám függő”

    Nem, bár függ a fordulatszámtól, de sokkal jobban függ a terheléstől. Több üzemanyag elégetése egyszerre, az több meleg.

Válasz