Élet 100 ezer kilométer felett – V. rész – Róbert, a Yamaha Super Ténéré és az új Garmin

Élet 100 ezer kilométer felett – V. rész – Róbert, a Yamaha Super Ténéré és az új Garmin

- Kategória: Cikkek, Teszt

Új sorozatunkban százezer kilométernél többet futott motorok tulajdonosaival beszélgetünk, hogy megtudjuk: milyen is az élet százezer felett? Most egy 2015-ös Yamaha XT1200ZE-ről lesz szó, melyről gazdája, Tamás Róbert mesél nekünk.

 

Mielőtt a közepébe vágnánk, röviden bemutatjuk a típust azoknak, akik hasonló igásló vásárlásán gondolkodnak és esetleg nem ismerik a típust.

Yamaha Ténéré – a Dakar szülöttje és a túrázók célszerszáma

A Super Ténéréről már első ránézésre is látszik, hogy egy nagyköbcentis, endurógénekkel megspékelt túrázó, mellyel 2010-ben szállt ringbe a Yamaha a konkurens gyártók modelljeivel szemben. Habár 261 kilogrammos tömege és 110 lóerős teljesítménye nem számított korszakalkotónak, hiszen a rivális KTM 990 Adventure és BMW R 1200 GS is a két mázsához volt közelebb, azt érdemes megemlíteni, hogy megjelenésekor ez volt a japán gyártók között a legnagyobb, soros, kéthengeres erőforrással felszerelt motorkerékpár. Dupla vezérműtengellyel, hengerenként két gyújtógyertyával és a TDM-hez hasonló, 270 fokos ékelésű gyújtás eredményeképp 114,1 Nm-t adott le hatezres percenkénti fordulatszámnál, mely rendkívül élvezhető, lendületes menetdinamikát kölcsönöz a vasnak utassal és csomagokkal megpakolva is.

A videót megtekintve úgy éreztem, hogy azonnal nekivágnék Amerikának egy ilyen túragéppel

A hosszútávú kényelem garantált a vezetőnek és utasának, köszönhetően a méretes üléseknek, továbbá a 870 mm-es ülésmagasság endurókhoz méltó, nagyszerű kilátást nyújt a városi forgalomban, ráadásul az alacsonyabb termetűek számára segítséget jelenthet a 845 mm-en is rögzíthető nyereg. Ijesztő súlya dacára lassú manőverezéskor sem érződik nehéznek a Yamaha, inkább a felfüggesztés  és a fékrendszer méretezésénél adott plusz munkát a súly a tervezőknek.

Elöl 310 mm-es hullámos szélű duplatárcsák és négydugattyús féknyergek, míg hátul 282 mm-es, szintén hullámos szélű tárcsa, és háromdugattyús féknyereg kényszeríti lassításra a Ténérét, ráadásul elektronikusan kombinált ABS-es fékrendszer dolgozik benne

43 mm-es csúszószár-átmérőjű, fordított első teleszkóp, tömlő nélküli fűzött kerekek, két módban választható menetdinamika és állítható ABS járt a Ténéréhez megjelenésekor – példaértékű felszereltség volt ez 2010-ben. Persze a 190 mm-es rugóúton és kombinált fékrendszeren felül a 23 literes üzemanyagtartály is praktikus részlet: kevésbé kell izgulni a ritkábban elhelyezett benzinkutak miatt és a cimborák se ránk várnak majd állandóan a benzinkutakon.

A használtmotor-rovat támogatója a Motoralkatresz.eu

Kár is lenne a modell erényeit tovább részletezni, inkább motorostársunk, Róbert véleményével folytatjuk, aki egy elektromosan állítható központi rugóstaggal felszerelt XT1200ZE-t hajt, amit egyszerűen imád.  

Miért pont Garmin XT-t választottam?

Mint látjátok, Robi évente több tízezer kilométert tesz meg, ráadásul jórászt ismeretlen tájakor, így nem mindegy, milyen navigációra bízza magát. Ha már motorozásról faggattuk, azt is megosztotta velünk, miért pont az zümo XT-t választotta társul:

Éveken keresztül ragaszkodtam a TomTomhoz, megannyit motoroztam a TomTom Rider 400 és 550 Wi-Fi készülékekkel. Elkezdtem keresni az utódot – természetesen a TomTomnál, hogy márkánál maradjak –, de semmi eget rengető újdonságot nem láttam a honlapjukon, ami meggyőzött volna a cseréről. Mint egy égi jel, ekkor belefutottam a Facebookon a Hegylakók Garmin zümo XT videójába, és minél többet néztem, annál inkább erősödött az elhatározás – ez kell nekem.

Hasznos újítás, hogy sokkal könnyebb a pihenőket, megállókat tervezni, sőt ha megadom a motor átlagfogyasztását, akkor az ideális tankolási pontot is kiszámolja helyettem…

Nagy meglepetésemre a tomboló járvány dacára is pár nap alatt megérkezett a csomag, és ahogy kibontottam a dobozt, megnyugodtam. Megannyi kiegészítő, adapter stb. a pakkban, katonás rendben, minden minőségi benyomást kelt, vagyis eddig tetszik. Pillanatok alatt feltettem a motorra, és rögtön két jópontot is szerzett nálam.

„…és akkor belefutottam a Garmin zümo XT videóba…”

Nem tükröződött a kijelző (végre, az a korábbi eszközökön komoly hiba volt!), és olyan a fényes a hátulról megvilágított képernyő, hogy gyakorlatilag soha nincs szükség teljes fényerőre. Csupán az zavar az XT-ben, hogy túl nagy hangsúlyt kapott egy-két biztonsági funkció, például a sebességhatárokra figyelmeztető ikon. Akkor is tolakodóan feltűnik, ha egyébként jó tempóban megyek, nem szabálytalankodom – úgy érzem, ezt lehetett volna szolidabban, kevésbé feltűnően is.

Nagyban megkönnyíti a munkámat, hogy a naponta többször sms-ben, e-mailben, Messengerben stb. kapott címeket most már nem kell egyesével bepötyögnöm. Csak kimásolom a telóról, be a Garminba, és egy másodperc múlva indulhatok is

Nagyon tetszik, hogy rendkívül egyszerű kezelni, tisztán látszik rajta, hogy motorosoknak tervezték. Ennél is fontosabb – és talán ez a legnagyobb fejlődés –, hogy milyen tisztán, érthetően és választékosan jönnek a hangutasítások. A robothangú elődök után nagy meglepetés volt a szépen, artikuláltan ejtett „Kérem, forduljon jobbra!”

Ötletes és hasznos a bejárt útvonal rögzítése, csakúgy, mint a rögtönzött túraszervezésre első osztályú „Retúr” funkció

Legalább ilyen hasznos és fontos, hogy milyen egyszerűen kommunikál a telefonommal. Pillanatok alatt megoszthatóak a túrák, miként a telóról is egy mozdulat „átdobni” a címet, ha nem akar pötyögni az ember. Egyszerűen átgondolt, minőségi, kompromisszummentes eszköz, ahogy azt el is várja az ember.

Így, pár ezer kilométer használat után szinte csak jót mondhatok róla: több tucat hasznos funkciót rejt, mégis átlátható a kezelőfelülete. Emellett nem tükröződő, nagy fényerejű kijelzőt kapott, és az életet megkönnyítő, sok-sok hasznos online szolgáltatás már csak hab a tortán – igazán remek készülék lett az új Garmin zümo XT.

Interjú a tulajdonossal: Tamás Róbert – Yamaha XT1200ZE 2015

Róbert gyerekként szerette meg a motorozást, mivel édesapja rendre magával vitte a P10-es Pannónia tankján, ily módon már fiatalon magába szívta a szabadság érzését. Teltek az évek, 1985-ben megszerezte segédmotoros jogosítványát, és 1998-ig mopedekkel rótta az utakat, majd hosszabb kihagyás következett motoros életében, mivel feleségével elhatározták, hogy családot alapítanak. A motorozás tüze persze nem hunyt ki benne, így hát 2006-ban újra nyeregbe szállt egy vadonatúj FZ6S-sel, ám a nagy újrakezdést követően sajnos négy év kényszerszünet következett, ugyanis a szezon végén balesetet szenvedett, ezért egy időre szögre akasztotta a sisakot.

Szerencsére ez sem szegte kedvét, később szenvedélyétől hajtva ismét motorra ült, mi több, kilométerek százezrei alatt irigylésre méltó helyeket járt be.

– Beszéljünk a motorodról! Mennyi kilométer van benne, milyen hibák jelentkeztek és milyen javításokat végeztetek el rajta?

– Jelenleg 115 ezer kilométer van a Yamahában, melyből minden méter általam került bele, ráadásul a rendszeres használat miatt ez hétről-hétre folyamatosan gyarapodik. A kötelező szervizeken felül eddig fékbetétet, kormány- és hátsó kerékcsapágyat kellett cserélni.

– Milyen motorról váltottál a Super Tenerére?

Többnyire Yamaháim voltak. Ezelőtt egy Yamaha FJR1300-zal jártam, de korábban volt két Yamaha FZ6S-sem, Suzuki Burgmanom, illetve Kymco Downtown 300-am is.

– Miként sikerült ennyi kilométert belecsavarnod a motorba?

– Szeretek sokat menni mindenfele, úgyhogy felsorolás szintjén is nagyon sok lenne. Leegyszerűsítve: többek között megjártam a balkáni régiót, északon a skandináv országokat, Nyugat-Európát, szóval rengeteg helyre eljutottam.

A sokat látott Ténéré és büszke tulajdonosa

Most hogy megnyílt a lehetőség, és idén nyáron újra mehetünk külföldre, gyorsan csináltam egy hazai országhatártúrát, majd átnéztem Ausztriába is további kétezer kilométer erejéig.

– Mi volt a leghosszabb kalandod a motorral?

– 13 300 kilométer, amiben 29 nap alatt eljutottam Vardóba, mely Európa észak-keleti csücske, illetve a Nordkappra, ami a kontinens északi csúcsa.

Úton a Nordkapp felé a Ténérével – van aki nem irigykedik?

– Mi volt a leghosszabb etapod egy nap alatt?

– Kicsivel több mint ezer kilométer.

– Miért ezt a típust választottad?

– Kardántengelyes hajtáslánca kevés törődést igényel, ami egy túramotornál nagy előny, a másik pedig a komfort, ami számomra fontos volt, és a mai napig elégedett vagyok a kényelmével.

– Végeztél valamilyen átalakítást a Yamahán?

– 163 centiméteres magasságom miatt egy rövidebb kutyacsonttal lejjebb ültettük, egészen pontosan 3,5 centivel. Ezenfelül túradobozokat kapott a jobb pakolhatóság érdekében, továbbá kartervédőt és bukócsövet, hogy a lehető legjobban megóvjam a vasat.

– Van-e állandó utasod, és ő miért szereti/nem szereti a motort?

Igen, a feleségem. Leginkább a kényelme miatt kedveli az XTZ-t.

– Üzemanyag-fogyasztásod miként szokott alakulni egyedül, illetve utassal?

– Átlagban 4,4 liter száz kilométerenként.

– Milyen motorolajat használsz a Yamahába, és milyen időközönként cseréled?

– Eddig a Red Baronra bíztam az olajcserét, ám idén februárban jelentkeztem a Fuchs olajtesztre, és mintha jobbnak érezném a motort az új kenőanyaggal.

– Melyik abroncs vált be a legjobban? Mennyit futott el, illetve újat vagy használtat veszel rá?

– Mivel nálam egy-egy túra több ezer kilométer, így csakis új gumit rakatok fel. Nekem a Michelin Road 5 vált be leginkább, melyből az első 25 és 30 ezer kilométer között, míg a hátsó úgy 16 ezer kilométert fut el kopásjelzőig.

– Mennyire vagy megelégedve a kényelmével?

– Maximálisan elégedett vagyok vele – remek az időjárás-védelme, elöl és hátul is fejedelmi kényelemben utazhatunk.

– Milyen negatívumot tudnál felhozni a típus kapcsán?

– Számomra a motor eddig tökéletes, nem tudok róla negatívumot említeni.

– Milyen előnyeit látod annak, hogy többnyire motorral közlekedsz autó helyett?

– Szerintem a motorozás sokkal természetközelibb, olcsóbb és dinamikusabb, mint az autózás, szinte csak előnyei vannak.

– Mire cseréled le a Ténérét, ha egyszer arra kerül sor, és miért?

– Sokféle motort kipróbáltam, amelyek egytől-egyig megerősítettek abban, hogy jól választottam. Ha cserére kerülne a sor, akkor ismét egy XT1200ZE-t állítanék be a garázsba, ez nem is kérdés.

– Végezetül kinek ajánlanád ezt a motortípust?

– Minden kalandvágyónak, aki szeretne egy szinte gondozásmentes, remek futóművel, nagyszerű kényelemmel és alacsony fogyasztással büszkélkedő túraendurót. Az már csak hab a tortán, hogy a karbantartási költségek is barátiak, főként a Yamaha tudásához, erejéhez és kényelméhez viszonyítva.

Kedves Olvasók! Ti hogy álltok a kilométerekkel? Amennyiben legalább 100 ezer kilométert mentetek a motorjaitokkal, osszátok meg velünk, mi pedig bemutatjuk a motorozás „hosszútávfutóit” olvasóinknak! Köszönjük!

Continental 2019

Facebook Comments

Válasz