Lelkes olvasónk, egyszersmind vendégszerzőnk, Szabó Sándor (Valmont) most is tollat ragadt, és közérthetően leírta: miért és hogyan tiltják a szabályok a túl lassú haladást? Fogadjátok szeretettel a remekül összerakott anyagot!
Az indokolatlanul lassú haladás nem csak veszélyes, de – ahogy azt vélhetően sokan nem tudják – egyben szabálytalan is. Bármennyire is nem közismert, a KRESZ több szakasza is szól az úton való haladásról, beleértve az túl lassú haladást is.
A KRESZ és a túl lassú haladás
Szóval a kérdéses rész: 3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles… c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
Ez az a bizonyos általános szabály, amit a legtöbb esetben a közúti közlekedéssel kapcsolatos bírósági eljárásokban a szabályszegőkre a büntetés indokául felhoznak, és ez valóban szinte minden szituációra ráhúzható, beleértve a túl lassú haladást is, azonban ennél konkrétabb rendelkezések is vannak:
25. § (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
Talán a megfogalmazásból fakad, de ezt a rendelkezést
sokan úgy értelmezik, hogy nem szabad túl gyorsan hajtani, tehát ha rossz az út, vagy az időjárás, akkor lassabban kell menni mint a megengedett sebesség. Ez így igaz is, azonban ennél többet foglal magában.
Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy a viszonyoknak megfelelően kell haladni, se nem gyorsabban, se nem lassabban, hanem pontosan úgy, ahogy az elvárható. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az útviszonyoknak, időjárási viszonyoknak és a forgalom ritmusának megfelelően köteles vezetni, aki autóba, motorra ül. Tehát ha a forgalom dinamikusan halad, akkor azt követve, be kell állni a sorba és ennek megfelelően – természetesen mindenki saját adottságai és biztonságos járműkezelése mellett – kell haladnia. Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy ha a forgalom ritmusa gyorshajtást követel meg, akkor azt is meg kell tenni mindenkinek, ezt felülírja a legnagyobb megengedett sebesség szabálya, tehát természetesen ez a követelmény csak a szabályok betartása mellett teljesíthető.
Ebben az esetben még mindig lehetne olyan, aki azt mondja, hogy jó-jó de azért ez csak csűrés-csavarás (mert sokan a jogértelmezést ennek veszik), azonban a KRESZ biztosra megy, ugyanis van idekapcsolódóan még egy szabály a sebességhatárokat megállapító rendelkezések között:
26. §… (5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
És itt már a három rendelkezésből összeáll egy olyan egység, ami egyértelműen kimondja azt, hogy az úton nem szabad se túl gyorsan, se túl lassan haladni, hanem pontosan úgy kell, ahogy azt a körülmények engedik és meghatározzák.
A videóban szereplő gépkocsi vezetője ezt a szabályt szegte meg és ezzel veszélybe sodort másokat – mint az ki is derül a felvételből
Azonban van itt még valami, ami mellett ne menjünk el szó nélkül. Az adott jármű vezetője nem csak ezt a szabályt szegte meg, hanem még egyet, a párhuzamos közlekedésre vonatkozó jobbra tartási kötelezettséget:
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.
Tehát az, hogy folyamatosan a második-harmadik sávban halad szintén szabálytalan. (Meg kell jegyezni, hogy a második sávban speciális körülmények között megengedett a folyamatos haladás, de a harmadik vagy annál belsőbb sávokba már a folyamatos haladás érdekében nem szabad behajtani, de ez nem az adott esetre tartozik, így ezt nem kívánom bővebben kifejteni.) Lehetne azon filozofálni, hogy amennyiben a külső sávban haladt volna, akkor megúszta volna-e az esetet baleset nélkül – szerintem nem –, azonban a fenti lassú haladásra vonatkozó szabálytalanság akkor is érvényes.
Sajnos sokan a rutintalanságuk miatt nem tudják szabályosan használni a többsávos utakat, sem az autópályákat. Erre sok megoldási javaslatot lehetne tenni, de nem szeretnék vitát indítani a kérdésben. Amit véleményem szerint tehetünk, hogy jobban figyelünk annak érdekében, hogy még ha találkozunk is ilyen sofőrökkel az úton, akkor se keveredjünk bele egy balesetbe, mert mint motorosok biztosan mi húzzuk a rövidebbet.
Szabó Sándor „Valmont”