Ha nem zavar a magas vételár és a modell múltján esett pecsétfolt, akkor ez lesz a te motorod. Íme, az egyik utolsó, valóban elpusztíthatatlan gép, az ST1300 Pan European!
Mi sem bizonyítja ékesebben a Pan European tartósságát, mint a megannyi, kiváló állapotnak örvendő, százezer kilométer feletti példány – ilyen volt Károly motorja is, melyről nemrég olvashattatok nálunk.
Nem véletlen, hogy ilyen népszerű, s az sem, hogy alaposan megkérik az árát: magas kor és futásteljesítmény ide vagy oda, teljesen esélytelen egymillió forint alatt hozzájutni, míg a szebb példányok most, 10-15 évesen is 3-3,5 millió forintot kóstálnak. Ha ilyen keresett egy motor, annak bizonyára jó oka van – most a tulajdonosi tapasztalatok, szervizinformációk és az alkatrészes szakértő tapasztalatai alapján próbáljuk kideríteni, mi áll a Pan sikerének hátterében.
Örök kedvenc: Honda ST1300 Pan European
Durva, hogy az első, még 1100-as modellek már veteránmotorok (!), miként az is, hogy lassan két évtizede dobták piacra utódját, a nagyobb és erősebb ST1300-at.
A 128 lóerős teljesítmény ma már „nem nagy szám”, de ne feledjük, hogy 2003-as megjelenésekor még nem léteztek napjaink extrém erős modelljei, így a Honda korának egyik legizmosabb túragépe volt az FJR1300 mellett. Ráadásul ha munkára fogjuk a ménest, akkor sem kell attól tartanunk, hogy a lovak gyorsan kihörpintik a majdnem harmincliteres (!) tankot,
ugyanis a tulajdonosok rendre 5,7-5,8 L/100 km-es átlagfogyasztásról számoltak be,
vagyis elég 4-500 kilométerenként tankolni.
A Honda Pan European modelltörténete
1990 – Nagyjából olyan sokk lehetett a konkurenciának 1990-ben a Pan megjelenése, mintha ma valaki önvezető motort dobna piacra. Kicsit sem túlzás a hasonlat, elvégre akkoriban csak elvétve volt ABS a motorkerékpárokon, s az ST1100 emellett még kipörgésgátlóval is büszkélkedhetett. Selymes járású V4-ese 98 lóerőt tudott, s ez nem is volt olyan kevés a nyolcvanas évek végén megjelent, jellemzően 115-120 lovas, literes sportmotorok mellett.
2003 – Lényegesen fejlettebb konstrukció a 2003-ban színre lépett, 1,3-as utód, elvégre alumínium hídváz öleli körbe az 1261 köbcentire nőtt és 128 lóerőre izmosodott V4-est. Ráadásul a méretnövekedéssel egyidőben jelentős fogyókúrára fogták, és sikerült is jó pár kilót lefaragni a tömegéből. Noha alapáras lett a korábban extraként kapható ABS és motorosan állítható légterelő, szárazon így is „csak” 289 kilóval mérlegelt az újdonság.
Típushibák, műszaki problémák a Honda Pan European történetében
Nem szó szerint műszaki hiba, mégis a modell egyik legkomolyabb problémája (volt), hogy más túragépekhez hasonlóan elveszíthette kiváló egyenesfutását, ha utas nélkül, de hátsó dobozzal és felhúzott plexivel hajtották autópályán. Mint a bevezetőben említettem, ebből volt is gondja a márkának, ugyanis anno egy brit rendőr életét veszítette, amikor elkezdett imbolyogni alatta a motor, ő pedig nem tudta megtartani és balesetet szenvedett. A Honda természetesen nyomban reagált, főként az első-hátsó felfüggesztés csapágyazását erősítették meg a mérnökök, s így megszűnt a jelenség.
Ezt leszámítva a a Honda legendásan megbízható, mi több, a használt példányokon is – visszahívás keretében – orvosolták a „kígyózást”, így tényleg bátran nevezhető „hibátlannak” a modell. Mi több, az 1100-as előd hibái (öreg fékfolyadék miatt rakoncátlankodó ABS-kocka, korrózió stb.) sem igazán jellemzőek az 1,3-asra. Röviden összefoglalva: csak az előző tulajdonos gondosságán múlik, hogy mennyire lesz problémamentes a motorod.
A tulajdonos véleménye: Gábor Pál (2010-es Honda ST1300 Pan European, 164 000 km)
Mesélj róla, kérlek, hogy mióta van (motoros) jogosítványod és nagyjából hány kilométert motoroztál azóta?
– Valamikor 1978 környékén szereztem meg segédmotoros jogosítványomat, majd 1980-ban az MHSZ-nél vizsgáztam hivatásos jogosítványra A, B és C kategóriára. Akkor még egy rendszámos, ötvenes Simson volt a tanuló- és vizsgamotor.
Miért kezdtél anno motorozni, mi vonzott benne?
– Édesapám is motorozott (Csepellel, Pannóniával), így nem volt nehéz megfertőződni. Később osztálytársaim, haverok mind motoroztak – nekünk ez volt a szabadság, így bandáztunk, lógtunk együtt. Nem utolsósorban a feleségem is motorozás útján ismertem meg, és a motorozás iránti szeretet azóta is megvan bennünk.
Milyen motorjaid voltak ezelőtt, és pontosan milyen gépről váltottál a Hondára?
– Mint a korombeli motorosok többsége, jómagam is végigjártam a szamárlétrát. Az első motorom Babetta volt, majd Verhovina, Simson, valamint édesapám lenyugdíjazott Csepelje. Majd az első igazi nagymotor, egy MZ. TS 250. Noha volt egy 15 éves szünet, végül nem tudtam ellenállni, és egy Kawasaki Vulcan 900-zal ismét motoros lettem, majd 2016-ban került hozzánk a jelenlegi motor, egy 2010-es kiadású Honda ST1300.
Mi fogott meg a Pan Europeanben?
– Hogy mi fogott meg benne? Bevallom, igazából a szerelem csak később alakult ki. A váltás oka a gyönyörű, gyöngyházfekete csopperről, a motorozási szokásaink változása volt. Egyre többször és messzebb motoroztunk, de a Vulcannal a csapatos túrákon is leginkább a sor végén koptattuk a lábtartót. Ezért esett a választás egy igazi túragőzösre az ST1300 személyében. Kezdetben nem volt minden idilli, de a használat, az összeszokás és persze a tréningek után kialakult az igazi szerelem. Jóformán mindig utassal, a feleségemmel rójuk a kilométereket. Mindketten megszerettük, olyannyira, hogy sokszor munka után még felpattanunk rá, és felugrunk a Mátrába egy kávéra. (Cegléd-Mátraháza).
Hány kilométert mentél vele eddig?
– Ha csak tehetjük, mindig motorozunk! A szabadságunk a nyaralás, minden ilyen alkalmat a motorozásnak szentelünk, így már 150 ezer kilométert tettünk meg közösen…
Átalakítottál bármit a vason?
– Semmi különös: kormánymagasító a kényelmesebb üléshelyzetért, no meg a GPS- és kameratartó. Semmi másra nincs szükség, hiszen már gyárilag tökéletes túramotor…
Volt bármilyen műszaki hibád az együtt töltött idő alatt?
– 160 ezer kilométer ide vagy oda, semmi komoly probléma nem volt vele. Csak a kötelező szűrők, olajak, fékbetétek, gumik, vezérműlánc és feszítő cseréje, vagyis az előírt szervizek. Elképesztően megbízható és tartós technika, csupán a plexit mozgató mechanikával akadt teendőm a 150 ezer kilométer alatt, amikor letört 1-2 fog a fogaskerékről.
Mi az, amivel nem vagy teljesen elégedett a motoron?
– Hiszed vagy sem, nem tudok ilyet mondani. Ahogy a japán mérnökök kifejlesztették, úgy jó.
Korabeli reklám a Pan Europeanről
Mire cserélnéd le, ha egyszer megválsz tőle?
– Hogy mire cserélném? Talán egy új Pan Europeanre, de sajnos már nem gyártják, viszont nem is sürget a csere, mert tökéletes a gép. Nem is tudom, létezik-e másik típus amelyik ennyi kilométerrel, 11 évesen ennyire megbízható és ilyen csekély karbantartási költséggel üzemel.
Kinek ajánlod elsősorban a modellt?
– Ajánlom mindenkinek, aki szeret hosszabb túrákra, kényelmesen, akár csomagokkal és párjával utazni. De ajánlom azoknak is, akik a Mátrában vagy a Stelvión akarnak egy tempósabb, lábtartókoptatós kanyart menni. Mindezeket viszont csak akkor ajánlom, ha már kellően összeszokott motor és gazdája, mivel tisztelni kell a súlyát. 320 kiló tud meglepetést okozni, viszont az is tény, hogy ha már mozgásba lendült, akkor kezes, mint egy robogó.
Mennyibe kerül használtan a Honda ST1300 Pan European?
Nincs túl nagy választék, így a holtszezon kezdetén jó, ha 15-20 darabot találsz a hazai piacon, ráadásul a kínálat fele 80-90 ezer kilométernél többet futott példányokból áll.
Általánosságban elmondható, hogy a használható állapotú motorok – átírással és első szervizzel együtt – legalább 1,2-1,4 millió forintot kóstálnak, míg a 2010-es vagy fiatalabb gépek csak szűken állnak meg hárommillió forintból. Hiába, a legendás kényelemnek és tartósságnak ára van…
Mennyibe kerül az alkatrész a Honda ST1300 Pan Europeanhez?
A többi, hasonló korú japán motorhoz viszonyítva a Honda alkatrészellátása jónak mondható és – mint a listából láthatjátok – nem is kóstálnak sokat a leggyakrabban vásárolt tételek. Egy 2005-ös kiadású ST1300 esetén így alakulnak az árak:
– Olajszűrő – 1950 Ft
– Légszűrő – 8830 Ft
– Gyújtógyertya – 3200 Ft
– Első/hátsó fékbetét – első 7480 Ft-tól, hátsó 7480 Ft-tól
– Féktárcsa – első 61 100 Ft, hátsó 53 200 Ft
– Akkumulátor – 12 750 Ft-tól
– Kormánycsapágyszett – 10 960 Ft
– Teleszkópszimmering – 3360 Ft/pár
– Motorstakaró ponyva – 4690 Ft-tól
– Lábtartógumi – 4720 Ft/pár
Mit vegyél, ha nem Honda Pan Europeant?
BMW R 1200 RT – 1,8 millió forinttól
Kawasaki GTR1400 – 2,2 millió forinttól
Honda GL1800 Gold Wing – 3,5 millió forinttól
Műszaki adatok – Honda ST1300 Pan European (2005)
Hengerűrtartalom: 1261 cm3
Csúcsteljesítmény: 93 kW/128 LE/8000 ford./perc (95/1/EC)
Legnagyobb forgatónyomaték: 125 Nm/6000 ford./perc (95/1/EC)
Fékrendszer (elöl): 310 mm-es átmérőjű kettős tárcsafék Fékrendszer (hátul): 316 mm-es szimpla tárcsafék
Abroncs mérete (elöl): 120/70 ZR 17, (hátul): 170/60 ZR 17
Tengelytáv: 1490 mm
Ülésmagasság: 790 (+/-15) mm
Száraz- és menetkész tömeg: 289/329 kg
Kapcsolódó anyag: a használtmotor-sorozat korábbi részei a Hegylakók Motoros Magazinban