A Medusa névre keresztelt hangradarokat Párizsban kezdték először alkalmazni, azóta viszont az ország több pontján elterjedtek az eszközök, sőt hamarosan szerte Európában láthatunk ilyeneket.
A Medusa – miként neve is utal rá – 360 fokos kamerával és több mikrofonnal felszerelt, így egyetlen hangos autó vagy motor sem maradhat rejtve előtte.
A francia hatóságok 90 decibeles korlátot kívánnak meghatározni, ami 12 decibellel kisebb, mint a versenypályákon elfogadott 102 decibeles érték. Azok, akik átlépik a megengedett legnagyobb hangerőt, 135 eurós bírságot kapnak. Azért abból a mai benzinárak mellett is jó pár litert lehet tankolni…
Hozzá kell tenni, hogy a 90 dB-es érték (a L’Automobile Magazine szerint) átmeneti csupán, melyet később módosítanak, s csak remélni tudjuk, hogy nem lefelé, hiszen ezt jó pár új, teljesen gyári motor kipufogója sem teljesíti.
Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, mégis mennyire helyénvaló az illetékesek döntése? Valószínűleg az internet virtuális keresztjén fogok lógni ezért, de megértem a hatóságokat. Elvégre a 90 dB már nem suttogás, sőt nem is kiabálás szintű hangerő: 90 és 100 dB közötti hangerőt produkál (5-10 méterről) egy elhaladó vonat vagy egy légkalapács…
Engem is idegesít, ha egy indokolatlanul hangos, összevissza durrogó jármű megy el mellettem, főleg városban. Nyilván szeretem a szépen muzsikáló motorokat, autókat, mint minden motoros, de akad egy szint, ami után egyszerűen csak frusztrál, mert a hangjából kiveszik az érzékiség és csak egy üvöltő csataló marad a helyén, hogy a kiherélt példát ne is említsem…
És a saját helyzetem még semmi: az éjszaka csecsemőket altató vagy reggel az éjjeli műszakot kipihenni próbáló városlakók joggal idegesek, ha az ablakul alatt csendül fel a kínai Aprókavics-szimfónia – igazán megértem, ha ők támogatják a Medusa mielőbbi elterjedését.