Ez egy olyan KRESZ-módosítás volt, amire régóta vártunk, hiszen végre szabályossá tette azt, amit a józan ész diktált. Persze néhány embernek 12 év is kevés volt rá, hogy megjegyezze: hol, mikor és miként lehet előregurulni a sorok között? Hogy segítsünk tisztán látni, összeszedtük egy helyre a lényeget.
Immáron 12 éve könnyíti meg a dolgunkat, hogy 2010-ben változott a KRESZ, mégpedig a motorosoknak kedvező módon. Röviden annyi történt, hogy az egyébként életszerű, de korábban büntetett előregurulás egy csapásra szabályossá vált, miként a buszsáv használata is. Igen ám, de pontosan mit is ír a KRESZ? Mit szabad a motorosnak és mit kell/nem kell tennie a sofőröknek?
Először is a leggyakoribb tévedés: csak balról szabad kikerülni az autókat? Szó sincs róla, ugyanis az álló kocsisort jobbról is és balról is kikerülheted. Fontos, hogy a KRESZ csak a kikerülést engedélyezi, azaz ha elindul a kocsisor, utána már előzésről beszélünk.
A kisrobogósok nagy szerencséjére a KRESZ-szabály életszerű, így a jogalkotó nem tett különbséget a motorkerékpár és a segédmotor között, ergo forgalmi okból álló járművek között robogóval is nyugodtan el lehet haladni. Ellenben a kerékpárosok az út szélén, annak jobb oldalán sorolhatnak előre álló kocsisor mellett, minden más szabálytalan.
Mivel az ilyen szabálymódosítások kedvet csinálnak a motorozáshoz, érezhetően meg is ugrott a kétkerekűek száma Magyarországon. Bár éppen a gazdasági válság éveiben változott a KRESZ, amikor padlón volt az autó- és motorpiac, így is bő egy évtized alatt 140-ről 200 ezerre (!) nőtt a motorkerékpárok száma, és ezek csak a rendszámos nagymotorok – a segédmotor-állomány bővülése százezres nagyságrendű volt. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy ez milyen hatással van a közlekedésre, hiszen azt maguk a rendőrök szögezték le, hogy ez a torlódások, dugók felszámolásának egyik leghatékonyabb módja.
– Egy-egy autó átlagosan 6-7 métert foglal el az úton, miközben a dugóban áll vagy araszol éppen. Amennyiben sikerülne ezer sofőrt rábírni arra, hogy autó helyett motorral közlekedjen, két nagykörútnyi dugótól szabadulna meg a város. Tisztulna a levegő, könnyebb lenne a parkolás
– szögezte le egy interjúban Oberling József.
Csak városban és többsávos úton szabad előregurulni?
Ne legyenek kételyek azzal kapcsolatban sem, hogy hol élhetünk előregurulási „jogunkkal”! Legyen autópálya vagy városi bevezető út, mindkét esetben – amennyiben megfelelőek a körülmények, van elég hely stb. – nyugodtan guruljunk előre! Ráadásul autópályán akár a biztonsági folyosót is igénybe vehetjük, ha ezzel nem akadályozzuk a mentést végző járműveket.
Mindezek után már csak az az egy kérdés maradt megválaszolatlanul, miért nem engednek minket előre az autósok? Ennek több oka is van, egyik a szabály ismeretének hiánya. Noha több mint egy évtized telt el, éppen nemrégiben beszéltem egy sofőrrel, aki szerint teljesen szabálytalan, hogy előregurulnak a motorok,
ráadásul őt még idegesíti is!
Nos, sajnos ezzel nem lehet mit kezdeni, hiszen a döntéshozók nem azért írták át a KRESZ-t, hogy Béla néni idegeskedjen, de attól még neki is kötelező betartani a szabályokat.
Az autósnak kötelező elengedni a motorost?
Akárhogy is, ha nem elég széles az út, hogy elférj a kocsik között, akkor ne próbáld a motor bőgetésével, dudálással, Mózesként szétválasztani a sort! Aki figyel a körülötte közlekedőkre, előbb-utóbb úgyis észrevesz, aki pedig direkt úgy áll meg, hogy ne férj el, annak figyelmébe ajánljuk a KRESZ 25. paragrafusát.
Eszerint
járművel az úttesten, annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
Vagyis hiába tartod szabálytalannak az „előretolakodó” motorost: ha a padkától egy méterre állsz meg a lámpánál, akkor Te követsz el szabálysértést, és nem ő, ráadásul még fel is tartod azt, aki egyébként haladni tudna.