Meglepő lehet, hogy nincs konkrét dátuma az átállásnak, ugyanis Magyarországon belül különböző időpontokban vezették be a jobb oldali közlekedést.
Ma már természetes, hogy az út jobb oldalán haladunk, ám száz évvel ezelőtt még korántsem volt így. Nehezen érthető, hogy miért vártak a 20. század közepéig az átállással, miközben a vasúti közlekedésben már az 1800-as években a jobb oldali haladás volt az elfogadott.
Miért jobb oldalon közlekedünk Magyarországon?
Az nem tisztázott, hogy korábban miért a bal oldali közlekedés volt elterjedt, hiszen erre többféle különböző elmélet is született az elmúlt századokban. Egyrészt a többség jobbkezes volt, és így könnyebben kardot ránthatott, ha szemből ellenség közeledett, de legalább ilyen elfogadott, hogy a bal oldalon lógó kard miatt eleve balról szálltak fel a lóra, így adta magát, hogy azon az oldalon is haladjanak. Többek között Napóleonnak is köze volt hozzá, hogy azóta áttértünk a jobb oldalra, hiszen Angliában ennek az ellenkezőjét írták – s írják – elő, ezért a francia, illetve a meghódított területeken egységes jobb oldali közlekedést írt elő a császár.
Több európai állam, így például Német- és Oroszország az első világháború után „fordított pólust”, ám a Monarchia és így Magyarország kivárt. Amikor Ausztria és Csehország a harmincas években áttért a jobb oldalra, a magyar vezetés úgy döntött, csatlakozik hozzájuk, hiszen ez volt az alapvető gazdasági érdek, ám ez végül csak a negyvenes években valósult meg.
A módosítás hatalmas terhet rótt az országra, hiszen csak a buszok és buszmegállók átépítése az eredeti költségek másfélszeresét, 12 millió pengőt emésztett fel, ráadásul mindezt a világháború alatt…
Végül 1941 júniusában, azaz éppen 82 éve megjelent az új KRESZ, majd július 6-án átállt Magyarország a jobb oldali közlekedésre, leszámítva Budapestet és környékét, így a főváros határában terelőbójákkal irányították át a sofőröket a ma is használt, jobb oldali sávba. Komoly fegyvertény, hogy ezután gyakorlatilag nem romlott a baleseti statisztika, azaz mindenki fegyelmezett volt, és a „betanulás ideje alatt” még jobban odafigyelt.
Végül négyhónapos türelmi idő után elkészültek az új buszok és más tömegközlekedési eszközök, így 1941 novemberétől már egész Magyarországon a jobb oldalon közlekedtünk, miként ma is. Ezzel hazánk utolsó előttiként tért át – Európában Svédország zárta a sort, ahol csak a hatvanas évek végén „szoktak le” a bal oldali közlekedésről.