Ugyebár rendszeresen a versenysportban látjuk először az új fejlesztéseket, mielőtt az „utca népének” is elérhetővé válnának. Így volt ez a légzsákos motorosruhával is, amit valljunk be őszintén, sokan szívesen magukra öltenének a nagyobb biztonság érdekében, és csak a borsos ár tartja vissza őket – legalábbis velem ez így történt.
Első bőrruhám egy kétrészes, fekete-kék Arlen Ness volt a 2000-es évek elejéről, amit nagyon szerettem. A színe illett a motoromhoz, ha túrázás közben megálltunk a pihenőben, a kétrészes szett felsőjét le tudtam venni, s anyagminőségre is jónak találtam, mert bár volt benne néhány esés, sehol nem nyílt ketté a ruha.

Aztán teltek az évek, a térdemnél egyre szűkebbnek éreztem, előtérbe került a pályamotorozás is, így egy néhány alkalmat használt, nagyon szép állapotú Berik 2.0-t vásároltam, aminek színvilága tökéletesen illett a mostani motoromhoz. Ez egy jó nevű, jól kinéző ruha, amely az első egyrészes öltözékem volt. Azt azért hozzá kell tennem, hogy itt-ott azért akadtak vele kivetnivalóim, például a vádlimnál hol így, hol úgy állt a szára, emiatt a csizmát olykor nehezebb volt összezárni, valamint a nyakrész mögött található szövetrész attól elkezdett több helyen szétszakadni, hogy a vállfán lógott. Ezeket a hibákat figyelembe véve is egy jó kis szerkó, bár nagy csúszásom nem volt vele, csupán két kisebb.

Mióta a CBR-rel járok versenypályára, azóta vágyom légzsákos szerkóra, hiszen biztonságból – szerintem – sosem lehet elég. Ezt a vágyat tovább fokozta, hogy tavaly nyáron felpróbálhattam az RST ruháját, valamint el is durrantottuk rajtam a légzsákot. Igencsak meggyőzőek voltak a termékek minőségei, így azonnal felkerült a kívánságlistám első soraiba, de a vásárlást egyelőre halogattam.
Nemrégiben történt, hogy a Kecskeméti Rodeo Ride-ban jártam, ahol az átlagoshoz képest igencsak jó áron lógtak a vállfákon a légzsákos bőrruhák. Mi több, pont a rám passzoló méretet adták komoly árengedménnyel, így a szerencsés véletlennek köszönhetően kb. 100 000 forinttal olcsóbban vettem meg az RST Pro-t, mint amennyiért bárhol Európában láttam.

Miért választottam az RST Pro Series légzsákos bőrruhát?
Megannyiszor átnéztem a piacon fellelhető légzsákos mellényeket és bőrruhákat, de végül az RST tűnt a legjobbnak kidolgozásra, ár/érték arányra stb. Amennyiben valaki azt gondolja, ez biztos valami elspórolt, alsópolcos ruha, azért volt „olcsó”, akkor csak arra kérem, nézze meg a Man TT-futamokat és a British Superbike-ot – megannyi RST-reklámot és persze RST bőrruhát látni a versenyeken.

Ahogy felpróbáltam a ruhát, csak annyit mondtam: „A mindenit, ezt rám öntötték!”. Nemcsak tökéletesen illeszkedett a 175 centiméteres testmagasságomra és 74 kilómra az 52-es méretű ruha, hanem belebújva kellemes, komfortos érzés fogott el. Továbbá azt is előnynek tudom felhozni, hogy az előző ruhámban külön hátprotektort kell hordani, ami motoron hasalva néha előrefelé tolja a sisakomat (tudom, vegyek vérbeli versenykupakot!), ebbe pedig a gerincet védő légzsák párnái mögött ott van egy nagyon komoly hátprotektor. Nos, eddig csak egyszer próbáltam pályán az új RST-t, de nagyon jó volt benne mozogni. Ez alapján elhamarkodott lenne részletes ítéletet mondani róla, ezért arra kérlek titeket, legyetek türelemmel, míg néhány alkalommal megejtem a motoros tornaórákat. Ígérem, részletes bemutatót készítek majd a ruháról és a tapasztalataimról is! Addig ha érdekes lehet a videóm, amelyet egy utcai változatáról készítettem, akkor látogassatok el a csatornámra! Pacsi mindenkinek, vigyázzatok magatokra!