Használt túraenduró 500 000 forintért? Nos, a kínálat legaljában turkálni általában rossz ötlet, de most akadnak kivételek.
Kovács Tamás írt nekünk, nem kis fejtörésre kárhoztatva minket, ugyanis nagyon kevés pénzből szeretne egy nagy, sokoldalú gépet. „Sziasztok! Itt a tavasz, végre előkerült a sisak a szekrény tetejéről, tegnap már motorral mentem melóba. Sajna nem volt egy nagy élmény: már tavaly untam a 42 km-t a 125-össel, egy örökkévalóság az út, az előzés meg tiszta Mission Impossible… Ha beérek egy 90-nel haladó kamiont, akkor az út végéig olvashatom, hogy Horváth Rudolf. Eldőlt, szeretnék szintet lépni, és venni egy nagyobb túraendurót. A gond csak az, hogy nagyjából 500 000 forintom van, a kis 125-öst meg nem tudom eladni, mert azzal járok, amíg meg nem veszem az újabb vasat. Tudom, hogy ez nem óriási keret, de nem világ körüli útra készülök – inkább hazai szerpentinezésre, esetleg egy-egy erdélyi túrára. Fontos lenne a kényelmes üléspozíció, a megbízhatóság és az elfogadható fenntartási költség. Nem baj, ha nem egy erőgép, inkább legyen tartós és könnyen szerelhető. Van ilyen egyáltalán, vagy hiába keresgetek?
Köszönöm a válaszotokat!
Kedves Tamás!
Nem könnyű, de nem is lehetetlen küldetés ennyiből motort venni, különösen, hogy Te a 125-ösöd miatt nem a megszokott módon vásárolsz. Ha valakinek van egymilliója motorja, gyakran elkezd 1,1 milliós gépeket nézni, mert a legnagyobb, a legerősebb kell, aztán meglepődik, amikor szezon közepén jön egy drágább javítás, és hónapokat áll a motor, mert nincs rá pénze. Nálad ez fordítva lesz: megveszed a gépet, majd a kis 125-öst eladva marad pénzed a karbantartásra, így nem érhet meglepetés.
Használt túraenduró 500 000 forintból – milyen motort kapsz ennyiért?
A KépesMotort átnézve akadt néhány érdekes gép, de mivel koros és sokat futott darabok, mindenféle ünneprontás nélkül a hibáikra is szeretnénk felhívni a figyelmedet, hogy később ne érjen csalódás. Kizárólag magyar rendszámos, hazai motorokat kerestünk, mert a honosítás eleve sok idő és pénz, ami tovább rontaná az összképet. Lássuk, mit tartogat a félmillió alatti kategória!
Aprilia Pegaso (több évjárat, 1998-2002, 350 000 és 550 000 forint között)
Egyértelműen mellette szól, hogy Pegasóból találhatsz 650-es, kényelmes és 2000 után gyártott példányt, ami nagyjából csak erre a típusra igaz. Csábító, hogy ne veteránkorú géppel szenvedj, de viszonylag sok hibát írnak a Pegaso-csoportokban, s ezek jórésze a korábbi, hanyag tulajdonos miatt következett be. Beázó tank, felvizesedő benzin, hektikusan működő gyújtás, korrózió, megbízhatatlan elektromos rendszer, csöpögő vízpumpa, túlmelegedő motor – és ezek csak az első találatok eredményei.
Kawasaki KLE 500, 450 000 Ft (1996)
Kiforrott, megbízható erőforrás, könnyen kezelhető, és egyaránt jó lehet ingázni, illetve hosszabb-rövidebb túrákra. Alkatrész bőven van hozzá, nem is drága, és a szerelése sem bonyolult. Ugyanakkor a márkafórumokat olvasva az ilyen korú KLE-k kapcsán gyakran javításra szorult az üzemanyag-ellátó rendszer, akadtak elektromos gondok is, jellemzően a feszszabályozóval, illetve olajfolyásról is többen számoltak be.
Kawasaki KLX 650 – 400 000 Ft (1994)
Inkább enduró, mint túraenduró, de ha ez nem okoz gondot és maga a kinézett példány szép állapotú, egészen jó ajánlat lehet ennyiért. Persze a felépítéséből fakadóan ez inkább városban, földutakon élvezetes, az egy-kétezer kilométeres erdélyi körök kényelmesebbek egy túrásabb kialakítású géppel. Típushibaként többnyire az elektromos rendszer érzékenységét említik, szóval itt inkább az előző tulajdonos gondatlansága okozhat többletköltséget.
Suzuki DR 650 RSE – 400 000 Ft (1996)
Hasonló felépítésű és célú, úgynevezett dualsportmotor, mint a KLX, ennek megfelelő előnyökkel, hátrányokkal. Jellemző hibaként az elektromos rendszert, azon belül is leggyakrabban az önindítót említik, illetve sokan kiemelték, hogy a nyers járású motor erős rezgése mindent eltör: izzók, kötőelemek, idomok, csatlakozók – a sok rázkódás nem barátja az elöregedett, rideg műanyagoknak.
Yamaha TDM 850 – 450 000 Ft (1995)
Ez valódi túracélú gép, erősebb, kényelmesebb és „nagymotorosabb” a többinél. Ugyanakkor több mint harmincéves, és a tipikus Yamaha-nyűg karburátoron túl önindító, első fék, váltó, gyújtás és megannyi baj ütheti fel a fejét, szóval a nagyobb élményért sokkal mélyebben zsebbe kell nyúlni, ha csak az előző gazdája nem javított ki mindent rajta. Mivel a legolcsóbb TDM-ekről van szó, esélyes, hogy ezeket neked kell orvosolnod…
Röviden tehát a KLE500 vagy a TDM lehet jó döntés a túracélú felhasználásra – előbbi kicsit kompromisszumos, nem valódi túragép, míg utóbbi valószínűleg költségesebb lesz, ami a fenntartást, szervizelést illeti.