Lassan visszatérünk a világháború utáni állapotokhoz, amikor a motorkerékpárra senki nem úgy gondolt, mint luxuscikkre, inkább, mint a közlekedés legolcsóbb formájára.
Minden adott a képlethez: a szűkös anyagi lehetőségek, a magas üzemanyagárak, illetve a jellemző napi távolságok (a statisztika szerint itthon 10-25 kilométert ingáznak átlagban a munkahelyükre az emberek.) Ha mindezt összeadjuk, gyorsan kiderül, hogy a havi 5-600 kilométeres “kötelező kör”, és a saját akaratunkból elautózott 3-400 egység összesen 12 000 kilométeres éves futást eredményez. Egy átlagos, 8-10 éves autóval – a karbantartást is hozzászámolva – nagyjából évi félmillió forintot (!) költünk az utazásra, személyszállításra.
Hozzád szólok most, aki egy autóban ül, és el sem hiszi, hogy ez az összeg akár harmadára is csökkenthető. Ha rosszindulatú akarsz lenni, akár hozzá is teheted, hogy ez csak egy béna saccolás, amivel hergelni akarlak…
Nos, az ötvenes motor kilenc hónapos városi használata bebizonyította, hogy a közlekedés kivitelezhető 10Ft/km körüli összegből, amit a biztosítás, a szerviz és az egyéb járulékos költségek sem tudtak 15 Ft fölé tornászni. Ezzel gyorsan kiszámolhatjuk, hogy évente nagyjából 350 000 forintot spórolunk a városi közlekedésen, ami nem elhanyagolható összeg. Természetesen a robogó nem jelent megoldást a hosszútávú közlekedésre (bár többen tettek már 100-200 kilométeres túrát ötvenesükkel), de a megspórolt forintokból igazán áldozhatunk havonta egy-két alkalommal autóbérlésre – esetenként 4-5000 forintot – , amikor semmilyen más módon nem megoldható az utazás. Aki már rendelkezik autóval, az pedig könnyen utánaszámolhat, hogy a megtakarításból kényelmesen kijön az autó fenntartása, hiszen a kevesebb városi használat miatt az eddig borsosnak tartott szervizszámlák is csökkennek…
Ha nem mondtam volna, a spórolás mellett az élmény ingyen van. Robogózni sokkal jobb dolog, mint autóban ülni a dugóban, és igaz ez akár tíz fokban is, ami a mostani, kimondottan enyhe telet látva gyakran megadatik. Nincs biztosítás (na jó, van, havi 200 forint), nincs jogosítványszerzés, nincs műszaki vizsga. Ennek ellenére te most is az autódban ülsz, és szidod a benzinkutam totemoszlopait, ahol lassan 450 forintot mutat a kijelző?
Mint mondtam, tegyél ellene. Ha nem akarsz lemondani az utasszállításról, akkor pedig irány a B125: a jogosítvány megszerzése és a kinézett motor/robogó megvásárlása összesen nem kerül annyiba, mint amennyit az első évben megtakarít neked a beruházás.
Mi motorosok pedig egyfelől szomorkodunk, hiszen a magas üzemanyagárak miatt egyre kevesebbet túrázhatunk egységnyi összegből, de ebben a helyzetben is találhatunk pozitívumot, hiszen a motorra “kényszerült” társunk az autóba visszaülve végre nem legyőzendő ellenségként, hanem egyfajta testvérként gondol majd a két keréken közlekedőkre – ez is valami.