Lassan kezdődik az újabb szezon, kirajzanak a motorosok az utakra. Ahogy ők, úgy az autósok közül is sokan csak szabadidejükben veszik elő járgányukat, ami legtöbbször a tavaszi felmelegedéssel kecsegtető, első hétvégére esik.
Udvariasság az életben és a közlekedésben
Idegesítő dolog dugóban ülni és várni, hogy meginduljon a sor. Kétkerekű járgánnyal az ember sokkal mozgékonyabb és kisebb helyen is elfér, ezért (meg, ha már a KRESZ is megengedi), a motorosok előre mehetnek az autók között. Nem túl szép dolog az autós részéről, ha ennek nem adja meg a lehetőségét. Fel kéne dolgozni végre azt az érthetetlen mentalitást, hogy “akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is”. Attól még, hogy ő nem tud elmenni, miért rostokoljon ott a motoros is a sorban? Amúgy is elég szennyezett a nagyvárosok levegője, csak rontunk a helyzeten, ha még többen pöfögnek egyhelyben a várakozás miatt.
A motoros részéről pedig joggal elvárható, hogy ne hetvennel száguldjon végig a sorok között, hanem szépen nyugodtan csorogjon, ügyelve az autók tükreire és fényezésére. Ha olyan helyhez ér, ahol nem fér el és láthatólag az autósok sem tudnak elhúzódni előle, ne pörgesse tiltáson a motort, hanem várja meg szép nyugodtan, hogy szabaddá váljon előtte az út. Még ha el is tudna előled húzódni az autós, nem fogja megtenni, ha már eleve úgy állt meg, hogy ne férjenek el mellette és ezen a motor bőgetése sem fog segíteni, csak a saját motorodat kínzod, illetve a másikat hergeled – egyik sem vezet jóra.
Mindig voltak és lesznek is olyan emberek, akik direkt nem akarják elengedni az embert. Vegyünk egy nagy levegőt, sajnáljuk le magunkban őt is, esetleg felmenőit is, hogy ilyen hosszú idő alatt sem tudtak embert faragni belőle, azután, ha lehetőségünk nyílik rá, hagyjuk faképnél. A tükör lerugdosása, a nemzetközi karjelzések és a közösülésre buzdítás aligha fogja a következő alkalommal előzékenységre fogja bírni. Türelem és tolerancia – ezzel legyünk különbek nála.
Figyelmesség és türelem
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy kétsávos úton bent felejtette magát valaki a belső sávban. Ezzel nem igazán lehet mit kezdeni, hisz’ nem lobogtathatjuk mindenkinek a KRESZ könyvet. Az biztos, ha úgy érünk egy gyorsabb járművel a kapaszkodó sávhoz, hogy több autó is feltorlódott lassúbb járművek miatt, akkor nem érünk el azzal semmit, ha beleállunk az előttünk haladó hátsójába, és toljuk fölfelé, mert úgysem tud lehúzódni előlünk és valószínűleg ő is meg akarja előzni a lassabbakat.
Tartsunk megfelelő követési távolságot és hagyjuk, hadd előzzön le mindenki, akit akar. Ha motorral vagyunk, úgyis egy szempillantás alatt otthagyhatjuk őket.
Ne feledd: Amilyen az adjonisten…
Azért ezúton hívnám fel az autósok figyelmét: ha két sávja van, és a szemből jövőknek engedélyezett az előzés akkor, és persze tök egyedül haladnak a belső sávban, ugyan, tegyék már meg, hogy jobbra tartanak – ilyenkor nem levillogni, hanem segíteni (vagy csak éppen nem akadályozni) kell, vagy legalább is illene, ez a helyes metódus. A figyelmesség témakörébe tartozik az is, hogy az autósnak azért van tükre, hogy használja. Ha a tükörbe nézve motorost lát, ne akkor akarja lemosni a szélvédőjét, mert a permet fele a motorosra száll és ez elég idegesítő, mert utána nem lehet rendesen kilátni a plexin. Nem csak bunkóság, de balesetveszélyes is. A cigaretta csikk kipöckölése az ablakon a gyerekszoba hiányára utal, ha nem okozna esetleg sérülést vagy kellemetlenséget a mögötte jövő motorosnak, akkor is megérne egy tockost. Az okos nem szemetel, a hülyéknek meg tilos – ismerjük a régi mondást.
Autóval utazva az ember nagyobb biztonságban van, mert mégis négy kerék fogja az utat, ami sokkal nagyobb stabilitást ad. Könnyebben vészel át az ember olyan úthibákat, illetve úton levő akadályokat, amik a motorosra akár végzetesek is lehetnek. Éppen ezért a motorosnak nagyon fontos, hogy lássa, mi van előtte. Sokszor nem is azért előzi meg a motoros az autóst, mert siet, hanem hogy előre lásson, és időben ki tudja kerülni az esetleges akadályokat. Autóban ülve legyünk előzékenyek és toleránsak a motorosokkal szemben, motoron ülve pedig köszönjük meg az olyan figyelmességeket, ha az autós lehúzódva elenged bennünket. Azonban fontos, hogy az ilyen figyelmességet kiérdemelni, és nem kikényszeríteni kell! Olyan szakaszon, ahol amúgy tilos az előzés, hagyjunk rendes követési távolságot és bízzuk az autósra, hogy le akar-e húzódni, vagy sem. Ha el akar engedni, úgy is talál rá helyet, hogy megtegye.
Apropó, köszönés. Egyre több motoros köszön a jobb lábának kinyújtásával. Mivel a legtöbb autós nem motorozik, halvány lila fogalmuk sincs, hogy miért akarja a motoros megrúgni a kocsijukat, ha már egyszer elengedték őket. Jobb a kéz kitételével, vagy elakadás jelző indexszel, ennek hiányában egy jobbra és egy balra villantással jelezni: köszönjük, így mindjárt egyértelműbb.
Azért a motorosokra, főleg a csapatban túrázókra is vonatkozik a figyelmesség szabálya. Ha többen vagyunk és a klasszikus, fésűfog alakzatban haladunk, elég sok helyet foglalunk el az útból. A motorosnak is kötelessége a tükrét figyelni, és ha utoléri a tájnézegetős tempóban haladó csapatot egy autós, akkor illik őt lehúzódva, nagyobb követési távolságot tartva elengedni, már csak azért is, mert úgyis a motoros húzza a rövidebbet.
Eddig az első rész, a folytatásban pedig azt veszem sorra, hogy mi motorosok mit tehetünk a jobb és biztonságosabb közlekedésért.