Olvasói: Nekem a téli pihenő nyár közepére esik…

Olvasói: Nekem a téli pihenő nyár közepére esik…

- Kategória: Cikkek, Karbantartás
7

Szokatlan problémával szembesült Árpi, azonban a megoldás kézenfekvő – ez nem függ az évszakoktól.

Sziasztok! Egy speciális helyzet miatt fordulok hozzátok, ami szegről-végről kapcsolódik a motorozáshoz. Külföldi munkát kaptam, és közel egy évig jobbára távol leszek, ez idő alatt itthon biztosan nem motorozom majd. Hallottam, hogy a karbis vasakba szeret „beledögleni” a benzin, ezért arra gondoltam, hogy valamilyen prémium üzemanyagot teszek bele, 100 oktánost vagy esetleg a H.ring melletti MOL kúton kapható (7-800 Ft/liter, tiszta rablás…) versenybenzint.

Ti mit javasoltok, elegendő az olcsóbb nafta is ahhoz, hogy jövő tavasszal pöcc-röff induljon a gép, és ne egy alapos szervizeléssel kelljen kezdenem a 2018-as szezont?

Üdv,

N. Árpi

benzin
Az egyetlen bökkenő, hogy így nem téli, hanem nyári üzemanyagot tankolsz majd (igen, ezek létező fogalmak), de ennek nem lesz érezhető hatása a motorra – nem ezen múlik, hogy egy év múlva mit találsz a karburátorban

Kedves Árpi!

Korábban már részletesen foglalkoztunk a kérdéssel, amiből egyúttal az is kiderült, hogy a „100 oktános benzin nem esik szét a karbiban” mondás egyszerű városi legenda, hisz’ az is tartalmaz etanolt és ugyanolyan forrásból érkezik, mint a sima 95-ös. A versenybenzin más tészta, de abból húsz liter 15 rugóba kerül, ami egyszerűen túlzott beruházás, ennyit nem érdemes belefeccölni, azt is megmondom miért.

Jövő tavaszra így is, úgy is szervizbe kerül a géped, már csak a rendes, évenkénti olajcsere miatt is, szóval ott egy füst alatt orvosolhatják a karbi gondját is, már ha lesz. Persze jobb oda is lábon eljutni, és ahhoz nélkülözhetetlen a járó motor, annak záloga pedig az üzemanyag „berohadását” megelőző adalék, melyet nemrég mi is bemutattunk. Tehát azt javaslom, tankold csurig, de még előtte öntsd bele az adalékot, így biztosan nem lehet gond a tízhónapos pihenőből, egyébként pedig ugyanazok a teendőid, melyeket a Téli felkészítés tíz lépésben cikkünkben felsoroltunk.

Ha részletesebben érdekel, miért is nincs értelme a kérdezett 100-as oktánszámú benzinnek, korábbi, üzemanyagokkal foglalkozóírásunkból mindenre választ kaphatsz – íme, az átfogó cikk rövid kivonata a tankolással kapcsolatos mizériákról:

  1. A drágább benzin tényleg nem jobb?

A legfontosabb információ, hogy hány oktános üzemanyag van a motorodban. Ez a viszonyszám valójában azt jelöli, hogy a hengerekbe kerülő benzin-levegő elegy mennyire tűri a magasabb sűrítést. A kompressziótűrés tesztelése egyébként azonos szabvány szerint zajlik mindenhol: egy fokozatmentesen szabályozható sűrítésű kísérleti erőforrással vizsgálják az értéket.

Mi köze ennek a motorjainkhoz? Nos, kis túlzással semmi… Vedd csak elő a gépkönyvet, és meglepődve tapasztalod majd, hogy a fiatal, öt-tízéves sportmotorokhoz is legalább 91 vagy legfeljebb 95 oktános benzin használatát írják elő, azaz a hagyományos 95-össel is bőven teljesíted, amit a mérnökök kérnek.

Önmagában, csak a magasabb oktánszám miatt kár literenként 40-50 forinttal többet fizetned, főként, hogy a kútfejeken látható 95, 98 és 100 jelölés minimumértéket takar – jellemzően 1-2 oktánnal magasabb üzemanyag lapul a hordókban.

2. Tehát az egész egy humbug, hogy lehúzzanak?

Ez egyértelműen nem igaz, mivel gazdagon adalékolt, hasznos összetevőkkel továbbfejlesztett benzinekről van szó. Más kérdés, hogy a városi legendák ezeket gyakran túlmisztifikálják, varázslatos tulajdonságokkal ruházzák fel a drágább üzemanyagokat. Röviden tehát nem árt, sőt gyakran kifejezetten használ a prémiumbenzin a motornak, de csak azért, mert magasabb oktánszámú, még ne várj csodát tőle.

Tiszta benzin? Olyat már csak néhány helyen kapsz, például versenypályák közelében, de a literenként 780 Ft/L (!) ár miatt nem ez a leggazdaságosabb megoldás

3. Mindig a legolcsóbbat vedd, úgyis vizezik!

Nem, szerencsére nem vizezik. – Akkor mégis hogy került víz a tankba és a karbiba?! – hördülnek fel a szkeptikusok, de azt a vizet sajnos ők maguk „töltik” bele. Ha sokat áll a motor, akkor ugyanis az üzemanyag – etanoltartalma révén – képes csekély mennyiségű nedvességet megkötni a környezetből, sőt, ha nincs csurig tankolva, akkor a tank belső oldalán is lecsapódhat a pára, ami korróziót okoz a motorban. Ha láttál már több hónapos, esetleg egy-két éves állás után szétszedett karburátort, bizonyára Te is láthattad ennek eredményét – a tiszta benzin helyett egy kocsonyás massza és némi állott, koszos víz pihent a csészékben.

Ezt tetézi, hogy télen és nyáron nem egyforma a benzin minősége, ugyanis a nagy hőingadozás miatt a hidegebb évszakban más összetételű, illékonyabb az üzemanyag, tehát amikor novemberben úgy döntesz, hogy elrakod télire a vasat, azt már nem olyan üzemanyaggal teszed, mint amit augusztusban tankoltál bele.

Lám, mi lett tavaszra az egykor teljesen áttetsző, tiszta benzinből…

4. Nekem nem kocsonyásodik be a benzinem, én 100 oktánost tankoltam, ahogy javasolták!

A stabilitás, azaz a hosszú távú tárolhatóság főként a magas olefintartalmú benzinnél okoz problémát. A ma forgalmazott 95-ös és 98-as benzinek egyaránt 16-18 százalékban (!) tartalmaznak olefint, és nagyjából öt-öt százalékban etanolt, illetve oldószerrel mosott gyantát. Az olefin oxigénnel érintkezve akár néhány hét alatt is kocsonyásodáshoz vezethet, eltömítve a motor üzemanyagellátó-rendszerét. Ez ellen a társaságok úgy védekeznek, hogy antioxidáns adalékokat kevernek a tartályokba, de aki biztosra akar menni, jobban jár, ha maga keveri be a hosszabb leállítás előtt az üzemanyagot a kimondottan erre kifejlesztett stabilizálóval.

Olcsóbb és hatékonyabb megoldás, ha a nagyjából kétezer forintba kerülő, és akár 3-4 motorhoz elegendő üzemanyag-stabilizálóval tartósítod a benzint. Egyértelműen jót tesz a motornak, és nagyban megkönnyíti a tavaszi indítást

Egyébként is: a 95, a 98 és a 100 oktános üzemanyagot nem érdemes különálló, műszakilag egymástól teljesen független történetként kezelni. Mindegyik esetében benzin és etanol keverékéről beszélünk, vagyis önmagában a magasabb oktánszám nem garancia arra, hogy hosszabb ideig eltartható a nafta, mint azt egyébként sokan – tévesen – feltételezik.

Alapvetően az a különbség közöttük, hogy egy rendkívül magas sűrítési viszonyú erőforrásban miként viselkednek. Mivel az utcán futó motorok gyakorlatilag száz százaléka nem ilyen – leszámítva a tuningolt versenygépeket, melyek valami véletlen folytán még mindig rendszámot viselnek -, csupán az oktánszám növelésétől nem lesz érezhetően magasabb a teljesítmény. Nem véletlen az érezhetően szó, ugyanis valójában kimutatható némi eltérés, de ez nem olyan mértékű, ami önmagában indokolná a váltást. Erről a MAMI, azaz a Magyar Motorkerékpár Szakközépiskola és Szakiskola kísérletében is meggyőződtek:

Tisztán látszik, hogy valódi különbség csak a legolcsóbb diszkontkutakon elérhető üzemanyag és a drága prémiumbenzin között mérhető. Mindenki döntse el maga, hogy megér-e tankolásonként 1000-1500 forintot az a plusz 2-3 lóerő (Forrás: MAMI)

5. Mit tegyek, ha biztosra akarok menni?

Vásárolj az motorodhoz ideális, tehát legalább 95 oktános üzemanyagot, azt is megbízható forrásból, lehetőleg nagy forgalmazók hálózatából! Ha csak teheted, teli üzemanyagtartállyal tedd le a gépet, hogy a nagy hőingadozás miatt ne csapódjon le a pára a tankban! Szánj rá egy kis időt, és legalább két-három szezononként a tavaszi felkészítés során alaposan mosd ki az üzemanyagtartályt! Használj rendszeresen adalékot, ami segít megóvni a karburátor és az elektronikus-benzinbefecskendező alkatrészeit a korróziótól!

Ami pedig a legfontosabb: ne dőlj be a hangzatos reklámoknak és a városi legendáknak! Éljen benned a kíváncsiság, s ha valamiben kételkedsz, olvass utána – ne hagyd magad átverni, csak mert valaki nagy mellénnyel lándzsát tört az egyik vagy másik üzemanyag mellett…

  • LaciK

    Király téma 🙂
    Pont ezzel szenvedek. Erről a stabilizálló adalékról nem tudtam. Hasznos tipp!
    Nekem még van egy olyan gondom is a kocsonya mellet hogy a réz alkatrészeket is oldja, amiből készült minden fúvóka és szelep az öreg motorjaimban.

    Nekem az a megoldásom hogy leengedem a karburátorból a benzint. Szerencsére van leeresztő csavar az alján. Így megszűnt a problémám, de azért ez macera, ráadásul vákuumos a benzincsap, elég sokáig kell köszörülni mire megtelik újra a karbisor….mondjuk erre is van megoldás, lehúzom a vákuumcsövet és megszívom, így az önindító sem ég le, meg az akkut sem nyírom ki.

    • Gergő Velekey

      Elvileg a karbis gépeken van benzin csap is ha az rendben van akkor mi csinálunk olyat hogy a csapot elzárjuk és kijáratjuk azt a kevés benzint ami az úszóházakban marad. Elég hamar kifogy. Így le sem kell engedni hanem kidolgozza maga. Persze ebben az esetben feltételezzük hogy a csap zár.

      • LaciK

        Ez egy 81es CB 750. Olyan nagy úszóháza van, hogy kb 2km-ert elmegyek 80-as tempóval mire elkezd rángatni a benzincsap elzárása után 🙂
        De amúgy ki szoktam járatni, viszont ilyenkor még elég sok benzin marad az aljába, ezt szoktam leengedni.
        Tankban marad a benya, onnan eresztgesse a hóhér. Az galvanizált acél, az bírja.

  • LaciK

    Még annyi eszembe jutott, hogy repülőgép benzinben mintha nem lenne etanol, bár az sem olcsóbb mint a versenybenzin.

    • Attila Nagy

      Igen, repülésbiztonsági okokból nem pancsolják a repülő benzint. Ebből következően az tényleg benzin, a többi az csak üzemanyag. (AVGAS 100, színe kék, ára 680-690Ft/liter)

  • Mosonyi Tamás
  • memphis

    karbis gépem van, aminek a csapján ráadásul nincs OFF mód, nem lehet elzárni, és az egész vákuumos..volt már, hogy elfelejtettem a stabilizáló löttyöt beletölteni, de szerencsére tavasszal ugyanúgy pöccre indult. a legtöbb bajom az akksival szokott lenni. mellesleg ugy tapasztaltam, hogy a rozsdás tank sokkal macerásabb, mint az öreg benzin, ugyhogy nemrég ki lett gyantázva az egész tank belülről, így nem kell annyira odafigyelni, hogy teli tankkal rakjam el.