Felmentették a motoros rablót elgázoló nőt

Felmentették a motoros rablót elgázoló nőt

- Kategória: Cikkek, Közélet
13

A Kúria ma délután, bűncselekmény hiányában felmentette K. Andreát, akit korábban azért vádoltak meg, mert autójával üldözőbe vette a motorosokat, akik közül az egyik menekülés közben meghalt – közölte az MTI.

A bűnözők 2012 decemberében, a fővárosi csúcsforgalomban a piros lámpánál álló nő autójának ablakát bezúzták és elragadták a táskáját. A nő az autójával üldözőbe vette őket, amelynek során a motoros és a nő is számos közlekedési szabályt megszegett, majd fél kilométerre a lopás helyszínétől a motor felborult, s a motoron ülő egyik tolvaj halálos sérülést szenvedett.

A Fővárosi Törvényszék jogerősen, halált okozó közúti veszélyeztetés miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt, továbbá eltiltotta a járművezetéstől.

Kiderült: ártatlanul került vádlottak padjára

Az eljárásnak volt olyan szakasza, amikor még a történtek emberölésként való minősítésének lehetősége is felmerült, pedig a nő az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta, mint mondta: hirtelen, ösztönösen cselekedett, senkit nem akart veszélyeztetni, csak értékeit szerette volna visszaszerezni.

Az elkövető motorja (fotó: MTI/Mohai Balázs)

A Kúria mai tárgyalásán a védő többek között azzal érvelt, hogy a meglopott nő jogos védelmi helyzetben volt, így cselekménye nem bűncselekmény, vétlen, harmadik személyeket nem veszélyeztetett. Az ügyészség hiába érvelt másként, a Kúria felmentő ítélete végül kimondta:

a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, magatartása nem veszélyes a társadalomra, nem követett el bűncselekményt, csak alkotmányos jogával élt, ezért bűncselekmény hiányában felmentette K. Andreát. Hozzátették: két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója természetes és törvényes volt. Ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapvető jog.

A támadó választja meg a helyet, az időt, a támadás módját, viselje hát az ilyen támadást indokolt és szükséges módon elhárító cselekmények következményeit, kockázatát is – jegyezte meg.

Mindenki megvédheti magát, s nem lehet baja

Személy elleni támadásnál mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, amíg fel nem hagynak a támadó magatartással. A tulajdon elleni támadásnál sem büntethető az a magatartás, amely ennek elhárításához szükséges. Jelen ügyben nem egy menekülő üldözéséről, hanem a tetten ért tolvaj elleni forró nyomos fellépésről van szó, ami megengedett. Túl azon, hogy az eseménysort a támadás indította el, a tolvajok a történtek közben is bármikor dönthettek volna úgy, hogy visszaadják a lopott holmit, vagy legalább megszabadulnak attól, és akkor már nem jogos védelmi helyzetben folytatta volna a tulajdona elleni támadás elhárítását a megvádolt nő. A konkrét esetben azonban a nő magatartása mindvégig jogszerű volt, a támadóké pedig jogszerűtlen.

Az ügy tanulsága egyértelmű: ha valakire rátámadnak, szabadon megvédheti magát, s most már a bírói gyakorlat is megerősíti ezt (Kép: MTI)

Magyarországon 2013 júliusában szavazták meg az új Büntető Törvényköny elfogadását, mely kiszélesítette a jogos védelem lehetőségét, ám ez a gyakorlatban nem mindig jelenik meg. Ideje, hogy ez a helyzet megváltozzon, és a jogtalan támadásnak ellenálló, azt elhárító áldozatoknak immár ne kelljen évekig tartó eljárások során téves jogértelmezések hátrányát viselniük – mutatott rá a tanácsvezető bíró.