Mire és hogyan használhatók a sisakkamerák?

Mire és hogyan használhatók a sisakkamerák?

- Kategória: Kiemelt cikk
26

Tényleg tilos rögzíteni a rendszámokat, vagy csak azért vehetnek elő, ha közzé is teszem a videót? Mit ér a rendőrség és a bíróság előtt, ha felvételem van egy balesetről? Íme, a legfontosabb tudnivalók a közúti videózásról:

  • Ha másik vagy személy vagy jármű szerepel rajta, nem teheted közzé a felvételt, sőt a magyar szabályok szerint nem is őrizheted (!) meg
  • Európában nem egységesek az előírások, szinte minden országban másként ítélik meg az autós-motoros videózást
  • 2018 tavaszán alapjaiban változik az uniós szabályozás, akkor dől el, hogy a jövőben egyáltalán használhatjuk-e a kamerákat

A téma apropója, hogy jövő tavasszal életbe lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. A fedélzeti kamerákkal összefüggő, sokszor bizonytalan adatkezelési kérdések is tisztázódhatnak, még ha ez azzal is jár, hogy – több európai államhoz hasonlóan – szigorítják, korlátozzák használatukat. Ilyen szempontból nem lesz különbség, hogy az autó műszerfalára biggyesztett felvevőről, sisakkameráról vagy akár okosszemüvegről van szó.

Jogszerű-e az autós és motoros kamerák használata Magyarországon?

A Bán és Karika Ügyvédi Társulás készített egy átfogó elemzést arról, mit is érdemes tudni a közlekedőknek, mielőtt megveszik és üzembe helyezik a kamerákat. A sofőrök szempontja érthető, hiszen balesetnél, de akár rongálásnál is kapóra jöhet a felvétel, sőt, amennyiben széles körben elterjednek, használatuk akár visszatartó erőt is gyakorolhat a szabálytalanul közlekedőkre – mondta dr. Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

Ha látszik egy arc vagy rendszám, már nem oszthatod meg a videót, sőt saját használatra sem őrizheted meg – áll a hazai állásfoglalásában

Más kérdés, hogy a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. Hogy mennyire kényes téma ez, azt remekül példázza, hogy a fedélzeti és sisakkamerák szabályozása Európa más országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcamet használók ellen, bár ez korántsem gyakori, míg Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Horvátországban vagy éppen Oroszországban egyáltalán nem létezik erre jogi szabályozás (vagy az teljes mértékben megengedő).

Szóval egyáltalán nem mindegy, hogy a Grossglockeren vagy a Pordoin szeretnél felvételt készíteni – hiába az uniós jog, teljesen más szabályok a mérvadóak.

Tovább bonyolítja a kérdést, hogy Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai jelenthetnek támpontot. Magánszemélyként – a NAIH állásfoglalása szerint – csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel. Mit jelent ez a gyakorlatban? A NAIH a következőképpen definiálja ezt:

 

Egy szép utat vagy tájat bármikor felvehetsz, nem kell engedélyt kérned hozzá. Mondjuk, ha szembe jön egy autó vagy motor, akkor a rendszámok és arcok miatt megint életbe lép az eredeti szabály, és ugrott a Youtube-videó
  • a képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (azaz pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), és nem rögzíthetnek folytonos mozgást;
  • a felvételeket alapvetően 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá;
  • a videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet (például nyilvánosságra hozatal) már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni. A nyilvánosságra hozatal kapcsán ki kell emelni, hogy ilyen esetben a felvételen látható arcképeket és rendszámokat (mint személyes adatokat) előzetesen felismerhetetlenné kell tenni (például kitakarás vagy pixelezés útján).

Vagyis, ha valaki minden tekintetben szabályosan szeretne eljárni, a Youtube-ra feltöltött sisakkamerás felvételeiről törölnie kell a felvett arcokat, rendszámokat stb., kivéve, ha a szereplőktől engedélyt kért és kapott.

A pénz felülírja a szabályokat?

Külön megemlítendő, hogy a NAIH kifejtette, hogy felvételek akkor is készíthetők, ha az a felvételt készítő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, ilyen érdek lehet tehát a Google Street View által képviselt üzleti érdek is. Ha az üzleti érdek igazolása elégséges jogalapnak tűnik, akkor felvethető, hogy a menetkövetők használatának jogszerű érdeke valójában a személyes biztonság és a testi egészség közvetett védelmében áll, amely adott esetben elemibb érdeknek bizonyulhat az üzleti érdeknél is. Ha így nézzük, akkor gyakorlatilag bármi, bármikor rögzíthető.

A fedélzeti kamerák használatának különös jellemzője tehát, hogy a baleset bekövetkeztének ténye (utólagosan) igazolja a felvétel elkészítésének indokoltságát.

Baleset után – többnyire – akkor is használható a felvétel, ha egyébként személyiségi jogokat sért, hiszen gyakran ez az egyetlen bizonyíték (Kép: BKK – Budapesti Közlekedési Központ)

Vagyis szinte bármi rögzíthető, s a minőség tekintetében sincsenek pontos szabályok, de a közzététel, azaz a megosztás Facebookon, Youtube-on stb. már csak a felvételen szereplők engedélyével lehetséges, pontosabban szabályos. Ugyanígy „rossz útra tér”, aki öt napon túl is megőrzi a felvételt vagy egyszerűen csak üzenetben továbbítja barátainak.

A bíróság és a biztosító elfogadja bizonyítékként?

Kiemelték: ha a felvételek alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, erre hivatkozva a felvételen szereplő személy – miután tudomást szerzett róla – eljárást kezdeményezhet velünk szemben. Ráadásul ez kétélű fegyver, mivel ha a videón az látható, hogy korábban mi is szabálytalankodtunk, akkor ellenünk is felhasználható. Természetesen az adott ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy a konkrét tényállás és a bizonyíték ismerete alapján miként dönt. Volt már rá példa, hogy a videó ugyan személyiségi jogokat sértett, mégis fontos bizonyítékként szolgált, mondván,

ha a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja a közérdek szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal kerültek rögzítésre, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát – magyarázta a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

Segítünk, hogy könnyebben eligazodj! A rovat támogatója a legnépszerűbb hazai túramotoros alkalmazás, az RBiker

Újabb csavar a történetben, hogy a polgári eljárásjogot 2018. január 1-jétől új törvény szabályozza, amely főszabályként előírja, hogy nem használható fel az a bizonyíték, amely jogsértő módon keletkezett, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A biztosítók körében egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló „iránymutatás”, ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő „befogadása” mellett szól az esetükben is.

sisakkamera-gopro-jogszabaly-birosag
Okosan használva továbbra is fent maradhat a sisakkamera, bár 2018 tavaszán alapjaiban változnak a szabályok – minden azon múlik, hogy akkor hogy határoznak az uniós döntéshozók

Röviden tehát szabad rögzíteni akár arcokat, rendszámokat is, de a felvételt megőrizni, s kiváltképp megosztani már nem. Jövő májusban pedig, az új európai uniós adatvédelmi rendelet életbe lépésével kiderül, hogy az osztrák szigor köszönt be Magyarországra is, vagy az olaszos lazaság nyomán mi is szabadon használhatjuk a jövőben a sisakkamerákat.