Miért fontos a sisakok ECE- és Sharp-tesztje?

Miért fontos a sisakok ECE- és Sharp-tesztje?

- Kategória: Kiemelt cikk
2

DOT, Snell, ECE, Sharp – mind azt mutatják meg, mennyire biztonságos a fejvédő, de vajon mit jelentenek a gyakorlatban a jelzések, és miért fontosak nekünk, motorosoknak?

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy a sisak – fizikai válaszvonalként – védi a fejet a sérülésektől, ám ennél sokkal fontosabb buránkon feszülő héj ütéselnyelő szerepe. Ez minél hatékonyabban emészti fel a becsapódás energiáját, annál hatékonyabban óvja viselőjét az agyrázkódástól és a szabad szemmel nem látható sérülésektől. Egyebek mellett ezt vizsgálják a törésteszteken, no meg azt, hogy extrém helyzetekben a helyén marad-e a bukó, vagyis nem frontális ütközéskor mennyire mozdul el a fejen.

Így zajlik a Snell alapítvány – M2015 jelű – sisaktesztje. A legfontosabb különbség a Snell és a többi teszt között, hogy itt nem az általános ütésállóságot, hanem célzottan a leggyengébb részt vizsgálják (pl. elkeskenyedő állrész, csat stb.), és azt terhelve mondanak ítéletet

Az észak-amerikai DOT (Department of Transportation), a Snell Alapítvány (Snell), az Európai Gazdasági Bizottság (ECE) és a sisakok általános tesztlaborja (SHARP) folyamatosan teszteli az új bukókat, s bár módszereik eltérőek, természetesen mindegyik szervezet kitart mellette, hogy az ő metódusa a legjobb.

Az ECE egyesíti a különböző bukósisaktesztek erényeit

Az ECE-teszt, mint a neve is jelzi, az európai országokra vonatkozó szabvány. Előnye, hogy ötvözi a különböző vizsgálati módszerek leghatékonyabb pontjait, tulajdonképpen a Snell, a DOT és más független töréspróbák elemeiből áll össze. Noha – egyelőre – Nagy-Britannia is az Unió része, ott nem az ECE-tesztet, hanem a rendkívül átfogó, 2001-es tanulmány alapján életre hívott SHARP-ot használják a bukók minősítésére. Utóbbi különlegessége, hogy nem az általános deformálódás áll a középpontban, inkább arra összpontosít, hogy milyen hosszú ideig és milyen mértékű G-erő hat a fejre, illetve, hogy a fej melyik része van kitéve veszélynek a motorbalesetekben.

Az Európában leggyakrabban hivatkozott SHARP-sisakteszt, mely átfogóbb és összetettebb, mint az ECE, ugyanis itt három különböző sebességnél vizsgálják a sérüléseket. Ebből egy megegyezik az ECE-teszt tempójával, emellett ennél lassabb és gyorsabb becsapódással is próbára teszik a fejvédőt

Hogy hol melyiket kérik számon, az nem az adott országok, hanem a kontinensvezetők döntése, így az USA-ban a DOT-tanúsítvány, míg az öreg kontinensen az ECE-felirat az alapvető feltétele, hogy egy sisak a boltokba kerülhessen.

Hiába a remek bukósisak, ha nem passzol!

Bár a tesztmódszerek különböznek, egy dologban egyetértenek a különböző laborok szakemberei: a sisak márkájánál és egyéb jellemzőinél sokkal fontosabb, hogy tökéletesen illeszkedjen viselője fejére! Igen, ez kezdetben kényelmetlen lehet, előfordulhat, hogy négy-öt alkalommal viselned kell fél-egy órát, hogy „beálljon”, s addig bizony igencsak szorítani fog.

A tengerentúli DOT- és az európai ECE-teszt legfontosabb különbségei

Akárhogy is, ha olyan helyeken érzed túl tömöttnek, ahol vastag a párnázás (pl. arcpárna), nyugodtan voksolj rá, hiszen örök szabály, hogy az új bukó elsőre nem lehet azonnal laza, kényelmes, mert akkor egy-két év alatt annyira kitágulhat, hogy már könnyen elmozdul a fejen, és nem nyújt megfelelő védelmet. Hogy emellett még mire érdemes figyelned új bukó vásárlásakor, arról korábbi cikkünkben olvashatsz részletesen.