Éppen 25 év telt el az R 1100 R és az R 1250 R megjelenése között, mégis akkor a különbség, mintha fél évszázados lemaradásban lenne az előd. Nehéz szavakat találni rá, hogy az új, változó szelepvezérlésű boxer milyen fölényesen nyomja le a hasonló méretű motorokat…
Az R 1100 R 1994-es bemutatása óta tulajdonképpen nem változott a BMW roadstereibe épített motorkonstrukció, ma is – részben – léghűtésű, kéthengeres boxer gyorsítja a formás nakedet. Mégis szakadéknyi különbség tátong a két modell között: a teljesítmény csaknem duplájára, a forgatónyomaték pedig vagy másfélszeresére nőtt, és ezzel az R 1250 R lett az egyik legfürgébb, egyszersmind legsokoldalúbb csupaszmotor.
BMW R 1250 R – a koncepció maradt, de a motor teljesen más
Szinte tökélyre csiszolt konstrukció volt a tavaly télen nyugdíjazott R 1200 R, ezért a mérnökök tulajdonképpen nem is nyúltak bele a bevált receptbe. Változatlan maradt az összes fontosabb paraméter, beleértve a tengelytávot, villaszöget, rugóutat, abroncsméretet stb. Egyértelmű, hogy a BMW vezetéssegítő rendszereire és persze az erőforrásra összpontosítottak – mindkettő új etalon lett a kategóriában.
Csak kismértékben változott a hengerűrtartalom, 1170-ről 1254 köbcentire „hízott” a fekvőhengeres blokk, azonban a ShiftCam vezérlésnek köszönhetően 143 Nm-re (!) nőtt a forgatónyomaték. Hogy el tudjuk helyezni az adatot: a nagyobb összlökettérfogatú, többhengeres Yamaha FJR1300 vagy a KTM 1290 is elmarad mögötte, a Yamaha XTZ1200-ról, Tiger 1200-ról és Ducati Monsterről nem is beszélve.
A számok nyelvére lefordítva ez annyit tesz, hogy 125-ről 136 lóerőre nőtt a teljesítmény a már említett 143 Nm-es forgatónyomaték mellett. A többletteljesítmény abból fakad, hogy a szívóoldali vezérműtengely 5500-as fordulatszámnál elmozdul, nagyobb szelepemeléssel és hosszabb szelepnyitással izmosítva a motort.
Hogy ne legyen szükség – teljes – folyadékhűtésre, átdolgozták a kenési rendszert és a dugattyú közvetlen hűtését, és az is fontos újítás, hogy a továbbfejlesztett BMS-O immáron kettős sugárban befecskendező injektorszelepeket irányít a még tökéletesebb égésért.
Itt az új nyomatékkirály!
A gyorsulás egyszerűen nonszensz, nyugodtan jöhet hasonló hengerűrtartalmú három- vagy négyhengeres motor – mit sem számít. Ez már nem a kilencvenes évek, amikor a kéthengeresek csak köbcenti-előnnyel rúghattak labdába. Az új vezérlés és a továbbfejlesztett kipufogórendszer révén szó szerint alapjáratról kilőhetünk a géppel, mely ötezer alatt rendkívül nyomatékos, afelett pedig erőből pörög a kilenc-tízezernél található piros zónáig.
Hogy könnyebben kordában tarthassuk az erőt, alapáron is két üzemmódot kínál fel a rendszer, kiegészítve a vizes, csúszós úton kicsit túl korán közbelépő, de szó szerint életmentő ASC-vel (Automatic Stability Control), no meg Emelkedő-asszisztenssel (Hill Start Control). Tulajdonképpen ez a motor átdolgozott részletei közül az egyetlen, amelyen nem érződik forradalmi fejlődés: a vezetéssegítő rendszerek hasznosak, kiszámíthatóan működnek, de hangolásukban továbbra is túlsúlyozott a biztonság. Szerintem – az új Roadster karakterét ismerve – jobb lenne tágabb határok között személyre szabni a kipörgésgátlót, hogy az új blokk erejéhez méltó, vagány és csibészségre csábító maradjon a motor.
Persze azt is tegyük hozzá, hogy napjainkban főként negyvenes-ötvenes korosztály tagjai vesznek új motort, különösen ilyen prémiumminőségű gépet, akik minden bizonnyal értékelik ilyen hatékony és a biztonságot szem előtt tartó segédleteket.
Valami régi, valami új
Szintén friss fejlesztés az okostelefonnal összekapcsolható, túratervező központként is működő TFT-egység. Bámulatos, hogy milyen sokoldalú az új műszer, de ne menjünk el szó nélkül mellette, hogy a motort mustrálók jó része egyből azt kérdezte: miért így áll? Kissé furán fest a lámpa felett magasodó „tablet”, de nem véletlen, hogy ide került. Mivel szinte függőleges, a motorosnak nem kell lenéznie, mint egy hagyományos, analóg műszerre, nem vonja el a figyelmét a forgalomról. Ha engem kérdeztek, inkább álljon ilyen „furán”, de városban navigálva ne kelljen minduntalan levennem a tekintetem az útról.
Ami nekem kevésbé tetszett az elődön, az az üléshelyzet. Mindenki megtalálja a helyét a motoron, de ehhez nem árt többféle magasságú nyerget kipróbálni, amiből egyébként van is jó pár – 760-tól 840 mm-ig terjed a választék. Melegen ajánlom, hogy ne a „mindkét lábam talajt ér” legyen a szempont az ülés kiválasztásakor, mert az R 1250 R nem egy szokványos naked. Sokkal kevésbé sportos karakter, mint például az S 1000 R, ezért aki gyakran indul kanyarvadászatra, hiányolhatja, hogy nincs elég súly a gép elején – tulajdonképpen úgy ül rajta az ember, mint egy klasszikus, idom nélküli motoron a nyolcvanas években.
A fékek szintén jelest érdemelnek, pontosabban „ötösalát”, mert bár nekem nem volt gondom velük, többen említették a próba során, hogy számukra „túl harapós” a rendszer. Látva az olcsóbb csupaszmotorok szégyenteljesen elavult, filléres fékeit azt mondom: inkább legyen túl harapós, úgy is ABS felügyeli, minthogy elpuhuljon, mikor utassal, csomagokkal ereszkedünk le a Stelvióról…
Kinek a motorja a BMW R 1250 R?
Ma már se szeri, se száma a csupaszmotoroknak, itthon és világszerte ez a legnépszerűbb géposztály a túraendurók mögött. Népes konkurenciája van hát az R 1250 R-nek, még sincs félnivalója, mert egyszerűen másik ligában játszik, mint a vetélytársak. Minden kihívójánál nyomatékosabb, lánc helyett gondozásmentes kardán hajtja a hátsó kereket, megjelenése pedig egyszerre retró és jövőbe mutató. Csupán az időjárás-védelem teljes hiánya említhető negatívumként, bár ez is orvosolható a feláras túraplexivel.
Jómagam, ha ilyen motorra voksolnék, feltétlenül megrendelném hozzá a zseniális gyorsváltót és kanyar-ABS-t, két oldaldobozt, no meg egy magasabb nyerget. Így már valóban azzá válna a gép, aminek szánta a BMW gárdája: napi ingázástól, a szerpentinezésen át, az országokon átívelő túrákig mindenre tökéletes motorrá. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez a sokoldalú gép egyben napjaink egyik legfürgébb gyorsulógépe, ami a legdurvább sportkocsikat is lenyomja a lámpánál. Nem hiszed? Saját méréseink alapján öt másodperc alatt ugrik álló helyzetből 140-re, ám ennél is lenyűgözőbb, hogy visszakapcsolás nélkül hogy lő ki ötödikben.
Elképesztő, hogy a ShiftCam révén gyakorlatilag értelmét veszítette a visszakapcsolás: teljesen mindegy, hogy milyen tempóról gyorsítunk ötödikben, egyaránt 3,5-4 másodpercig tart a 60-100, a 100-140 és a 140-180 sprint. Márpedig ezt kevés motor tudja utánacsinálni, és ezért borítékolható a modell sikere, csakúgy, mint a világszerte listavezető, ugyanilyen boxerrel felszerelt R 1250 GS-é.
Műszaki adatok – BMW R 1250 R
Motorkonstrukció: Kéthengeres, változó szelepvezésrlésű boxer
Összlökettérfogat (cm3): 1254
Hengerek/szelepek száma: 2/8
Furat x löket (mm): 102,5 x 76
Csúcsteljesítmény (kW/LE/min): 100/136/7750
Legnagyobb forgatónyomaték (Nm/min): 143/6250
Sebességváltó: hatfokozatú
Szekunder hajtás: kardántengely
Futómű és fékrendszer
Első felfüggesztés: 45 mm-es csúszószár-átmérőjű teleszkóppár (felárért Dynamic ESA-val kiegészítve)
Hátsó felfüggesztés: BMW Motorrad Paralever egyágú alumínium öntvény lengőkar és WAD rugóstag ((felárért Dynamic ESA-val kiegészítve)
Gumiméret elöl/hátul: 120/70-17/180/55-17
Fékrendszer elöl: 320 milliméteres átmérőjű hullámos tárcsa radiálisan rögzített, négydugattyús féknyereggel
Fékrendszer hátul: 276 mm-es átmérőjű tárcsa kétdugattyús, úszóágyazású féknyereggel
Méretek, árak
Tengelytáv (mm): 1515
Ülésmagasság (mm): 760-820 mm (sportnyereg: 840 mm)
Üzemanyagtartály térfogata (l): 18
Menetkész, teletankolt tömeg (kg): 239
Vételár: 5 078 000 Ft