Éppen 105 éve, 1916 tavaszán kezdte meg működését a Bayerische Flugzeugwerke AG (bajor repülőgépgyár). München északi részén, a Lerchenauer Strassén vert tanyát a vállalat, majd a cég nevet váltott, így jött létre a Bayerische Motoren Werke AG (BMW), és megkezdődött a kék-fehér motorok története… Tarts velünk, visszatekintésünkben, és fedezzük fel együtt az elmúlt 105 év legérdekesebb motorjait!
Kevesen tudják, hogy a bajor mérnökökhöz fűződik olyan alapvető és fontos alkatrészek kifejlesztése, mint a lengéscsillapítóval egybeépített első villa, az ABS, a holttérfigyelő, sőt a németek készítették az első teljesen burkolt, nagy szériában készülő motorkerékpárt is.
BMW: fontos találmányok a motorosok szolgálatában
Noha már 1916-ban zajlott a munka a Lerchenauer Strassén felhúzott üzemben, egészen 1923-ig kellett várni az első motorkerékpár bemutatására. Ez lett a – már akkor kéthengeres boxer köré épült – R 32, mellyel elindult a BMW Motorrad története.
Persze nem egyik napról a másikra született meg ez a korszakalkotó modell, elvégre a tehetséges mérnök, Max Fritz már a tízes években javában dolgozott az akkor rendhagyónak számító motoron. Miért volt rendhagyó? Nos, addig jellemzően egymás mögött voltak a boxerek hengerei, nem pedig egymás mellett, így keskeny lett a motor, de a hátsó henger hűtése folyamatos problémát okozott… Herr Fritz 90 fokkal elfordította a blokkot, a bajos lánc helyett kardánhajtást használt, és ezzel megszületett a korszakalkotó R 32 tervrajza. 1922-t írtunk, pörgött a gazdaság, az emberek pedig ki voltak éhezve az újdonságokra – jobbkor nem is születhetett volna a BMW első motorkerékpárja…
Nem volt olcsó a BMW R 32, de vitték, mint a cukrot
Alig egy év múlva már az első legyártott példányokkal jelent meg a cég az autós kiállításokon, és a 8,5 lovas, 494 köbcentis motornak próbált vevőket keresni, ami elsőre nem is tűnt könnyű feladatnak. Elvégre csaknem annyiba került, mint egy új családi autó, bár az is igaz, hogy a kereken 100-zal suhanó gép sebessége lenyűgözte az embereket. Így aztán csakhamar háromezer darab kelt el, és megalapozta a gyár jövőjét.
A sikert látva újabb villámgyors motorkerékpárok fejlesztésébe kezdtek, ám a közelgő gazdasági válság óvatosságra intette a mérnököket, így a harmincas évek elején nem erőtől duzzadó nagyágyúk, hanem megfizethető, sokoldalú modellek láttak napvilágot, mint a karcsú, 130 kilós R2. Persze ez sem volt éppen erőtlen: hatlovas motorjával simán megfutotta a 95 km/órás sebességet…
Kedvező árát (975 Birodalmi Márka) annak köszönhette, hogy kisebb, 198 köbcentis erőforrást kapott a modell, és háromliteres átlagfogyasztása is kedvezőnek számított. Mondjuk arról már csak a tesztpilóták és a bevállalósabb tulajdonosok tesznek említést, hogy ha rendesen megkergették, a benzin mellett akár egy liter motorolajat is elégetett a száz kilométeren, de ez nem is csoda, ismerve a kor illesztési hézagjait és anyagmegmunkálási technikáit…
Persze a kedvező ár azzal járt, hogy olcsó alkatrészekből állt a vas, például 19 millis Sum karburátora sem tartozott a legjobbak közé, ezért három évvel a bemutatása után előrukkolt a gyár az izmosabb és Amal karbival táplált változattal (ára: 850 Birodalmi Márka), hogy a nagyobb teljesítményre vágyó motorosok is megkívánják az R2-t.
Kinek köszönhetjük a motorok első villáját?
Mi sem természetesebb napjainkban teleszkópokból álló villa köti össze a motor vázát az első kerékkel. Nos, ez a harmincas években még nem volt így, ugyanis a lengéscsillapítóval egybeépített teleszkóppár először az R 12 és az R 17 motorokban jelent meg (1935). A DOHC-vezérlésről sem feltétlenül az európai márkák ugranak be, márpedig 1936-ban két vezérműtengely nyitotta az R5 szívó- és kipufogószelepeit…
Persze azt se feledjük, hogy a modell tervezésekor továbbfejlesztették a korábban bemutatott első villát, és már állítható volt (!) a csillapítás erőssége az R5-ön – mindezt 1936-ban… Nagy dolog, vághatják rá a szkeptikusok, de ne feledjük: ezt nem sikerült megoldani az olyan „elavult és gyenge” motorokon, mint a 2002-es Honda CBR1100XX, melynek villáján semmilyen állítási lehetőség nem volt.
Noha kisebb horderejű fejlesztés, azért ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a BMW-hez fűződik az első nagy száriában gyártott, teljesen idomos sportmotor is – ez volt a hetvenes években piacra dobott, 11 210 márkába kerülő R 100 RS. Hogy el tudjuk helyezni az árat: akkoriban tízezer márkáért már gazdagon felszerelt, új Volkswagen Golfot lehetett kapni…
Mozgalmas volt tehát az első ötven év, pedig csak ekkor, hetvenes években pörögtek fel igazán az események. Para- és Telelever felfüggesztés, a világ első ABS-szel felszerelt motorja, az első digitális motorvezérlő elektronika és persze az első karbonvázas motorkerékpár. Tartsatok velünk a következő részben is, amikor a második ötven év legfontosabb fejlesztéseit mutatjuk be!