Szemből nem méri be a motorokat? Valóban büntetnek a kikapcsolt övért? Miért nem kap csekket, aki a kapu előtt lép a fékre? Segítünk tisztázni a leggyakoribb félreértéseket…
– Befejeződött a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat infokommunikációs vizsgálata. Mivel a teszt sikeresen lezajlott, az eszközök a terveknek megfelelően, 2016. április 5-én reggel nyolctól üzemszerűen működnek – írták a rendőrök hat-hét évvel ezelőtt, vagyis ennyi ideje működnek a VÉDA-kapuk Magyarországon, de a jelek szerint mégsem ismerjük a működésüket. Lássuk hát, melyek a leggyakoribb tévhitek!
1. Fent van a lézerblokkoló, engem tuti nem mér be!
Noha a VÉDA valóban lézeralapú technikára épül, a beépített, lézeres műszer csak arra szolgál, hogy a járművek méretét és mozgását érzékelje. Maga a sebességmérés radaralapú készülékkel zajlik, tehát az eleve illegális lézerblokkoló csak annyit ér, mint döglött lovon az új patkó…
2. Egy kilométerről bemér a VÉDA kamerája
Ezt maguk a rendőrök cáfolták számtalan helyen, hogy elvegyék az impulzusfékezők kedvét a veszélyes manőverektől. Ha tehát gyorshajtást követsz el és meglátod a VÉDA-t, véletlenül se satuzz be, mert ezzel csak magadat sodrod veszélybe!
– A háromlábú, lézeres készülékek akár 6-800 méterről is bemérhetnek, de a fix traffipaxok radarosak, 50-100 méteren belül figyelik a járműveket. Ami 100 méteren túl van, az nem látszik számukra – mondta Óberling József főosztályvezető, r. ezredes, rendőrségi főtanácsos a Vezess.hu-nak nyilatkozva. Felesleges tehát a kapu előtt 2-300 méterrel vészfékezni, amivel csak balesetveszélyt okozol…
3. Látja az utánfutót és a biztonsági övet is?
Többen azt írtátok, hogy egyszerűen hazugság a VÉDA biztonságiöv-figyelő funkciója, hiszen átmentetek alatta, nem volt öv, mégsem jött csekk. Nos, ez utóbbit valóban szúrópróbaszerűen ellenőrzik, így tehát nem tudhatod, hogy jön-e csekk az öv miatt.
Másrészt ne a VÉDA miatt kapcsolj biztonsági övet, hanem azért, hogy a baleset után egyben találjanak a mentők… A másik gyakori kérdés, hogy autópályán miként kezeli az utánfutós szerelvényeket: ott is a 130 felett száguldókat fotózza le vagy elég a 85-90-es tempó a csekkhez?
Nos, az igazság a kettő között van. Mivel a VÉDA-fotó alapján csak közigazgatási bírság érkezhet, nem küldenek csekket kismértékű sebességtúllépésért. Így tehát autóval és motorral 148 km/órás tempó felett készül fénykép, az utánfutós járművek vezetői pedig – melyeket az említett lézerrel azonosít a kapu – 98 km/óra felett kapnak csekket, mivel azokkal 80 km/óra a megengedett maximum az autópályán.
4. Tényleg nem méri be szemből a motort?
Ezt első kézből cáfolhatjuk: számos fényképet kaptunk már az olvasóktól, akiket VÉDA-kapuval mértek be:
Persze nem olyan könnyű így csekket kapni, hiszen több száz méterrel korábban tábla figyelmeztet a mérésre, maga a kapu meg olyan magas, mint egy családi ház – nehéz nem észrevenni.
5. Minek annyi VÉDA-kapu, hiszen a többség nem 200-zal száguldozik?
Valószínűleg a közlekedők nagyobb része erősen alátippelné, hogy mennyi gyorshajtásbírságot postáznak ki évente a rendőrök. Aki a havi néhányezerre tippelt, az nagyon messze van a jó választól, sőt a havi 20-30 ezer darab is távol áll az igazságtól.
Egyre ritkábbak a mobil sebességmérések, jobbára a VÉDA-k látják el ezt a feladatot, de így is rengeteg a bemért autós és motoros. 2019-ben és 2020-ban is havi 50-60 ezer (!) gyorshajtót füleltek le a rendőrök, vagyis az erősebb napokon több mint kétezer (!) csekket postáztak…
Ez is azt mutatja, hogy a sebességmérésre igenis szükség van, és ha már dolgoznak a traffipaxok, akkor azok lehetőleg VÉDA-k legyenek. A háromlábúakat ugyanis könnyen elrejthetik az útszéli bokrok mögé, de a több tonnás kapukat csak az nem veszi észre, akinek Stevie Wonder névre állították ki a jogsiját…