Tegnap Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy határozottabban kell fellépni a notórius, életveszélyes gyorshajtókkal szemben, és több konkrét lépést is megfogalmazott.
Az elmúlt években Budapesten, Győrben, Szegeden és más városokban is történtek olyan halálos ütközések, amelyek hátterében extrém sebességtúllépés, nagy teljesítményű autók felelőtlen használata vagy közúti versengés állt. Vitézy szerint Magyarországnak különbséget kell tennie az egyszerű gyorshajtás és a szándékos száguldozás között, miközben a hazai közlekedésbiztonsági mutatók is romlásra utalnak: egymillió lakosra 52 halálos közúti áldozat jut, ami meghaladja az uniós átlagot.
Több traffipax, átlagsebesség-mérés és lefoglalás
A várható irány a szankciórendszer átfogó szigorítása lehet: ennek részeként napirendre kerülhet az átlagsebesség-mérés bevezetése, a közigazgatási bírság alsó sebességhatárának csökkentése, a traffipaxok számának növelése, valamint a visszaeső vagy extrém gyorshajtók járművének lefoglalása is.
Mintaként Ausztriát említik, ahol sokkal komolyabb szankciókra számíthatnak a gyorshajtók, mint a földrész többi államában. Ez a drákói szigor már 2024-ben életbe lépett nyugati szomszédunknál, ahol lakott területen 80 km/órás, azon kívül pedig 90 km/órás sebességtúllépés esetén a hatóságok elkobozhatják, sőt el is árverezhetik a sofőrök autóit. Emellett a legsúlyosabb esetekben nem egyszerű szabálysértésként vagy gondatlan balesetokozásként, hanem közúti veszélyeztetésként kezelnék az ügyeket, ami jóval súlyosabb büntetést, akár letöltendő szabadságvesztést is jelenthetne.