„1982, Ferihegyen járunk. Ősz van, a perzselő melegre és a motoros szezonra már úgy gondolunk vissza, mint egy kedves, de rég nem látott ismerősre. Mindannyian tűkön ülve várjuk ezt a viadalt, hiszen a pilóták évtizedes szünetet követően most újra rajthoz állnak a legendás pályán…” Így zajlott az 1982-es Ferihegyi motorverseny.
Elsőnek a 125-ös versenymotorok 20 körös futama indul, és a háromkilométeres pályán bizony jó pár hajtűkanyart láthatunk. Akadnak itt Morbidellik, Yamahák, Rotaxok, MZ-ék és Bultacók, mind ízig-vérig versengésre készített kétkerekűek, amiken, ha ügyesek a pilóták, elérhetik 180 km/órás sebességet. Gyári márkák ütköznek meg egymással, némelyik masina percenként akár 30 000-et is képes forogni – áll a korabeli beszámolóban –, de vajon mire készülhetünk, minek válunk szemtanúivá…?
Motorverseny Ferihegyen
Micsoda eseménynek lehettünk szemtanúi! Drapál János Morbidellije nyergében már a második körben átvette a vezetést, és büszkén mondhatom, a 60 km-es verseny végén, a sokszoros nemzetközi bajnok hatalmas előnnyel aratott győzelmet:
Nem sokkal később indult a 250-es gépek küzdelme, ahol Drapál – ezúttal is egyes rajtszámmal – újból élre tört, ebben a futamban egy Yamahát megülve. A 32 tagú mezőnyben olyan nagyágyúk is indultak, mint például a csehszlovák Bohumil, a nyugatnémet Lederer vagy az osztrák Leitner,
ők azonban a 25 körös futam során csak Drapál János hátát láthatták!
És az a sebesség, amivel hasított! Az új pálya teljesen alkalmas az akár 280 km/órás végsebességű motoroknak is, miközben egyesig kapcsolnak vissza a hajtűkanyarokban. Elképesztő, mekkorát ment Drapál, és csak mögötte tudott célba érni másodiknak Hársfai, harmadiknak Franz Lederer – számoltak be az egykori futamról.