Szinte még el sem ültek a hullámok a két korábbi, felháborodást keltő, szentendrei bírsággal kapcsolatban, máris újabb levelet kaptunk…
Aki esetleg lemaradt volna a korábbi cikkekről, itt röviden megtalálja a lényeget:
1. rész: Csak toltuk a motort, és évek óta mindenki itt parkol, mégis fejenként 30-30 ezres bírságot kaptunk.
2. rész: Vettünk parkolójegyet a motorokra, de így is 120 000 forintra bírságoltak meg minket
3. rész: Válaszolt a szentendrei önkormányzat: nálunk ingyen parkolhatnak a motorok.
Olvasta a fenti cikkeket László is, aki szintén bírságot kapott Szentendrén, holott volt érvényes parkolójegye. Most az ő története következik afféle tanulságként, hogy más ne járjon így.
Megbüntettek Szentendrén, holott vettem parkolójegyet
Tisztelt Pulai László, kedves Hegylakók! Véletlenül akadtam „A 120 ezres bírság története: hogy lehet behajtani tilosban egy fizetős parkoló?” címen megjelent írására, amit nagy érdeklődéssel fogadtam, mivel engem autósként büntettek meg annak a kereszteződésnek a szomszédságában, a kijelölt fizetős parkolási zónán belül. A tulajdonomat képező autó után a felfestett parkolási jelek betartásával került leállításra a kijelölt fizetős zónában és rendszáma alapján egy mobil applikációval fizetésre került a parkolási díj,
Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy mindezek ellenére bírságolási cetlit helyeztek a gépjárműre és a cikkének képén is látható 20 ezer forintos szabálysértési bírságot szabták ki. Írtam az eljárást kezdeményező önkormányzati felhatalmazással bíró, hatósági jogkörrel felruházott cégnek, (Szentendrei Rendészeti Igazgatóság) a méltánytalan eljárás kapcsán, nehezményezve a bírság kiszabását, annak mértékét, nagyságát, és a befizetett parkolási összeg ezzel együtt történő befogadását. Adott helyen, ahogy az a hivatkozott írásához mellékelt felvételen is látható, táblaerdő fogadja a gyanútlan látogatót. Mindemellett értelmezhetetlen, egymásnak ellentmondó útfelfestések is láthatók az adott kereszteződésben.
Felvettem a kesztyűt, és mint a hatósági jogkörrel megáldott bírságolónak, mind a jegyzőnek, majd a Kormányhivatalnak is írtam az engem érintő ügy igazságtalansága okán. Felvetéseimre máig nem érkezett elfogadható válasz. Szentendre jegyzője 45 nap után sem volt képes arra, hogy beadványom mivoltáról írjon. A megyei Kormányhivatal esetében még nem telt el a 30 nap, így annak kimenetélőr nem tudok beszámolni. A helyi rendészeti igazgatóság (SZERI) csoportvezetője egy olyan méltatlan és hivatali alkalmazottól elfogadhatatlan választ adott, amit megpanaszoltam. A SZERI igazgatója sem volt sokkal elfogadhatóbb a csoportvezetőjétől. A lényeg, hogy az eljárásban érintettként jogaim gyakorlásában korlátoztak, azzal, hogy a törvényben meghatározott iratbetekintési jogaimtól megfosztottak illetve azt elektronikus formában másolat kiadásával nem biztosították, vagyis korlátozták. Válaszukban kifejtették, hogy ezt a szabályszegés elismerése mellett, illetve személyesen (ami szinte ugyanaz) tudom megtenni. Elektronikus úton való továbbítását megtagadták annak ellenére, hogy a birtokomban van az értesítőjük, a járművem egyedi azonosítója az e-mail címem és az ezzel együtt megállapítható, nyomon követhető érintettségem.
Ezt félretéve a motorosokat érintő írásában foglalt megállapítását, mint összegzést, mely szerint: tagadhatatlan, hogy a motorosok hibáztak, hiszen a parkoló kék táblája nem „írja felül” a behajtani tilost. – kicsit rossz szájízzel fogadtam. Írom is, hogy miért.
A felül egyirányú utcát, majd parkolót, és alatta „Mindkét irányból behajtani tilos” elnevezésű tábla kihelyezése ebben a formában nem megfelelő. Nem csak a megtévesztő mivolta, hanem a KRESZ jelzések, a táblák értékrendje szerint sem. Ha nem is legszabálytalanabb a kihelyezés, de rettentően megtévesztő. Ezt magamról is tudom, mert én is behajtottam már oda a kiegészítő táblán elhelyezett engedély nélkül, vagyis megtévedtem. Igen ez a táblaelhelyezés nem egyértelmű és rettentően megtévesztő. Ráadásul értelmetlen és hibás is egyben, ami összességében nem felel meg a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendeletben foglalt közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről rendelkező előírásoknak.
Az egy oszlopra helyezhető táblák számát háromban korlátozzák, ami még elfogadható lenne, azonban a KRESZ értékrendje szerint a tilalmat jelentő behajtást tiltónak kéne az első helyen, vagyis legfelül lennie, amit az alatta elhelyezett kiegészítés részint felold, tehát utána jöhetne a forgalmi rendet szabályozó egyirányú utca és majd csak ezt követően a kijelölt parkoló tábla a saját kiegészítőivel.
A képi ábrázolásban látható és magam által a helyszínen jelenleg így található táblakihelyezésben a parkoló tábla ezen oszlopra helyezése értelmetlen, mivel a parkolást csak ezt követően pár méterre az ezt meghatározó különálló parkolóhely tábla és felfestés biztosítja. Vagyis az utca elején látható táblán a második helyet elfoglaló „parkoló” kitűzése céltalan és értelmetlen. Ráadásul a KRESZ értékrendjéhez sem igazodik, annak nem megfelelő.
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet szerint: „A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményei” műszaki szabályzata (JETSZ)
- Fejezet
Általános előírások
- A jelzőtáblák csoportosítása és a fogalmak meghatározása
1.1. E szabályzat szerint – figyelemmel a nemzetközi Közúti Jelzési Egyezményre * , az azt kiegészítő európai Megállapodásra * és ezek 1995. évi módosításaira * – a jelzőtáblák csoportosítása a következő:
- A) Veszélyt jelző táblák
- B) Áthaladási elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
- C) Tilalmi jelzőtáblák
- D) Utasítást adó jelzőtáblák
- E) Különleges szabályokat jelző táblák
- F) Tájékoztató jelzőtáblák
- G) Útbaigazító és utaló jelzőtáblák
- H) Kiegészítő jelzőtáblák
- Alapkövetelmények
2.1. A közúti jelzőtáblákat úgy kell megtervezni, azokat úgy kell alkalmazni és elhelyezni, hogy a közlekedők szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton fennálló veszélyekről, tilalmakról, kötelezettségekről, valamint a lehetséges mértékig tájékozódhassanak követhető útirányukról és az úton elérhető úti célokról.
2.2. Tilos közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen olyan jelet, feliratot vagy tárgyat elhelyezni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.
- Fejezet
Tilalmi jelzőtáblák (C)
- A tilalmi jelzőtáblák alkalmazása és elhelyezése
13.1. A járművek behajtását tiltó jelzőtáblákat annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, ahol a tilalom alá eső járművek részére másik út még rendelkezésre áll a tilalom alá eső útszakasz elkerülésére.
Szentendre tárgyban foglalt részén a másik út rendelkezésre állása csak korlátozottan biztosított, mivel oda is csak külön engedéllyel lehetne behajtani. Az ide érkező autós képtelen szabály maradni, mert a behajtást korlátozó tábla észlelése után vagy vissza tolat, vagy neki áll az útkereszteződésben forgolódni, netán tovább halad szabálytalanul, azaz a kihelyezetteknek ellentmondóan, azaz szabálysértőn. Ez a helyi közlekedésszabályozás csapdája.
Azt sem igazán értem, hogy az egyirányú utca tábla után az útszakasz végén kötelezőn elhelyezendő behajtani tilos (egyirányú forgalmi útra ebből az irányból behajtani tilos) KRESZ szabályozásnak miként felel meg az, hogy itt a „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla kerül(?) kihelyezésre. Mindez ellentmondásos és megtévesztő.
A csomópont kialakított forgalmi rendje megfelelő, ha a vizsgálat során az alábbi követelményeknek megfelel:
– Az elsőbbségi viszonyok megfelelően szabályozottak.
– A gyalogos átvezetések megfelelőek, a gyalogosok a jelzőlámpa zöld jelzésekor át tudnak haladni az úttesten biztonságosan.
– Az útburkolati jelek kialakításai megfelelőek, egyértelműek és jól láthatóak.
– A csomópont és a gyalogátkelőhelyek megfelelően megvilágítottak.
– Valamennyi a forgalom biztonságos lebonyolításához szükséges jelzőtábla az előírásoknak megfelelően el van helyezve, a közúti űrszelvénybe nem lógnak bele.
– A közúti jelzőtáblák és az útburkolati jelek összhangban vannak, nincs közöttük ellentmondás
A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokról, helyismeret nélkül is, a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.
Tilos
– a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványában nem szereplő közúti jelzések elhelyezése
– egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazása.
Szentendrén adott helyen az autóval érkezőnek esélye nincs szabályos maradni abban a szituációban, ahol a motor is megtéved. Szentendre kijelölt parkolási övezetében értve itt a Duna korzó cikkben érintett szakaszát rendezetlen és nem egyértelmű a szabályozás, amit a helyi hatósági jogkörrel rendelkezők kihasználnak, meglovagolnak, és erőteljesen büntetnek. Ennek esett áldozatául a cikkben vázolt közlekedő.
Mindezek mellett a mögöttes hatósági jogkörrel felruházott Szeri igazgatója, Jámbor Ferenc jegyzőkönyvi előadása során azt nyilatkozta, hogy az alkalmazható szankcióknál a fokozatosság elve szerint „szabálysértés esetén figyelmeztetés, bírság, feljelentés”. A használt eszközükben két évre visszamenőleg látja az intézkedő rendész a korábbi intézkedéseket.
Vagyis nem állít mást az igazgató, mint azt, hogy az első szabályszegők az általa vázolt fokozatosság elve szerint elsőként figyelmeztetést kapnak, hiszen két évre visszamenőleg látják (rendszám alapján) a korábbi intézkedést, vagy annak hiányát.
Motorosunk esetében ez nem tudom miként valósult meg. Nem feltételezem, hogy volt előzménye, ahogy az én esetemben sem volt előzmény cselekmény, azaz szabálysértés a hozzám köthető gépkocsi és rendszám vonatkozásában, mégis azonnal bírságoltak. Összességében ezért és e kapcsolódás miatt írtam meg vélekedésemet a tárgyesetet illetően.
Ahogy fentebb is említettem, nem tartom elfogadhatónak a szentendrei társaság büntetgetési gyakorlatát, tekintettel a megtévesztő táblakihelyezésekre és az így fellelhető anomáliákra tekintettel. Szentendre adott területén tapasztalható közlekedési rendje rosszul szabályozott, nem egyértelmű és megtévesztő. Én ezért, és azért emelek szót, mert ezt kihasználva, (ezzel visszaélve?) meglovagolva tömegével büntetik az odalátogató ott jóhiszeműen leparkoló közlekedőket.
Ezt nem hagyhattam szó nélkül.
Üdvözlettel: F. László