A friss adatokból kiderül, hogy nagyot változott a sorrend az utóbbi tíz-húsz évben: mára sereghajtók lettek az egykor problémás vezetők.
A KSH minden évben összesíti, hogy hány közlekedési baleset történt az országban, illetve azt is, hogy melyik járműkategóriához vagy csoporthoz köthető a legtöbb incidens. Akad meglepetés bőven a 2023-as gyűjtésben…
Egyre kevesebb bajt okoznak a robogósok és a motorosok
Húsz éve még attól volt hangos a sajtó, hogy az akkor nem is olyan nagy számú motorkerékpár és robogó mennyi balesetet okoz Magyarországon. Lássuk be, jogos volt a kritika, hiszen
szinte feleannyi (!) kétkerekű volt az utakon, mégis évente 1600-1700 esetben helyszíneltek motoros vagy segédmotoros hibája miatt.
Nos, úgy tűnik, azok az idők elmúltak, ugyanis a 2004-es, alig félmillió darabos mennyiségről mára közel 900 000-re nőtt a motorok és robogók száma, de ennek dacára csökkent a baleseteké, nem is kicsit: tavaly 1119 ilyen esetet jegyeztek fel.
Mivel itthon nincs nyilvántartva, hogy melyik autó vagy motor hány kilométert fut egy évben, felesleges a különböző járműkategóriákat egymáshoz hasonlítani, hiszen a darabszámból nem derül ki a valós arányuk az utakon. Az viszont beszédes, hogy a „civil”, azaz nem hivatásos vezetők között milyen sorrend alakult ki tavaly.
Baleseti statisztika (2023) az okozó járművek szerint:
1. Személyautó-sofőrök: 9385 (2022: 9926)
2. Kerékpárosok: 1484 (2022: 1326)
3. Gyalogosok: 684 (2022: 680)
4. Motorosok: 577 (2022: 549)
5. Segédmotorosok: 542 (2022: 501)
Elismerés mindenkinek, aki tudatos vezetésével hozzájárult, hogy sereghajtók lettek a motorosok, robogósok! Ez főleg azért nagy szó, mert gyalogosból aligha lett több húsz év alatt, viszont a motorok száma szinte megduplázódott, míg a motorbaleseteké pontosan harmadával (!) csökkent.
