Mi is olvastuk a történetet a motoros csoportokban: egyik társunk kapott egy ajánlott levelet a rendőrségtől, mely szerint felmerült a gyanú, hogy a motorja nem felel meg a szabályoknak, ezért vigye el az egyik állami műszakivizsgabázisra. Előtte nem igazoltatták, nem is találkozott rendőrökkel, azaz valaki minden bizonnyal feljelentette – például a túl hangos kipufogó miatt. Balázs is ennek kapcsán írt nekünk levelet.
Kedves László,
Motoros csoportban olvasom – talán Ön is –, hogy az új divat, hogy egyesek mindenféle igazoltatás nélkül egyszer csak kapnak egy ajánlott levelet, hogy jelenjenek meg KPM vizsgán. A komment alatt sorra olvashatóak a hozzászólások hogy igen, ő autóra kapott ugyanígy stb. Ez most az új divat? Elég undorítónak tűnik. Ott gondolom akkor arra megy ki a játék, hogy bármiért is megbukjon a jármű, csak hogy fizess. Utóbbi lehet a lényeg nekik, de gusztustalan, mert elég nagy tortúrát okoznak ezzel. Ennek esetleg utána lehet kérdezni, hogy ez mennyire lett most bevett szokás?
Illetve nem lennék benne biztos hogy ezt jogilag is csak így lehet, hogy minden nélkül küldenek egy levelet…
Üdvözlettel:
P. Balázs
Ezúttal is dr. Szabó Sándor ügyvéd, közlekedési szakjogász volt a segítségünkre, hogy kiderüljön: valóban műszakira küldhetik a motort anélkül, hogy a rendőrség látta volna a gépet?
Kedves Balázs!
Amint azt a levelében írta, a járművét időszakos műszaki vizsgára rendelte a hatóság, és ez nem egyedi eset, mások is jártak így. Megküldte a hatóságtól kapott határozatot a műszaki vizsgára rendelésről, illetve a végzést az eljárás megindulásáról. Habár a küldött dokumentumok nem teljesek, de úgy vélem, hogy a lényeg látható belőlük. Ez alapján a következőket tudom mondani.
Szeretnék előrebocsátani néhány megjegyzést: amint azt ön is írta, illetve a fórumokban is megjelenik, felháborítónak tartják sokan, hogy a hatóságok „pénzbeszedési szándékkal” indítanak eljárásokat. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez biztosan nincs így, aminek több oka is van, sőt ezt ki is zárják a jogszabályok, amint azt lejjebb látni fogja, illetve az önnek küldött határozat is tájékoztatást adott erről.
Sokszor előkerül különböző fórumokon az az álláspont, mely szerint a hatóságokat csak a pénzbeszedés, bírságolás érdekli és azt mindenáron megteszik, hogy pénzhez jussanak. Bizonyára mindenkit rosszul érint, ha hatósági kötelezést kap, esetleg megbírságolják. Ilyenkor az ember dühből, haragból reagál, pedig lehet, hogy nincs is igaza, a hatóságot pedig nem a rosszindulat vagy a bosszú vezérli, hanem egyszerűen a szabályok betartatása.
Sajnos él az a tévhit, hogy a bírság a hatóságok zsebébe megy, de ez nem így van. Ehhez tudni kell azt, hogy az a kijelentés, hogy „csak pénzszerzés miatt bírságol a hatóság” teljesen alaptalan, hiszen a kiszabott és befizetett bírságok nem a hatóságokhoz kerülnek, az nem az ő pénzük, nem is rendelkezhetnek vele.
A befizetett bírságok az állami költségvetésbe kerülnek, nem pedig ahhoz a szervhez, hatósághoz, amelyik megállapította azt. Az egyes állami szervek előre meghatározott költségvetés alapján gazdálkodnak és egy fillérrel sem kapnak több pénzt a központi költségvetésből, ha több bírságot szabnak ki és hajtanak be – pláne, hogy a bírságok behajtását nem is maguk a kiszabó hatóságok, hanem a NAV végzi. Az állami költségvetésbe befolyó bírságokat természetesen egy adott költségvetési évre tervezik, de csak abból a célból, hogy tudják, mennyi bevétele lesz az államnak, amiből gazdálkodhat – ugyanúgy, ahogy az adóbevételeket és más állami bevételeket is előre megbecsülik, betervezik –, azonban ehhez a hatóságoknak nincs beleszólása, hanem a korábbi évek gyakorlata és tapasztalata alapján becsülik azokat meg.
Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a hatóságoknak anélkül is van elég dolga, hogy munkát generálnának maguknak, így eszük ágában sincs csak azért plusz eljárásokat indítani, hogy abból állami bevétel legyen.
Tudom, most biztos sokan jönnek azzal, hogy „akkor biztos fentről kapnak utasítást a rendőrök, hogy több bírságot kell kiszabni”, azonban ez szintén nem így van. A hatóságokat a jogszabályok kötik, annak megfelelően kell eljárniuk, azok határozzák meg a működésüket, nem pedig az, hogy „Józsi bácsi ideszólt”. Bizonyára vannak olyanok, akik ezt nem hiszik el, de ez már túlmutat egy adott kérdés jogi/eljárásrendi vizsgálatán, ez már politikai kérdés, azonban ebbe nem szeretnék belemenni, mint jogásznak nem ez a feladatom és ez nem is az a fórum.
Hatósági műszaki vizsga feljelentés alapján?
Visszatérve a kérdésre, önt a hatóságok időszakos műszaki vizsgára rendelték be, amelynek az az oka, hogy felmerült a gyanú, hogy az ön járműve nem fele meg a műszaki előírásoknak. A kérdés, hogy ezt megtehetik-e, illetve, hogy ez miért történt?
A közúti járművek műszaki feltételeit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (ER.) tartalmazza. Ez a rendelet egyben azt az eljárásrendet is lefekteti, hogy milyen esetekben és hogyan lehet ellenőrizni a forgalomban lévő járműveket. A kérdés szempontjából a következő rendelkezések fontosak:
ER. 14. § (1) A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:
a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),
[…]
(4) Az elsődleges közúti műszaki ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során jogsértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon – közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésével – az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
[…]
(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.
[…]
(16) A közlekedési hatóság a járművet – közúti ellenőrzés hiányában is – műszaki vizsgálatra rendelheti be, amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű az 5. számú melléklet 3.2.2. pontja szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik.
Látható, hogy a közlekedési hatóság – a rendőrség segítségével (mert a kettő nem ugyanaz) – a közúti ellenőrzések során ellenőrizheti a járművek műszaki állapotát, megfelelőségét. Nem is újdonság ez, hiszen motorosként sokszor hallani mind itthon, mind külföldön a decibelmérésről vagy a gumik állapotának ellenőrzéséről. Tehát nincs min felháborodni egy közúti ellenőrzéskor, ha valami nincs rendben a géppel, akkor bizony abból hatósági műszaki vizsga lesz, de akár a helyszínen bevonhatják a jármű forgalmi engedélyét is.
A fenti rendelkezések azt is tartalmazzák, hogy nemcsak közúti ellenőrzés során feltárt eltérés esetén, hanem akkor is lehetséges időszakos műszaki vizsgára rendelni egy járművet, ha a hatóság előtt felmerül a gyanú, hogy a járművel valami nincs rendben. Itt jegyezzük meg, hogy az időszakos műszaki vizsgálat nem más, mint a „normál műszakiztatás”, amit mi magunk is végeztetünk, amikor a műszaki lejár. Egy hatósági kötelezés folytán csak annyi a különbség, hogy a vizsgálat nem a műszaki érvényesség lejártakor, hanem időközben történik meg, és nem azért, mert mi kérjük, hanem mert köteleztek minket rá. (Ezért is téves az, hogy a fórumokon és a köznyelvben „szigorított műszakiként” emlegetik, holott ugyanolyan szabályoknak kell egy hatóságilag elrendelt időszakos műszaki vizsgán is megfelelni, mint egy maszek műszakiztatónál. – szerk.)
De hogyan merülhet fel az alapos gyanú? A kérdés megválaszolása kézenfekvő: ha bármilyen módon a hatóság tudomására jut, hogy egy járművel nincs minden rendben, akkor hivatalból eljárást kell indítania – itt nincs mérlegelési lehetősége – és meg kell állapítania, hogy valóban problémás-e a jármű. Ismételt kérdés, hogy hogyan jut ilyen a hatóság tudomására? Szintén egyértelmű a válasz: vagy maga a hatóság észleli, akár egy ellenőrzés során, akár például egy rendőri bejelentés alapján, vagy állampolgári bejelentés/feljelentés alapján szerez tudomást róla.
Az ön elmondása szerint az ön motorkerékpárján sportkipufogó található, amelyben nem használta a dB-killert. Ebből következően a gép hangos, tehát könnyen előfordulhat, hogy az nem tetszett valakinek, ahol ön rendszeresen jár, a rendszáma ismeretében pedig könnyen tehetett akár egy feljelentést a rendőrségen a zaj miatt, akár egy bejelentést a közlekedési hatóságnál, hogy az ön járműve nem megfelelő.
Ezzel tehát úgy gondolom, hogy választ kaptunk mind arra, hogy van-e lehetősége a hatóságnak időszakos műszaki vizsgára „berendelésre”, illetve arra, hogy miért is történt ez önnel, illetve mi indíthatta el az ügyet. Láthatjuk, hogy ez nem a hatóság „önkényeskedése”.
Továbbmenve a „pénzbeszedés” vonalán, abban az esetben ha a hatósági vizsgára kötelezés során a jármű alkalmas lesz, nem találnak rajta olyan problémát, ami miatt nem alkalmas a közúti forgalomra, akkor – amint arról a határozatban a hatóság is tájékoztatta önt – nem kell megfizetni a vizsgadíjat, tehát az eljárás nem jár költséggel. Természetesen ebben az esetben – ha például két műszaki vizsga között félúton, vagy már a vége felé jár a műszaki érvényessége – lehetőség van arra, hogy kérjük az új műszaki érvényességi idő bejegyzését a forgalmi engedélybe, azonban ebben az esetben – természetesen – meg kell fizetni a vizsgadíjat is. Tehát díj csak akkor merül fel, ha vagy nincs rendben a jármű – ami már az üzembentartó felelőssége –, vagy a tulajdonos maga kéri a műszaki érvényesség meghosszabbítását a vizsgálat után. Ebből egyértelműen láthatjuk, hogy nem a pénzbeszedés a célja a hatósági eljárásoknak, mivel csak akkor kell fizetni, ha nincs rendben a gép, de az már a mi sarunk, így nincs miért reklamálnunk.
Összefoglalva azt mondhatom, hogy azok alapján az információk alapján, amiket ön osztott meg velünk, a hatóság jogosan rendelte az ön járművét időszakos műszaki vizsgálatra, hiszen nem volt minden 100%-ig rendben vele, ami valószínűleg valakinek fel is tűnt. Az pedig már önön múlik, hogy a műszaki vizsgán hogyan jelenik meg a jármű, mert ha minden rendben van, akkor nincs bírságolás. Természetesen bárki felháborodhat azon, hogy kap egy hatósági megkeresést, de először vegyünk egy nagy levegőt és hideg fejjel, pontosan nézzük meg, hogy mit is írt a hatóság nekünk, mert általában nekik van igazuk, még ha nem is érezzük ezt mindig jogosnak vagy igazságosnak. Ne felejtsük el a közmondást: más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem veszi észre…
Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász